2010. szeptember 19., vasárnap

andan felnőttképzés tételek 13.

13. tétel

A KULTURÁLIS IDENTITÁS, A NEMZETI IDENTITÁS. AZ ÜNNEPEK IDENTITÁST FORMÁLÓ SZEREPE.


A 20. század utolsó harmadára a korábbi kötődések megváltoztak. Identitás válság következett be. Megváltozott az életritmus, a hagyományos társadalmi szerkezetek felbomlottak. Az identitás válság egyik kiváltója a globalizáció, mely átértékeli a nemzeti és a lokális kultúrák szerepét.
A globalizáció olyan folyamat, ami homogenizál, egységesít. A távolság kérdése megváltozik, a távolságok lecsökkennek.

Csányi Vilmos Kultúra és globalizáció c. írásában e két jelenség kapcsolatát mutatja be. Azt állítja, hogy a globalizáció minden hagyományos nemzeti kultúrát fenyeget. A globalizáció hatását és magát, a kultúra kialakulását az ún. primitív társadalmon/csoporton keresztül mutatja be, akinek tagja a homo sapiens.
A modern ember 2-3 ember társaságában szorosabb kontaktusban tölt el néhány órát, és sok órát van együtt több százzal, az utazás, munkahely, városi élet folyamán.  Míg a csoporttársadalmakra 30-40 fő a jellemző. Egy zárt embercsoporton belül a gyermeket nemcsak “valamire” tanítják meg (egy technikára, egy ismeretre), hanem apró interakciókban, kis részletekben a csoport egész kultúráját adják át neki, annak minden finom részletével együtt. Ez az átadás-átvétel érzelmi folyamatok hátterében történik. Csak az élmény teszi az ismeretet maradandóvá.
Minden embercsoportban/társadalomban kialakulnak szociális szerepek.
A legjellegzetesebb szociális változás a kultúra zárványosodás. A tömegtársadalmakban a csoportképződés továbbra is jelen van. Szubkultúrák alakulnak ki valamilyen meghatározó szerint, amelyek kialakítják a saját globális értelmezési rendszerüket. A közös eredet mítoszai, a nemzeti történelem, leginkább pedig a közös nyelv az, ami a szubkultúrák összefogását szolgálja. Tehát a kultúra egymást átfedő csoportok halmazán épül fel, teljesen új szerkezettel.
A zárványosodás, a szubkultúrák megjelenése konfliktusok forrása is.



Identitás: azonosság, önazonosság tudat; önmagunk elhelyezése; önmagunkról kialakított kép; Ki vagyok én? Honnan jöttem? Az identitás közösségfüggő. A változás mindig veszélyezteti a személyiség identitását, a személyes identitást.  (közösségi identitás = kulturális identitás = szociális identitás)
A személyes identitás feltételezi a közösség létét. A közösségi identitás csak az egyének által létezik. A kulturális identitás tehát egy közösség önmagáról kialakított képe.

Három identitásfelfogás:
1.      a felvilágosodás szubjektumáé: Ebben az időszakban elsősorban az identitást úgy képzelték el, mint az emberben a születésétől kezdve meglévő belső magot. Tehát az individuum állt a középpontban. Nem a környezet hatása a fontos.
2.      a szociológiai szubjektumé: A 20. század elején a hangsúly a környezetre, a külvilágra helyeződik át. E szerint a személy identitása a környezetével, a külvilággal való interakciójában (kölcsönös viszony) alakul ki. Az identitás az én és a társadalom közti interakkciók során alakul ki.
3.      Posztmodern szubjektumé: Ahogyan a külvilág változik, amilyen impulzusok érnek, ennek megfelelően alakul a személy identitása.

Az identitás lehet nyílt vagy látens. Látens abban az esetben, ha például kötődünk egy vagy több közösséghez, de ez nem minden pillanatban tudatosul bennünk. Nyílt nemzeti identitásra jó példa az Olimpia vagy a Nemzeti Himnusz.
Az identitásteremtés sajátos változata: a múlthoz való visszanyúlás, a múlt elbeszélése. Ez leginkább a politikára jellemző. A múlt felmutatása bizonyítja jelenünket. A múltteremtés tehát a politika legfőbb eszköze. (pl.: “Ezer év Európa szívében”)

