andan andragógia 3.

7.     Kriminálandragógiai alapok

v     Mankó Mária: Bűnos élettörténetek

Mankó Mária: Bűnös élettörténetek

Vas és Szabolcs megye közt az átlagkereset különbség nőtt.

Vas: feldolgozó ipar, Szabolcs: mezőgazdaság. Az Ény-i országrészben a beruházások aránya nő, ÉK-i-ben nem, folyamatos a leszakadás.

1980 óta csökken a 8 általánost be nem fejezők száma. A két országrész iskolai mutatóinak értékelése is Vas javára pozitív. ÉK-en a gazdasági változások a munkaerőpiacra olyan megrendítő hatást gyakoroltak, hogy nőtt a munkanélküliség. (A legnagyobb a munkanélküliek száma ebben a megyében, Vas a legkevesebbet számlálók közé tartozik.)

Vas megyei bűnözések száma fele a Szabolcsinak. A bűnözési helyzetkép magán hordja a társ. aktuális gazdasági és szociális-kulturális állapotának jegyét.

A vagyon elleni bűncselekmény a legtöbb mind két megyében, ezen belül a lopás. Vasban a második a csalás, Szabolcsban a 2. a betörés. A település nagyságával arányosan nő a vagyon elleni bűncselekmények száma. AZ elkövetők életkori megoszlása nagyon hasonló, kivéve a 14. év alattit, az Szabolcsban jóval magasabb. (Gyerekek tárgyiasult vágya és a szülők anyagi helyzete közti távolság feszültséget szül.) 73%-ban ép család gyerekei követik el. Általában 85-90% egyszer követ el bűncselekményt.

Szabolcsban magasabb a gyermek elkövetők aránya mint a gyermek sértetteké. Vasban fordítva. (Iskolában sok a sértett lopás miatt.)

A fiatalkorúak száma is nő, itt is a Szabolcsiaké jobban. Főleg lopás. Legtöbb a 17 éves. (Iskolakötelezettség 16 év után megszűnik, kimarad a középfokú oktatásból, munkanélküli marad szakmunkás képzés után.) Szabolcsban foglalkoztatási gond még bizonyos szakmákban való túlképzés. Vasban az iskolaszerkezet rugalmasan vette fel a szerkezetváltás ritmusát.

Felnőtt bűnelkövetők aránya kétszerese a Vas megyeieknek. Itt is a lopás vezet.

Élettörténet vizsgálatok a börtönben.

Iskolázottság szerint 76% az ált. iskolát végzettek + nem végzettek + analfabéták. Vas megyében a 8 ált. végzettek száma csökken, középfokú végzettségű nő. Szabolcsban is javul a helyzet, de lassabban, mint Vasban. 

Az alacsony iskolázottságon kívül más is van, ami a börtönbeliek sorsát jellemzi.

Szembetűnő a munkaerőpiaci helyzettel való összefüggés.

Jellemző korosztály a 25-34 éves, legjobban rájuk jellemző, hogy nem volt utolsó foglalkozásuk.

Vasban magasabb a korosztály munkanélküliség mutatója, mert Szabolcsban többen jelöltek meg alkalmi munkát.

Általában a 8.általánost végzőknek nem volt utolsó foglalkozásuk.

A peremhelyzetűeknél gyakoribb a bűn megjelenése, mint a devianciáé.

Nem nagy a két megye közt a különbség az első büntetésüket töltők közt. ÉK-en nagyobb arányban élnek, akik már többször voltak elzárva.

45 év felett először elítélt 1 fő volt csak (Szombathelyen). Tehát az elítéltek már nagyon fiatalon befutnak egy bűnözési karriert. 18-34 év közt.

Hasonló szakmákkal rendelkezők ülnek mind két megyében. De főleg Vasban ezekkel a szakmákkal el tudnának helyezkedni. Tehát az alacsony iskolázottságon és a munkaerőpiaci helyzeten kívül kell más magyarázatnak is lennie a bűnözési karrierre.

Legtöbben lopás miatt ülnek, ezek közt legtöbb a 8 ált. végzett. Csalást a 8. ált., szakmunkást, középiskolát végzettek hajtottak végre. 25-44 éves korosztály. Utolsó foglalkozásuk vállalkozó.

Állampolgári vélemény, hogy a munkanélküliség problémáin segíteni első helyen a vállalkozással lehetne. Ez főleg az alacsony iskolai végzettségűek közt lenne jó. PEDIG tudás és pénztőke nélkül ez lehetetlen.

