andan felnőttképzés tételek 3.

3. tétel

KULTÚRAKUTATÁS ÉS TEREPMUNKA: MEGFIGYELÉS – ELVEK, PROBLÉMÁK. A RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS: TECHNIKÁK A KULTÚRA JELEINEK VIZSGÁLATÁHOZ. MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK A PSZICHOLÓGIAI, AZ ANDRAGÓGIAI ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI KUTATÁSOKBAN.

A KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA A kultúra jelek halmaza. A kultúra egy közösség által létrehozott jelentések hálója. Egy jel több jelentéssel bír. Ezt kell megfejteni az antropológusnak. Ezért értelmező tudomány. (Geertz) A kulturális antropológia holisztikus szemléletű. Az antropológia a kultúrát összetett, komplex rendszerként fogja fel. Tehát a kultúra egy komplex egész, melyet csak akkor érthetünk meg, ha az egyes részleteket és azok egymásra gyakorolt hatását megértjük. A kulturális antropológia a megfigyelés, a tanulás és az emberismeret által kapcsolódik a pszichológia és az andragógia tudományához.

A kult. antr. intézményesülése a német származású amerikai Franz Boas nevéhez fűződik. Az egyik alapvető fordulat Tylorhoz képest a terepmunka módszerének kidolgozása.

A kult. antr. empirikus tudomány, alapja a terepmunka. Az antropológia terepmunka három alapvető módszere:

- kívülről leírom a “másik” kultúrát

- arra kíváncsi az antropológus, hogy az adott kultúrában élo hogyan gondolkodik önmagáról (belülről figyeli meg a “másik” kultúrát)

- a saját kultúra vizsgálata

A résztvevő megfigyelés alapelvei: A legfontosabb alapkövetelmény, hogy a lehető legkevésbé avatkozzunk be az adott kultúra életébe. Nem a kultúra megváltoztatása a cél, hanem a valós tények, jelenségek rögzítése. Illetve nem az a cél, hogy saját evidenciáinkat egy másik, az adott kultúrára erőltessük.

Az antropológiai terepmunka során felmerülő problémák: A terepmunka az adott kultúra vizsgálatát, kutatását szolgálja. Ennek módszere a megfigyelés, ami a terepen történik. A megfigyelő személy (az antropológus) nem tudja kivonni magát a vizsgálatból, azonban mégis igyekezni kell az objektivitás megőrzésére. Zavaró tényező, hogy a megfigyelő jelenléte befolyásol(hat)ja a megfigyeltek cselekedeteit. A nyelv, a közösség által elfogadott jelek, szimbólumok nem ismerete kommunikációs problémát okozhat. Ezen kívül arról a tényről sem szabad megfeledkezni, hogy a kultúra nem stabil rendszer, hanem folyamatosan változik.

A bennszülöttek szemszöge: Azt jelenti , hogy az antropológusnak meg kell próbálnia az adott közösségben élő ember szemszögéből nézni a dolgokat.

A kemény tudományok: a természettudományok (fizika, kémia, stb., szociológia is, mert adatokkal foglalkozik)

A lágy tudományok: a társadalomtudományok.

Köztük lévő különbség: a kemény tudomány független a személytől, aki végzi a kutatást, a lágy tudomány nem független a kutatótól.

A kulturális antropológia a puha, lágy tudományok közé tartozik.

Szomorú trópusok:

A megfigyelés módszerének 2 változata:

1. Részt vevő megfigyelés – legelterjedtebb. A kultúra kutatója együtt él a megfigyeltekkel, de nem akar velük emocionálisan azonosulni (fél évet, 1 évet él velük).

2. Akciós megfigyelés: Azért történik meg egy esemény, mert a megfigyelő provokálja (lehet, hogy nem felel meg a valóságnak).

Mit figyelünk meg? Nemzetiség: olyan kisebbség, akinek van anyaállama

Etnikum: olyan kisebbség, akinek nincs anyaállama.