Nemzeti kultúra, nemzeti identitás:
Hol húzódik a nemzet határok? Hol húzódik a nemzeti kultúra határa? (térben és időben) A nemzet fogalma nehezen behatárolható, vitatott fogalom.
Megközelítések: 1.) nemzet: elképzelt közösség
                                    nemzeti kultúra: elképzelt közösség kultúrája
                           2.) a nemzeti kultúra értetődő jelenség, változatlan módon
                                   átörökíthető ® esszencialista felfogás

A nemzeti kultúra szimbólumai nem stabil pontok, folyamatosan változnak.
A nemzeti kultúra jellemzői:
- időben és térben korlátozott
- változás (a nemzeti kultúra tartalma az idő múlásával módosul)
- szimbólum (a nemzeti kultúra szimbólumokon keresztül létezik)
- tanult (megegyezésen alapszik; elsajátítjuk pl. iskolában, családban, médiából, művészeti ágak révén… stb.)
Csak akkor tudunk kötődni a nemzeti kultúrához, ha vannak hordozói, szimbólumai.
A globalizáció hatására felerősödik a nemzeti kultúra iránti igény Þ hibrid kultúra, multikulturalizmus (sokféle kultúra egy helyen),  homogenizáció (uniformizált kutúra)
Eredményei: - multikulturalizmus
                     - uniformizáltság
                     - hibrid kultúrák
                     - a nemzeti kultúra gyengülése
                     - migráció
                     - konfliktusok
Identitás politika: pl. a letelepedés/munkavállalást feltételekhez kötik, állampolgárság felvételét szabályozzák, a bevándorlás korlátozása, az állam küzd a globalizáció ellen

Kulturális identitás:


Identitás: önazonosság tudat, hovatartozás kérdésére ad választ. Az egyén hovatartozása nem stabil dolog, hanem az élet során változik. Ebből következően a másik fontos állítás az, hogy az identitás nem állandó, stabil, hanem változó jelenség. (A rendszerváltás előtt 1-2 munkahelyen eltöltötte az ember az életét. Ha túl sok munkahelye volt, már gyanús volt. Manapság ennek az ellenkezője látszik. Ha új munkahelyre kerülök az új csoportnormákat jelent, életritmus-változást, megváltozatja a kapcsolatrendszeremet.

Stuart Hall: A kulturális identitásról:

Az identitás bizonyos idő alatt végbemenő tudat alatti folyamatok során alakul ki, nem születik velünk a tudattal egyidőben. Mindig folyamatban van, mindig alakul. Ezért nevezzük identifikációnak és tekintsük folyamatnak.

Anthony P. Cohen: A kultúra, mint identitás egy antropológus szemével:


Kulturális identitásról pedig csak abban az esetben van értelme beszélni, ha feltételezzük, hogy ennek a közösségnek vannak tagjai, akik kötődnek valamilyen módon a közösséghez.
Mi kell ahhoz, hogy egy közösség esetében identitásról tudjunk beszélni?
1.      Egy jelrendszer. Szimbólumok kellenek. Ha ezek nincsenek meg, akkor nem tud az egyén mihez kötődni, nem tudja kifelé megmutatni, hogy ki ő.
2.      A kultúra fogalmát úgy értelmezzük, hogy összetart, ugyanakkor megkülönböztet. Ez az identitás esetében is igaz.
3.      A közös vonások keresése, felmutatása (amiből a szimbólumok lesznek). Egy szándék, hogy egyetértünk bizonyos dologban.

A nemzeti kultúrával kapcsolatban két felfogást lehet megkülönböztetni:
1.      esszencialista: e felfogás, elképzelés szerint a nemzet nagyon-nagyon régóta létező, lényegét tekintve változatlan jelenség. Ez a nézet a két világháború között volt nagyon elterjedt (Trianon miatt). Ezer éve mi magyarok itt Európa szívében.
2.      konstruktivista: a 70-es, 80-as években terjedt el. A nemzet egy elképzelt közösség. Egy társadalom az államhatárokon belül rendkívül összetett, heterogén, mert vannak kisebbségek, bevándorlók, stb. Amikor nemzetiségről beszélünk, megpróbáljuk őket közös nevezőre hozni.
Murai véleménye szerint mind a két felfogás túlságosan szélsőséges. A kettő között van az igazság.














