1. A szimbolikus elemző szolgáltatások (oktatás, média, fejlesztés) probléma megoldó és elemző, stratégiai közvetítő tudásokat igénylőmunkakörök. A felnőttnevelés története, felnőttnevelési irányzatok, a felnőttnevelés cél és feladatrendszere, funkciói
v Zrinkszki László: Bevezetés az andragógiába
v Maróti Andor: A felvilágosító attitűd létjogosultsága (Educatio 1999. tavasz
v Koltai Dénes: A felnőttképzés funkcióváltása
v Mankó Mária: Andragógia I.
v Maróti Andor: Fogalomváltás a magyar népművelés és felnőttoktatás történetében.
a felnőttnevelés története
KOLTAI DÉNES
előzmények
Þ a szervezett felnőttoktatás a népfőiskolák megszületésétől lesz az oktatási rendszer része
a népfőiskola legyen az élet iskolája
Þ az urbanizáció hatására megalakulnak a korai felnőttképzési szervezetek – szemináriumok, vasárnapi iskolák
Þ az egyházak kezdeményezik az analfabétizmus felszámolását, mely feltétele annak, hogy a Biblia mindenkihez eljusson
Þ XIX. sz-i liberális gondolkodás: szociális gondolkodás, állami szerepvállalás, garanciák
Þ a munka világában a munkaerőpiaci – képzés sikerágazattá vált
Felvilágosodás, reformkor: A népnevelés egyszerre jelenti a társadalom egészét, de annak iskolázatlan részét is. Berzsenyi Dániel szükségesnek mondja, hogy a népet a műveltség áldásaiban kell részesíteni. Almásy Balogh Pál a Pesti Hírlap 1841. január 6-i számában egy felhívást tesz közzé, amelyben sürgeti egy hasznos ismereteket terjesztő társaság alapítását. A társaság meg is alakul Magyar Iparegylet néven és tanfolyamokat indít kézműves iparosoknak, majd kiállítja termékeiket. Ezek a gondolatok már nemcsak a műveltségi szint emelését célozzák, hanem a társadalmi felemelkedést is a nép egyenjogúsítása érdekében. A reformkor törekvései közt a nép kulturális felemelése rendszeresen ismétlődő cél.
Kiegyezés után: 1868-ban Türr István javasolja a Népnevelési Szövetség megalakítását és Baján és a környező falvakban meg is alakítja az első népnevelési köröket. Céljuk az írástudatlanság felszámolása, az alapműveltség kialakítása. 1870-ben megszületik a Központi Népoktatási Kör. A kiegyezést követő évek a munkások szervezeteit is létrehozzák. 1869-ben megszervezik a Pest-Budai Munkásképző Egyletet, melynek törekvése szintén az alapműveltség fejlesztése. E tevékenységet már nem népoktatásnak, hanem segélyező és önképző egyletnek hívták. Baross Gábor létrehozta a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottságot.
XIX.sz. utolsó negyede: A leggyakrabban használt fogalom a szabadtanítás, szabadoktatás. Ebben a korszakban jelenik meg a közművelődés is; megalakul az Országos Közművelődési Tanács és alakulnak közművelődési egyletek is. A szabadoktatás és a közművelődés fogalmával azonban nem tűnt el a népművelés fogalma sem, 1906-ban ezzel a névvel jelent meg egy havi folyóirat. 1907 októberében Pécsen megrendezik a népművelők első országos kongresszusát, amely a szabad tanítás országos kongresszusa nevet kapta. 1911-ben megalakul az Országos Szabadoktatási Tanács, melyet 1916-ban újjászerveznek. A szabadoktatás fogalma ekkor már határozottan a felnőttek iskolán kívüli oktatását jelenti.