A községekből börtönbe főleg lopás miatt kerültek.

Családi állapot szerint ÉK-en több az egyedülálló. Szabolcsban több a gyerekes elítélt.

Lakás viszonyaik rosszak, csak 8%-nak van önálló lakása.

Összegezve: K-en és Ny-on egyaránt a börtönben a peremhelyzetű rétegek képviselői vannak elsősorban. A börtönben lévők közt K-en és Ny-on nincs eltérés, inkább hasonlóság.

Bűnös élettörténetek:

Az anyagiak megszerzése nem biztonságra törekvés, hanem pillanatnyi szükséglet kielégítése.

Az önéletleírásnál 2 csoport:

1) pontos felidézésre törekvők, életesemény közlése a történtek sorrendjében.

Alcsoportok:  a) pontos felidéző sajátos elhallgatással (vázlatos tényközlés)

                     b) pontos felidéző kommentálással (életesemény magyarázatait magyarázzák)

2)      Fókuszálók: szelektív életesemény közlés, sajátos időbeli kihagyásokkal

Az első büntetést töltők kicsinyítik bűnüket, nem érzik normaszegésnek.  (A kintiek u.ezt csinálják, csak azoknak szerencséjük van, hogy nem kapták el őket.)

Többszöri büntetést töltők: nem elzárásuk ténye, hanem élettárs, gyerek téma foglalkoztatja őket.

A tágabban értelmezett világgal feltűnően közönyösek.

Gyerekkori családi problémák, válás, intézet, iskolai közösségen kívüliség. Együttműködés hiánya a család és iskola közt. Családi szocializáció folyamatából nem viszi az együttműködést az iskolába, az iskolai követelmények meghaladják képességeiket. A peremhelyzet erősödik az iskolában és serdülőkorral. Eljut a normaszegéstől, szabályáthágástól az első bűn elkövetéséig.

A bűn kényelmes módja a pénzkereset elől való menekülésnek.

A fiatalkorú szocializációs zátonyra futása elindíthat bűnözői karriert. De a felnőttkorú karrier nem természetes következménye a serdülőkorinak. 30% volt fiatalkorúan is börtönben. Mindegyiknek a családjában is van büntetett. Peremhelyzetet erősíti a család nagyság is. (Főleg Szabolcsban)

Minél idősebb, annál szűkebb a kapcsolatköre. Szülővel alig tart kapcsolatot, azért biztos nem, mert esetleg annak lenne szüksége rá. Szabolcsban mások az arányok, ott inkább tartják a kapcsolatot a tágabb családdal, akik közül gyakran más is ül.

Jövőképük sötét. Nem bíznak, hogy valaha is változtathatnak.

Különbség a bűnözési filozófia közt a 2 országrészben. Főleg a munkával kapcsolatos magatartásban. Akiknek volt utolsó munkahelyük szívesen dolgoznak a börtönben is. K-en akinek nem volt munkája is a kisebb hányad érzi tehernek, hogy dolgoznia kell. Ny-on cinikusabbak. Alulfizetettség miatt utálják a munkát, külföldre akarnak menni dolgozni.

Az elítélt másképpen nyilatkozik börtönbe kerüléséről, mint a bírósági irat. Felmerül, hogy nem érti összefüggéseiben a dolgokat ill. saját helyzetét. Mást vádolnak maguk helyett, önigazolást keresnek. Ellenségnek tekintik a társadalmat.

Belső indíttatásuk nincs, csak a „kell” készteti együttműködésre őket. Ennek ellenére erős a késztetés, hogy megfeleljenek az intézeten belüli szabályrendszernek. Alkalmazkodnak, ez látszat együttműködés. Az is mikor a nevelővel folytatott együttműködés során megbánja tettét. Ezzel a látszat együttműködéssel az intézmény elégedett.

A visszaeső közt ez a rutinszerű alkalmazkodás természetes, a valódi társadalomban együttműködésre képtelenek.

Problémáik: pénztelenség, szegénység, munkanélküliség. Sosem a problémák leküzdésén, hanem elkerülésén gondolkoznak.

Társ-i és szociális szempontból a peremhelyzetben élők képviseltetik magukat a börtönben. Peremhelyzetüket erősíti az iskoláztatási hátrány és emiatt 90%-ban funkcionális analfabéták.