CSIDER SÁNDOR: MÚLT ÉS JÖVŐ: JELENIDŐBEN. ÜNNEPRENDEZŐKNEK AZ ÜNNEPRŐL:

ÜNNEP fogalma: talákozás az egyetemes értékekkel, a legtisztább érzésekkel, a szeretet, a boldogság, a szabadság, a játék világa, a közösséhg erősítője, a hétköznapok megszakítója, az arra érdemes történések emlékezetben tartása, a közösség szórakoztatója. Gondolatok, tettek emelkedettsége hatja át.
Az ünnep olyan – kitüntetett térben és időben zajló – eseménysor, melyen a közösség az önmaga megmaradását, erősödését, törekvéseinek érvényesítését szolgáló történésekről, alkalmakról, személyekről emlékezik meg. Az ünneplők ilyenkor általuk ideálisnak tartott, teljes életet élnek.

Ünnepek fajtái:  - Tradicionális ünnepek (isteni adomány)
   - Politikai emlékünnepek
   - Ember alkotta ünnepek
   - Csoportérdekeket megjelenítő ünnepi alkalmak

Az ünnep jelenbe hozza a múltat. A mindenkori hatalom kiválasztja, hogy a magyar nemzet történelmében milyen megőrzésre érdemes események voltak és azokat a jelenbe hozza.

Kiválasztás alapja: ami a saját hatalmát erősíti.
Az ünnep a jelenbe hozza a jövőt. Az ünnepek a nemzeteknek bíztató jövőtudatot ad.
Az ünnep a jelenről szól. A nemzet jelenlegi gondjairól szól. A nemzet gondjait elfogadtatni vagy megváltoztatni, élezni vagy tompítani próbálja.

Három nemzeti ünnepünk: márc.15-e, aug.20-a,okt.23-a. Aug.20-a állami ünnep is. Pompás körülmények között szimbolizálja az államot. Okt.23-a kettős ünnep: a függetlenség kikiáltásának napja és a köztársaság kikiáltásának napja.
A nemzeti identitást erősítik: január 22-e a magyar kultúra napja, márc.15-e.

Együtt vagy külön ünnepeljünk?
Jó külön, mert: lehetőséget ad az eltérő nézetűeknek eltérő módon ünnepelni, választhatunk, hogy hova megyünk, érvényesül a pluralizmus(sokszínűség). De kellenek olyan ünnepek is, amelyeket együtt ünnepelünk, mert amelyik nép nem tud együtt ünnepelni az elvész.
A nemzeti ünnepek alkalmasak a hatalom hitelesítésére.Pl: szónokok megválasztása(ismert emberek), ingyenesség, kitüntetéseket adnak át, személyes találkozások.

Eltörölt ünnepek: márc.21-e a tanácsköztársaság kikiáltása, ápr.4-e a felszabadulás, nov.7-e a nagy októberi szocialista forradalom.
Egy nemzet a más nemzet ünnepeivel lehet befogadó vagy nem befogadó. Ami egyezik a néplélekkel, azt átveszi, ami nem, azt nem.

Ünneprontás módszerei: betiltás, szétverés,ellentétes jelszavak bekiabálása, ellenünnep rendezése,kompetens személy távolmaradása, tüntetőlegesen távol maradás.

Ünnepek jövője:
Az volna a jó, ha boldogságünnepek lennének! Az ünnep szépsége a leggyakrabban a családi otthonokban ragyog fel. Az otthoni ünnepet azért szeretik sokan, mert ott érzik igazán biztonságban magukat. Naponta onnan indulnak és oda érkeznek. Nem kell „viselkedni”. Engedélyük nélkül senki nem lépheti át a küszöböt, de vendéget bármikor hívhatnak. A tömegrendezvények közül különösen azok népszerűek, amelyeken az emberek kisebb közösségekben is részt vehetnek.  Családok, barátok, munka- vagy iskolatársak együtt sétálhatnak egy vásári forgatagban, szórakozhatnak a majálison, nézhetik a tűzijátékot.


Néhány ünnep: június utolsó vasárnapja: bp-i búcsú( az utolsó szovjet katona elhagyta az országot),május utolsó vasárnapja: gyereknap+ az I vh hőseit ünnepeljük, június 16-a: Nagy Imre és társai újratemetése,aug.19-e: pán eu-i pik-nik(az NDK polgárai áttörték a vasfüggönyt).

Nincsenek megjegyzések: