Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
22 db tétel, szóbeli vizsga – 2 tétel, 1 választott és 1 húzott
A szociológia tárgya:
A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Az emberi viselkedést és cselekvést tanulmányozza. Emberek problémáival foglalkozó multidiszciplináris tudomány. A multidiszciplináris meghatározás azt jelenti, hogy a többi tudomány eredményeit és módszereit használja fel. Ezek közül a legfontosabbak: szociálpszichológia ( csoport közi viszonyok vizsgálata ), politika tudomány ( politikai rendszer kérdéseit vizsgálja ), történelemtudomány ( a problémák történetiségét vizsgálja ), néprajz és antropológia ( kisebbségi kutatások, etnikai konfliktusok kezelésének vizsgálata ). A szociológusok azt vizsgálják, hogy milyenek a különböző társadalmak, hogyan működnek és változnak. Minden társadalmi jelenséget 1 összetett, összefüggő rendszer részeként vizsgál – ezt nevezzük rendszerelméletnek.
Pl: szegénység – 3-3,5 M. ember él létminimum alatt. A minimálbér nettója a létminimum alatt van. 1,2 M. ember él mély szegénységben – napi 1000-1500.-Ft-ból él. Hogyan lehet segíteni? - Probléma megoldások kidolgozása. Legalább 3 féle megoldási alternatívát kell kidolgozni és mindannyi előnyét, hátrányát megjelölni.
A szociológia szemlélet módja:
Az egyének lehetőségeit a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyük szerint határozzák meg.
Esélyek egyenlőtlensége: pl: diplomás szülők és segédmunkás szülők gyermekeinek továbbtanulásának vizsgálata, elit- közép – szegény réteg élettartam vizsgálata végzettség alapján ( egészségtudatos életvitel ), átlagéletkor: ffi:68 év, nő: 77 év.
A szociológia emberképe – HOMO SOCIOLOGIKUSA társadalom tagjainak a viselkedését a kialakult társadalmi normák követése határozza meg. Társadalmi norma: viselkedési szabály. Milyen okok befolyásolják az emberek viselkedését?
Deviancia: a deviáns ember szembe megy az elfogadott társadalmi normákkal. ( gyilkosság, lopás, alkoholizmus – előre vivő szerepe is lehet, hiszen ha mindent úgy fogadnánk el ahogy van, nem lennének újabb és újabb a társadalmat előbbre vivő felfedezések).
A szociológia kutatási módszerei:
Közvetlen tapasztalati (empírikus) adatgyűjtés, a valóságos környezetben kell egy adott problémát megvizsgálni.
Reprezentatív mintavétel: véletlenszerű mintavétel
Pl: kérdőív, interjú megfigyelés
A szociológia kutatás funkcióit az befolyásolja, hogy milyen politikai rendszerben élünk.
Demokráciában:
valóságfeltáró funkció, kritikai funkció, alternatíva vagy megoldás kidolgozó funkció.
A szociológia helye a társadalomtudományok rendszerében:
- filozófia
- történelemtudomány
- demográfiai tudomány: 1650 körül John Grant a népesség száma és összetételére ható folyamatokat vizsgálja
- politika tudomány: John Locke a politikai intézmények és magatartásformák elemzése. HOMO POLITICUS az emberképe. A társadalom tagjainak viselkedését és magatartását a hatalom megszerzése vagy megtartása iránti vágy befolyásolja.
XVIII. sz. közepe: a közgazdasági tudomány. Alapítója: Adam Smith. A gazdasági élet törvényszerűségeit, a gazdálkodás módjait vizsgálja.
HOMO DECONOMICUS: a társadalom tagjainak viselkedését, magatartását a nyereség a haszon maximalizálása és a költségek kiadásának minimalizálása határozza meg.
A szociológia előfutárai:
Saint Simon
Auguste Comte (kiejtés: ógüszt kont )
Alexis de Tocqueville
A szociológia alapítói:
Karl Marx
Fridrich Engels
XIX. sz. vége, XX. sz. eleje:
Emile Durkheim, Max Weber
1870 körül kialakul a szociálpszichológia. Megalapítója Gustav Le Bon. Az váltotta ki, hogy csoportba kerülve viselkedés átalakul.
HOMO PSYCHOLOGICUS – az emberi viselkedést gyakran lélektani elemek, tudatalatti motívumok befolyásolják.
ANTROPOLÓGIA vagy társadalmi néprajz: tárgyát az befolyásolta, hogy gyarmattartók vagy nem gyarmattartók végzik. Különböző tájegységeket, népeket, szokásokat vizsgál a saját környezetében.
A szociológia ágazatai: ahány tevékenység van, annyi ág létezik.
Pl: település szociológia: város, falu, tanya; nevelés szociológia: intézmények, csoportok az ember szocializálódása; munka és szervezet szociológia; család szociológia
Akkor lesz egy új ág, ha új társadalmi probléma merül fel.
A szociológia és a szociográfia közti különbség:
Mindkettő valamilyen társadalmi problémát, csoportot vizsgál, de a módszerük különböző. A szociológia tudományos eszközökkel, a szociológia irodalmi eszközökkel közelíti meg és vizsgálja az adott problémát. Pl. Illyés Gyula: Puszták népe, Moldova György több írása is.
CSALÁD SZOCIOLÓGIA
A család fogalma, típusai, életalakulásai, életfunkciói.
A család a társadalom alapegysége
Elsődleges és másodlagos csoportok sajátosságai:
Elsődleges csoportok ( család, baráti kör stb. )jellemzői:
- kis taglétszám ( rendszeres kommunikáció)
- az ellenőrzés közvetlen módom történik a csapat tagjai között
- az érzelmek fontos szerepet kapnak
- a mi tudat ( az összetartozás ) érzése erős
Másodlagos csoportok ( vállalatok, cégek, hivatalo, kórházak, iskolák stb. ) jellemzői:
- nagy létszám
- felülről, mesterséges módon jönnek létre
- ellenőrző apparátus működik a csoporton belül
- az érdekek a fontosak
- a mi tudat nem fontos, elhanyagolható
A CSALÁD DEFINÍCIÓI
- Rendszerelméleti család definíció Kulcsár Kálmán nevéhez fűződik.
A család szociológiai értelemben olyan elsődleges csoport, amely legszűkebben 1 férfi és egy nő valamint leszármazottaik tartós együttélését jelenti. Ez az együttélés a férfi és a nő nemi kapcsolatán valamint a leszármazottakhoz fűződő vérségi köteléken alapszik, de tágabb például gazdasági közösséget is jelent. Más jellegű kötelékek is erősítik, erkölcsi és jogi normák szabályozzák és jelentős szerepet tölt be az egyén és a társadalom viszonyát meghatározó különböző folyamatokban.