A háború után: A művelődéspolitika kritikával fordult a szabadoktatás felé, nemcsak gyakorlatát támadták liberalizmusa miatt, hanem a fogalmát is igyekeztek felváltani az iskolán kívüli népnevelés fogalmával. 1922-ben megszüntetik a Szabadoktatási Tanácsot és létrehozzák az Iskolán kívüli Népművelési Bizottságot. A szabadoktatás fogalma nem tűnt el azonnal, amíg azonban használatban volt, inkább a műveltebb, iskolázottabb rétegekre vonatkozott, a népművelés viszont kizárólag az alsóbb néposztályok tanítását jelentette. A korszak még egy gyakran használt fogalma a nemzetnevelés, bár ez inkább a pedagógia számára született meg. A nemzetnevelés a nemzeti egység megteremtésére irányul. 1933-ban kiadták a Pedagógiai Kislexikont.
II.vh. után: 1946-ban megalakul az Országos Szabadművelődési Tanács, elnöke Karácsony Sándor. A szabadművelődés a nép öntevékenysége. A Tanács 1946-os ülésén az elnök ismét tisztázni akarja a népművelés és a szabadművelődés eltérő vonásait, szerinte a szabadművelődés egy merőben új dolog, ami csak a demokrácia útjára való lépés után jöhetett létre, az iskolán kívüli népművelés csődöt mond. Szerinte a népművelés leszoktatta az embereket az igények megvallásáról. 1948-ban Révfülöpön az országos szabadművelődési konferencián olyan támadás érte az új gyakorlat elveit, hogy az év végén felszámolták a szabadművelődés szervezeteit. 1949-ben vált általános fogalommá a kultúrmunka a szocialista népművelésben, azon belül is a munkahelyi művelődésben. A tanácsok által irányított kulturális tevékenység a népművelés nevet kapta, jelezve, hogy nem vállal közösséget a szabadművelődéssel, annak túlzottan liberális irányzatával.
70-es évek: Az 1970-ben lezajlott népművelési konferenciát befejezése után már inkább közművelődési konferenciának nevezték. 1974-ben megjelent a közművelődési párthatározat, majd 1976-ban az országgyűlés elfogadta a közművelődési törvényt (na meg én is megszülettem). A 70-es évek második felében megkezdődött a szabadművelődési korszak rehabilitációja, ennek jele volt, hogy fokozatosan oldódott a népfőiskolákkal szembeni politikai bizalmatlanság.
A felnőttek tanításának elnevezése ma is bizonytalan, a magyar nyelv egyaránt használja a felnőttnevelés, felnőttoktatás és felnőttképzés fogalmát.
nevek, a felnőttnevelés történetében
Franz Leibing
életvilág orientált irányzat
művelődési követelések 5 pontban
1. általános szellemi, erkölcsi képzés
2. szakképzések megteremtése
3. népkönyvtárak
4. társas esti összejövetelek
5. személyes érintkezés a különböző osztályok között
Horst SIEBERT
„a felnőttképzés a társadalom egy szükséglete”
felfogásában a 80-as éveket a modernizáció és a válsághangulat egyaránt jellemzi
normatív paradigma =) interpretatív paradigna
statisztikai módszer =) élettörténet kutatás
EÖTVÖS JÓZSEF
ösztönözte a népoktatási egyletek felállítását
modern andragógiai szemlélet
IRÁNYI DÁNIEL
felnőttek szervezett és rendszeres képzése
baján megalakítja az első npoktatási köröket
tv javaslat a Mo-i felnőttoktatás anyagi bázisára
CSOMA GYULA
a munka melleti tanulás zavarai
a munkán kívüli időszerkezet átalakítása a felnőttoktatásban
KOLTAI DÉNES
összehasonlította az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzést
iskolarendszerű | iskolarendszeren kívüli |
túlszabályozott államilag fenntartott | törvény által biztosított magasfokú szabadság a művelődési anyag kiválasztásában |
a felnövekvő nemzedék iskolarendszerét képezi le | sokszínű forma és metodika |
ingyenes/olcsó | adott tudás napi árfolyamon |
rosszul fizetett tanárok | magasan díjazott oktatók |
maximum ismeretközlés felvilágosító jelleggel | készségfejlesztés, training |
irányzatok
1. Felvilágosító jellegű felnőttnevelés (felvilágosodás kora)
- ha tudást adsz a társadalom tagjainak, akkor távoltarthatod tőlük a 2 legfőbb rosszat:
- szegénység
- bűn
a tudatlanság szegénységgel párosul, a szegénység pedig a bűnnel.