1. Nemzetiségi falu: Van-e lényeges különbség a nemzetiség és a magyar között? Él-e kulturális sajátosságuk?

Megfigyeljük: Használják-e a nyelvet, Étkezési szokások, Ünnepek, Mennyire fogadják be az idegeneket, Vallás, Identitáskérdés

2. Vallási közösség: Megfigyeljük: Hogyan tagolódik, Étkezés, Ünnep, Öltözködés, Szertartás

Cselekvőkre orientált megfigyelés: akkor értünk meg egy kultúrát, ha megértjük, hogy az adott kultúrában élők hogyan látják önmagukat.

Módszerei:

ð     Interjú

ð     Közvetlen megfigyelés (étkezés, testjelek, öltözködés)

ð     Közvetett anyaggyűjtés (előzetes tájékozódás)

A megfigyelés alapegysége: a jel (ruha, étkezés, vallás, stb.)

A jel és jelentés kapcsolatát a közösség hozza létre. A kulturális antropológia az egyén vagy két ember között létrejövő és a kultúrák közötti, ismert jelekkel nem foglalkozik. A közösség által legitimált jel-jelentés kapcsolatát kutatja.

A jel-jelentés kapcsolat jellegzetességei:

1. Tanuljuk: A kultúra tanult dolog, nem biológiailag determinált. Egész életen át tanuljuk.

2. Helyzetfüggő, kontextus-függő: a jelek jelentése változhat. Vannak azonos, folyamatos jelentésű jelek is.

A kultúrát arra használjuk, hogy önmagunkat megkülönböztessük másoktól.

A kutatás eredménye, az antropológiai leírás

A kulturális antropológiának, mint tudomány intézményesülésének jelentős területei és állomásai:

1.       Múzeumok és statisztikák. Az antropológia és szociológia tudományos intézményei 3 pillére épültek: 1. Az általános evolucionalista társadalomelmélet; 2. Az etnográfiai és etnológiai adatgyűjtésből építkező múzeumi antropológia; 3. Demográfiai adatok és statisztikák szolgáltatása.

2.       Egyetemi tanszékek.

3.       Tudós társaságok, szakmai egyesületek, szakfolyóiratok.

Az antropológia empirikus kutatási anyagát, a távoli népcsoportok életéről szerzett beszámolókat, tárgyi relikviákat a 19. század közepén elsősorban múzeumok és „karosszék-antropológusok” dolgozták fel. Ők útileírásokból, útinaplókból, mások elbeszéléseiből, élményeiből táplálkozva írták le kutatásaik eredményeit, nem jártak személyesen a vizsgált kultúra területén.

Majd a 20. Század elején elterjedtté vált a terepmunka. Boas nevéhez fűződik ennek kialakulása. Ilyenkor az antropológus fél/1 évet tölt el a vizsgált, kutatott kultúrával rendelkező emberek között és saját maga gyűjti az adatokat, megtanulja nyelvüket.

A legjobb műfaj az esszé, amelyben a személyes látásmód ötvöződik a tényszerű leírással.

Vizuális antropológia: Filmjegyzet: nem kerül műsorba csak segíti az antropológus munkáját. A kamera segítségével jegyzetel.

Antropológiai dokumentumfilm: közönségnek szánt műfaj. Vágott, szerkesztett műsor, megjelenik a szerkesztő nézőpontja.

A PSZICHOLÓGIA a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány, az “emberismeret tudománya”, mely az élő ember lelki megnyilvánulásait vizsgálja. A pszichológiai tudományok feladata, hogy feltárják a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. Vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait. Kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait.

A pszichológiát tehát úgy határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását. Mivel a pszichológia jelenségeket vizsgál, tapasztalatokra épít, ezért az empirikus tudományok körébe sorolható.

A pszichológia kutatási módszerei: megfigyelés, kikérdezés, kísérlet. Vizsgálati módszerek: tesztek, intelligencia, képesség-alkalmasság vizsgáló (speciális), projekciós módszerek.

Klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936) a válaszoló viselkedés módosulása. Éhes kutya-hang+eleség. A feltételes reflex egy reflex hozzákapcsolódása valamilyen semleges ingerhez. Kialakulásához kell, hogy a tanulás, gyakorlás során egy új közömbös inger egybe essen a feltétlen inger hatásával. A folyamat neve kondícionálás. Az élőlény azt tanulja meg, hogy egy eseményt egy másik esemény követ.

Pavlov úgy gondolta, hogy a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez időbeli érintkezéshez, azaz kontigiutásra van szükség. Ahhoz hogy a kapcsolat létrejöjjön, a két ingernek időben közel kell lennie egymáshoz. A kondicionálás akkor a leghatékonyabb, ha az első ingert a második fél másodperccel előzi meg. A klasszikus kondicionálás lényege: egy feltételes válasz egy feltétlen ingerre. (kutya-csengő-nyáladzás-étel) Pavlov

Operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938): cselekvésünk következményeinek megtanulása. Kulcsfogalma a megerősítés. Az operáns kondícionálás lényege, hogy aktív cselekvés révén megy végbe, miközben kiválogatódnak a célszerű magatartásformák, és csak a hatás által megerősített marad fenn tartósan. Skinner szerint a tanult viselkedések két osztályát különböztetik meg. A kétfajta viselkedést válaszoló és tevékeny (operáns) viselkedésnek nevezte. A válaszoló viselkedésnél a választ automatikusan váltja ki a megfelelő inger. Az embernél ezt reflexnek hívjuk. Az operáns viselkedés inkább akaratlagos. Ezt csak a szervezet állíthatja elő, de mindig a helyzethez igazítva. Az operáns viselkedések egész életünkben alakulnak.

Skinner nevéhez fűződik az operáns kondicionálás értelmezése. Az operáns kondicionálás azoknak a válaszoknak a valószínűségét növeli meg, amelyeket megerősítés követ.

Kísérlete: patkány-doboz-ételadagoló-pedál.

Thorndyke macska kísérlete (akkor kap enni, ha megnyom egy gombot). Hit, hogy a dologhoz közünk van. Szerinte a tanulás próbálgatások, tévedések és véletlen siker révén jön létre.

Effektus törvénye: ha a mozdulat eredménye kielégítő, jutalmazó hatású, akkor a mozgás megszilárdul, míg az eredménytelen mozgások nem rögzülnek. Operáns kondicionálás: cselekvés végrehajtása után jutalmazás.

Generalizáció: amikor egy megerősített választ más esetekben is alkalmazunk, azaz kiterjesztjük.

Az ANDRAGÓGIA esetében a módszereket több szempont alapján el lehet különíteni:

-         képzési tartalomra vonatkozóan

-         tanulók

-         oktatás ideje

-         csoportlétszám

-         pedagógus személyes

(Módszerek: azok az utak, amelyek meghatározott tanulási cél eléréséhez vezetnek.)

Az alábbi módszerfajtákat különíthetjük el:

-         motiválás

-         meglévő tapasztalatok, ismeretek feltárása

-         a megismerési folyamatok irányítása

-         szembesítés

-         rögzítés és begyakoroltatás

-         alkalmazás

-         eredményértékelés

Mégis az egyik legismertebb andragógiai módszer, a DACUM módszer. A módszertani a hatvanas évek közepén amerikai és kanadai szakemberek dolgozták ki, elsősorban a munkanélküli v. alulfoglalkoztatott felnőttek szakképzését célzó képzési programok tantervek kifejlesztésére.

Az USA-ban és Kanadában a DACUM- eljárás 3 alapelvre épül:

1. Bármely foglalkozást hatékonyan és lényegre törően lehet definiálni az adott foglalkozást végző dolgozók által teljesített feladatok figyelembe vételével.

2. az adott munkakörben foglalkoztatott, munkájukat kiválóan ismerő dolgozók jobban le tudják írni, illetőleg meg tudják határozni feladataikat, mint bárki más.

3. Minden feladathoz kapcsolhatók olyan ismeretek, készségek és magatartásformák, amelyek a feladat pontos teljesítéséhez szükségesek.

A DACUM- módszert egyaránt sikeresen alkalmazzák a felsőszintű végzettséghez kapcsolódó munkakörök, valamint a technikusi, szakmunkás és betanított munkás munkakörök elemzésénél.

Feketéné Szakos Éva: Andragógia és pedagógia

Delfi-technika:

Esszékérdések alapján összegyűjtik a téma elismert szakembereinek véleményét, ezután a válaszokat tartalmilag elemzik, meghatározott szempontok alapján összehasonlítják, majd az eredményekről egy jelentést küldenek a résztvevőknek, és egy újabb fordulóban vagy további válaszokat kérnek tőlük, vagy szemtől-szembe tanácskozásra invitálják őket. Majd ezek elemzésével a kutatók elemzéseket vonnak le a lehetséges jövőperspektívákat illetően, és ezeket egy zárójelentésbe foglalva elküldik a válaszadónak, illetve publikálják.

I. Kvantitatív kutatások:

Kérdések: mi történik? Kivel? Mennyi? Adatszerű, megszámolható dolgokra lehet rákérdezni. Elengedhetetlen a probléma minél pontosabb megismerése, definiálása.

Mintavételi módszerek: a minta az alapsokaság egy olyan részhalmaza, amelyet megfigyelnek, hogy ennek alapján a teljes sokaság tulajdonságaira következtethessenek. Sohasem kapunk tökéletesen reprezentáló mintát. A minta mérete attól függ, hogy milyen mélységig kívánjuk elemezni az adatokat.

-egyszerű, véletlen minta: a valószínűségi mintavétel legalapvetőbb eljárása. Az alapsokaság minden elemét tartalmazó listából véletlenszerűen határozzák meg a megkérdezettek körét.

-rétegzett véletlen minta: a rétegzés az az az eljárás, amikor a sokaság tagjait a mintavétel előtt viszonylag homogén csoportokba, rétegekbe osztják. A mintavétel két lépcsőben történik. Az első fázisban a vizsgálatba bevont településeket határozzák meg, a másodikban a személyek egyszerű véletlen módon kerülnek a megkérdezendők közé. Vagy véletlen módon kiválasztott címeket vásárolnak, agy véletlen sétálós módszerrel találják meg a kérdezetteket.

-többlépcsős véletlen minta: először mintát vesznek a tagok csoportjaiból, majd a kiválasztott csoport tagjairól készítenek teljes körű listát.

-kvóta minta: kevésbé megbízható, de alkalmazása egyszerűbb és olcsóbb. Úgy válogatják össze a minta elemeit, hogy a különféle kombinációkból kellő számban kerüljenek elemek a mintába.

-hólabda v. görgetett minta: olyan módszer, amellyel egyre növekvő megfigyelési mintára tehetünk szert. Megkérjük a megfigyelt esemény egyik résztvevőjét, hogy ajánljon másokat, akikkel interjúkat készíthetünk, majd e később meginterjúvoltak mindegyikétől további javaslatokat kérünk.

-reprezentativitás minta: ha benne ugyanaz a tulajdonságok megoszlása, mint az alapsokaságban. Ebből következően feltehető, hogy az ilyen minták elemzésével nyert leírások és magyarázatok az alapsokaságra vonatkozó hasonlókat képviselnek (reprezentálnak)

Adatgyűjtési technikák: a kutatások készülhetnek személyes megkérdezéssel, de gyakoriak a telefonos interjúk is.

-személyes megkérdezés: a személyhez kérdezőbiztosokat küldenek ki, aki szóban teszi fel kérdéseit és azonnal rögzíti a válaszokat is. Ez biztosítja a legpontosabb kérdőív kitöltést.

-telefonos kérdezés: lehetőség van olyan célcsoportok elérésére, akik munkájuk miatt nehezen elérhetők lakásukon. A CATI rendszer egy számítógépes rendszer, amely a papírt és a ceruzát helyettesíti.

-önkitöltős kérdőívek: nehezen becsülhető mennyi lesz a kitöltött kérdőívek száma. Lehetséges postai úton szétküldeni, egy csoportban jelenlévő emberekkel kitöltetni. Csak bizonyos célcsoportokban alkalmazható.

Többnyire kérdőívvel a legegyszerűbb. Százalékol.

A zárt típusú kérdések: igen-nem válaszadásos kérdőív. Könnyebb feldolgozni.

Nyitott válaszadásos kérdőív: szöveggel válaszol, véleményfelmérés. A mintavételezésnél reprezentatív minta

II. Kvalitatív kutatások:

Velics Gabriella: Közvélemény- és médiakutatás, BDF, Szhely. 2001.

A kvalitatív piackutatás küldetése a fogyasztói percepciók, motivációk, preferenciák, attitüdök megfogalmazása, feltárása és megértése. Nem nyújt reprezentatív vagy statisztikailag verifikálható eredményeket, hanem a fogyasztói magatartás motivációit szándékozik megérteni és elemezni, feltárt viselkedési jellemzőkre mutat rá. 

Célja lehet a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos várakozások és azok beteljesülésének vizsgálata, reklám-elképzelések, tervek értékelése. Leggyakoribb megvalósulási formája a fókuszcsoport, illetve mélyinterjú. Az interjú közvetlenül és egyidejűleg megfigyelhetőek a detektívtükrön át, illetve zárt láncú video-kapcsolaton keresztül.

kvalitatás: minőség. Főként piackutatásban, vélekedéskutatásban, termékhez kötődő kutatásban alkalmazzák.

Kérdések: mitől függ? Mi befolyásolja? Hogyan használja? Milyen életérzés van mögötte?

Az ügyfelek különböző szolgáltatásokból választhatnak:

-interjúk egyidejű követése

-video és audio felvételek az interjúkról

-jegyzetek az interjúról

-gyorsjelentés-lényegi összefüggéseket feltáró 3-6 oldala anyag

-vezetői összefoglaló

-részletes kutatásjelentés-bemutatva a mögöttes tartalmak jellemzését, elemzését.

-prezentáció

-fókuszcsoport: a célcsoport megfelelően szelektált tagjai közös beszélgetésen vesznek részt. Lényeg, hogy képet kapjunk arról, hogy a csoporttagok mit gondolnak, hogyan éreznek egy tárgy, egy termék, vagy fogalom iránt. Leggyakrabban homogén csoport a jellemző bár ez függ a vizsgált terméktől. Fontos, hogy a résztvevők ne ismerjék egymást. A beszélgetésről video-, illetve hangfelvétel készül. Időtartama általában másfél-két óra. A csoport létszáma leggyakrabban 8 fő maximum 12 és a kérdező. Többnyire 5-6 csoportot kérdeznek meg.

Csoporttípusok:

-hosszított csoport: bonyolult feladatoknál a csoportbeszélgetések hossza két óra is lehet

-menedzsercsoport: minicsoport, 4-6 fő, kik nagyobb verbális szabadságot kapnak.

-kreatív csoport: normál vagy csökkentett létszámú. Az értékelés mellett ötleteket is várnak valamire. Az átlagosnál kreatívabb emberekből áll, akiknek kiválasztása speciális szűréssel zajlik.

-gyerek csoport: minicsoport, 4-6 fő.

-szakértői csoport: egy téma szakértőiből szerveznek csoportot.

A mintanagyság, illetve a csoportok száma függ a demográfiai és egyéb dimenziók számától. Meghatározó a kutatás célja és rendeltetése is. A projectek átfutási ideje 3-5 hét.

-mélyinterjú: egyéni interjú. Az egyének saját szemléletéből, gondolkodásmódjából, élettörténetéből, logikájából eredő, lehető legmélyebb tartalmú értékelésre vagyunk kíváncsiak. Az interjúalany kötetlenebbül kifejtheti véleményét. Többnyire betegségekkel kapcsolatban, gyógyszerhasználat vagy szexuális kérdések a téma. A vezér kérdéssor előre el van tervezve egy logikus, feszes keretbe. Fontos, hogy a kulcskérdések ne maradjanak megválaszolatlanul. Időtartam kb 45-80 perc.

-álcázott vásárlás: mystery shopping:a kérdezőbiztosok egy vásárlási szituációban gyűjtik be mindazon információkat, amelyekre e megbízónak szüksége van, majd a vásárlást követően töltik ki a kérdőívet. A kutatás célja az ügyfélszolgálati irodákban dolgozók kommunikációs készségének, felkészültségének, tájékozottságának vizsgálata, illetve a hálózatszerűen létezőszolgáltatók, pl: benzinkutak, autókereskedések működésének vizsgálata.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

Definíció: A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation) a szerző felfogásában elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező– és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek a bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészíthetik megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat

Felderítés szakasza.

Meg kell ismerkedni a településsel, ahol dolgozom. Felkeresem azokat a színtereket, ahol sokan megfordulnak: kocsma, piac, bolt, kismesterek (fodrász …), orvosi rendelő. Dokumentumokat keresek és elemzek (millenium évében nincs olyan település, amiről ne jelent volna meg valami)

megyei könyvtárak, helyi dokumentumok (önkormányzatok adatai: statisztikai adatok helyben)

Önkormányzat, polgármester megkeresése. Helybeli intézményeket (óvoda, iskola, műv.ház, egyház, ha van: sportlétesítmények, és munkahelyek /néhány helyen még TSZ van/)

Megkeresem a mérvadó embereket (köztiszteletben álló, bölcs, józan paraszti ésszel rendelkező embereket, akik ismerik az életet).  Bejárom a falut, és figyelek:

-hogy folyik az élet? (üresek az utcák, vagy az emberek rendre találkoznak?)

-ízlését a falunak (giccses stb)

-anyagi helyzetét a falunak (rozzant viskók vagy paloták)

-kerteket… stb.

CSALÁDLÁTOGATÁS (a családokat az otthonaikban látogatom meg)

Miről érdeklődök, miről beszélgetek? A falu gondjairól és örömeiről. Hogy milyen problémákkal küszködnek ott az emberek.

Mi mindent kérdezhetünk? (-szeret-e itt élni, -milyen esélyei vannak, -ha nincs munkája, -milyen rendezvényeket látogat, -a polgármester elégedett-e, -közlekedés milyen, -miként fejleszthető a falu, -infrastruktúra, -telefon, -orvosi rendelés időpontjával meg van-e elégedve, -óvoda (vannak-e gyerekek), -bölcsőde)

Viselkedési szabály: szeretettel érkezek, elfogadással, törődéssel, fontosnak tartok őket, a problémáikat. Megérzik, és nyitottá válik a dolog.

Nem intézek el semmit, nem azért mentem oda, nekik maguknak kell megoldani a problémájukat (ez a legfontosabb).

Nem árulom el, hogy miért mentem, azt se árulom el, hogy egy egyesületet akarok alapítani, ha kérdezik; miért jöttem főiskolások vagyunk, gyakorlaton, az a dolgunk …

Hányan megyünk? ketten (Jézus is kettesével küldte a tanítványait)

- egyedül nem biztonságos; biztonsági okból, több szem többet lát (olyat is észrevehetek, amit a másik nem), vagy diktafonra vesszük a beszélgetést, vagy egyik beszélget másik ír.

Miért az otthonában keresem fel?

-saját otthonában nem olyan feszélyezett, közvetlen, bátor, sokkal többet elmond, mint egy hivatalos helyen

-meg akarom a környezetét is ismerni

-a családját is megismerem (ki beszél sokat, feleség vagy férj, férj nem beszél sokat ha a feleség otthon van)

Hogyan jutok el a családokhoz?

1/ egyik módszer: egy családnál elkezdem, az a család ajánl egy másikat, oda elmegyek (de ez bizonytalan módszer, Csider nem így szokta)

2/ van ott egy felkérő, összekötő emberem, hogy amikor kimegyünk, kellő számú család fogadjon. Aki szól, olyanoknak szól, akikkel jóban van = azt szeretik, aki engem bejelent.

De itt van egy hátulütő, nem jutok el a falu mindenféle családjához, mert „János” nem oda küld el, ahol alkoholisták vannak, ahol kosz van, rendetlenség, hanem a „normálisabb” családokhoz küld, a középréteghez.

Még hogy jutok el családokhoz? Egy út a plébános, a plébános nagy tekintély. Szólni neki, hogy tessék meghirdetni, hogy jönnek a főiskolások, fogadják őket szeretettel (nyert ügy ezután)

Mennyi ideig tartson a családlátogatás? Ne túl sokáig (1 – 1,5  hónap)

Mindig kell tartalék családról gondoskodni, mert közbejöhet valami, hogy legyen család aki fogad.

Az animátor munkamódszere:

Játékrend:

I.                     (nyitás) bemelegítő feladatok: Testileg, lelkileg, érzelmileg ráhangolja a csoportot a közös tevékenységre, a „kinti” dolgokat feledteti, s mozgásba hozza az alkotó fantáziát.

II.                   A figyelem ébrentartására, érdeklődés felkeltésére a játékok váltsák egymást: Egyszemélyes, páros, csoportos – könnyedebb, nehezebb – lassabb, gyorsabb tempójú- más-más készséget fejlesztő feladatok (téma = mindennapi élet eseményeihez kötődjön).

III.                  (Zárás) a feladatok az aznapi együttlétet foglalják össze (idézzük vissza, éljük át újra). Lezárhatjuk a témát, de nyitva is hagyhatjuk korábbi ismeretszerzésre, tapasztaltok bővítésére, ösztönzőre. Az utolsó játék életörömet sugározzon, sarkaljon korábbi önfejlesztésre.

Módszerek:

-         azonos időben különböző feladatokat kapnak egyes tagok, csoportok

-         személyre szabott feladatok (a teljesített feladatot tovább kell dolgoznia)

-         legyenek tartalékjátékok (bizonyos feladatokhoz lehet, hogy nem lesz kedve a társaságnak, vagy időhiány miatt rövidebb játékra van szükség)

-         tervei megvalósításához ne ragaszkodjon mereven, alkalmazkodjon rugalmasan az eseményekhez

-         minden perc céltudatos legyen, minden a résztvevők fejlődését szolgálja.

Aktivizáló módszereink:
- a helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása – pl. párbeszéd körök, helytörténeti, településszépítő, környezetvédő, természetvédő stb. mozgalmak;
- a helyi jelentős személyiségekkel való egyéni és nyilvános, csoportos beszélgetések;
- a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás – feltárása és megjelenési formájaként pl. a közösen szerkesztendő "tankatalógus", helyi orgánum;
- a település humán, természeti és gazdasági erőforrásait felmérő és aktivizáló közösségi felmérés;
- a lakossági cselekvési, fejlesztési terv készítés;
- a "jövőműhely" módszere;

A helyi nyilvánosságot szervező módszerek között – az előbbiektől el nem választható módon – elöl állnak a helyi újságok, a kábeltévé és a közösségi rádiózás módszerei.