- extenzív: mindenkit szeretne bevonni, a társadalom minden tagjában gondolkodik
- kétféle tartalom:
a) írás-olvasás – kell a szakmai végzettséghez
b) művészet – a személyiség fejlődéséhez kell (az állam csak az előbbit (írás-olvasás)támogatja a gazdasági jelentősége miatt)
- aufklérista jellegű: nevelő és nevelt közötti viszonyt jellemzi ez a szó. A nevelő minél több dologgal próbálja megtömni a neveltek fejét. A nevelő kinyilatkoztat, és nem gondolkodásra tanít.
2. Romantikus felnőttnevelési irányzat
- a felvilágosító jellegű ellentéteként jött létre
- extenzív: a lehető legtöbb emberre akar hatni
- tartalma: művészet: a probléma ott van, hogy a művelődéshez szükséges alapok hiányoznak, így a művészet megbukik.
3. Liberális felnőttnevelés
- a romantikus hatására jött létre
- intenzív
- nem kell mindenkire kiterjeszteni a felnőttnevelést, főleg arra, aki nem akarja
- aki karja, annak joga van a legjobbat megkapni
- a felnőttekkel való foglalkozásban is megjelenik az intenzitás: max. 20 fős interaktív előadások
- elitképzés (pl.: Közép-Európa Egyetem ma Mo-on)
- fontos a társadalom mélysége
- az államnak arra kell figyelnie, hogy széles palettát biztosítson a művelődés színtereiből
- nem foglalkozik az igénybevétellel, ezért belenyúl az állampolgárok zsebébe
- hatékonysága: jól működik a széles középrétegű társadalmakban (megvan az anyagi lehetőségük)
4. szociálpedagógiai felnőttnevelési irányzat
- a liberális hatására jött létre
- extenzív: tematizál egy sajátos módon, és ehhez a témához keres meg mindenkit
- Natorp („nátorp”) nevéhez kapcsolódik
- társadalomnevelést jelent
- a felnövekvő és a felnőtt nemzedék együtt van jelen
a) állampolgári nevelés
- közéletiségre való nevelés, legyen véleménye, kapcsolódjon be a politikába, közösségekbe, stb.
b) vallásos felnőttenevelési irányzat (erkölcsi alapokon)
- Pöggeler: a valláshoz való csatlakozást próbálja meg elérni pl.: népfőiskolán
c) életsegély elv
d) érvényesülésre való nevelés
e) problémaorientált nevelés
- egy probléma felmerülésétől a megoldásig
- helybeni érdekérvényesítés
- technikát ad (készségfejlesztés is történik)
5. Perszomalisztikus koncepció
- a személyt próbálja a középpontba állítani, az egyén a fontos
- alirányzatok:
a) civilizációt bíráló változat
b) szakmavonatkozású variáns
- 60-as években a legelterjedtebb (1968-ba bukik meg a Taylorizmus a betanított munkások lázadásával – elembertelenedett munkafolyamatok)
- az eltömegesedés ellen a minél magasabb általános műveltséggel lehet védekezni
- a 60-as évek vége felé szembeállítja az általános és a szakmai műveltséget, amely vitákat vált ki: Snow féle két kultúraelmélet: egyenlő szerepet szán nekik
6. piacorientált koncepció
- fogyasztócentrikusnak kell lennie
- azt adod, amire igény van – az értékeket az igény hozza létre
(Zrínszki – Koltai Dénes gondolatköre az iskolai és iskolán kívüli képzés)
7. rendszerszemléletű irányzat
- Ludovig von Bertalan magyar származású biológus nevéhez fűződik
- rendszer: egymással meghatározott kapcsolatban álló elemek összessége
- minden rendszernek van egy központi elme. Ha a rendszert meg akarjuk változtatni, akkor ezt a központi elemet kell legelőször megváltoztatni.
- felnőttnevelési irányzatként: a rendszerelmélet és rendszertörvények alkalmazása a felnőttenevelési folymatokra.
- a szociokultúrális tényezőt ismerni kell ahhoz, hogy el tudja indítani a programját
8. bográfiai irányzat
- életrajzi irányzat
- egyelőre kutatási célok
- életrajzokat gyűjt – milyen trendek állapíthatók meg egyes társadalmi csoportok tanulásával kapcsolatban, hol áll meg és miért
- a gazdasági folyamatok előre jelezhetőek, ezért előre jelezhető, hogy milyen munkaerőre lesz szükség, tudni lehet, hogy hol kell segíteni a szakmaválasztásban (felnőttoktatási törvény)
- hasonló a felvilágosító jellegűhöz, mindkettőt a gazdaság kényszeríti ki
9. multikultúrélis felnőttnevelési irányzat
- több kultúráju életmódhoz kapcsolódó célokkal
- másság elfgadtatása
- tolerancia elfogadtatása
- vendégmunkások megértése, elfogadása
Cél és feladatrendszere, funkciói
pótló, korrigáló: a felnövekvő korban bekövetkezett hiányosságok visszapótolhatók,. Ez a folyamat eleje.
segítő, támogató funkció: azokkal szemben, akik már bekapcsolódtak valamilyen fejlesztő folyamatba, de problémáik vannak. Célja, hogy ne legyen lemorzsolódás.
továbbvezető funkció: az egyén részt vett egy képzési folyamatban, aminek egy további képzési folyamat lett az eredménye, így tartották fenn a motivációt.
DINNYÉS JÁNOS
1. megismerés, a változtatás, és a szocializáció elősegítése
2. felkészítse az egyént a termelési tevékenységre
3. felkészítse a munkahelyek vezetésében való részvételre
4. segítségével az ember mindenfajta szerepben fejleszthesse önmagát (fizikai, szellemi, erkölcsi, pszichikai)
5. fejleszti az alacsonyabb rendűségtől, elidegenedéstől való megszabadulásra irányuló törekvéseket
DURKÓ MÁTYÁS
I. társadalmi szocializációs
- iskolapótló
- politikai-ideológiai
- gazdasági
- társadalmi mobilitást elősegítő
- kulturális funkció
II. személyi, individualizációs funkciók
MARÓTI ANDOR
A felvilágosodás elválasztotta egymástól az észt és a képzetet, ennek megfelelően egymással szembekerült a intelligencia és a kreativitás. Az intelligencia a tanuláson alapul, kizárólag objektív, míg a kreativitás az intuíciókon alapul, és szubjektív megnyilvánulás.
A gyakorlat csak akkor válhat kreatívvá, ha már az ismeretszerző tanulás is alkotó jellegű. Ha a tanulás nélkülözi az önálló gondolkodást, akkor az ahhoz kapcsolódó gyakorlat sem lehet igazán öntevékeny.
Kant: „A felvilágosodás az ember kilábalása önmaga okozta kiskorúságából. A kiskorúság pedig az arra való képtelenség, hogy valaki ások vezetése nélkül gondolkodjék.”
A kreativitás pszichológiája úgy véli, hogy a kreativitás tanítható, tanulható, nem a zsenik kiváltsága. A felnőtt tanulónak önmaga tanítójává kell válnia és a szervezett felnőttoktatásnak nagyobb mértékben kell individualizálttá válnia.
W. Humbold: a műveltség egyszerre igényli az individualitást, az univesalitást és a totalitást. A kultúra elsajátítása egyszerre legyen személyes és a világ egészére kitáruló, és a kettő között a kapcsolatot az alakítja, hogy az egyén a benyomásait képes egységbe foglalni.
2. A felnőttoktatás világproblémái – a felnőttoktatási stratégiákat meghatározó dokumentumok
v Zrinszky László: Bevezetés az andragógiába
v Mankó Mária: Andragógia I
v Feketéné Szakos Éva: A konstruktivizmus alkalmazási lehetősége a mai hazai andragógiában.
A felnőttoktatás problémái
1. a társadalom komlexitása
2. információáradat
3. létbizonytalanság
4. ökológiai válság
5. geopolitikai változások
6. háborús helyzetek
stratégiák
kommunikatív paradigma (W. Leirman, Zrinszky)
életvilág-orientáltság (Husserl, Bergmann)
résztvevő-kozpontúság (Tietgens, Maróti)
az oktatás szubjektivitása
élethosszig tartó tanulás
konstruktivizmusWatzlawick, Nahalka): a természettudományos eredményeket használja fel
sanft – szelíd andragógiai modell (X. Fiederle)
Dokumentumok, konferenciák
1949 – Hölsinger
vh győztes országai
1. egyén és közösség viszonyának harmóniát kell biztosítani
2. szabadidő probléma
3. elit- és tömegkultúra
4. felnőttképzés definíciója: „átfogja a műveltség minden olyan formáját, amelyet az érett ember elsajátít, és amely a személyi képességek és magatartás fejlesztését, valamint a társadalmi és szellemi felelősség felkeltését tűzi célul, anélkül, hogy közvetlenül a hivatásbeli kiképzésre vonatkozna”
1960 Montreal
1. az iparosodás negatív velejárói és a felnőttképzés feladatai – Montreáli Nyilatkozat: „Az egészséges társadalomban nők és férfiak vannak, nem lélekkel rendelkező robotok. az ember összetett lény, sokfajta szükséglettel”
2. a felnőttképzés módszertana
3. permanens nevelés eszméje
4. analfabetizmus leküzdése
1965 Teherán
1. világméretű harc az analfabétizmus leküzdéséért
2. ötéves kísérleti program
3. az alfabetizáció mint felnőttképzés
1972 Tokió
- a permanens nevelés tapasztalatai és újabb problémái
- a kultúra átalakulása és megoszlása
- a demokrácia problémája
- az alfabetizáció továbbra is vitatott problémája
- szabadság problémája
- folyamatos, világméretű együttműködés
1976 Nairobi
A felnőttnevelés fejlesztéséről elfogadott ajánlás
1. konkrét célkitűzések és stratégiák
2. a felnőttnevelés meghatározása
1976 ICAE Dar es Salam-i nyilatkozata
A felnőttoktatás általános feladata a változás igényének felkeltése
1979. Salzburg
A Római Klub jelentése
A gazdasági problémákra összpontosítva szól a tanulási problémákról.
1981. Qebeck – Nevelési Világkongresszus
A Római Klub nevelési koncepciójának megvitatása
1985 Párizs
1. helyi és nemzetközi felnőttoktatás összehangolása
2. anyagi, társadalmi feltételek
3. fizetett tanulmányi szabadság és kedvezmények
4. összhang az elsődleges oktatás és a felnőttek képzése között
5. idősek oktatásához szükséges beruházások
6. humanista és erkölcsi kérdések
1995. A Világbank A világ fejlődéséről szóló beszámolója
Kiemeli az egyéni termelékenység fokozását az alap és szakképzettségek segítségével
1997. Hamburg – V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencia
„a felnőttoktatás több lesz, mint jog, ez a kulcs a huszonegyedik századhoz”
1. végcélja: a tanuló társadalom megteremtése, 1998-tó, az írástudás évtizedét hirdette meg
2. munkához való jog
3. a munkával kapcsolatos felnőttkori tanuláshoz való jog
4. művelődés támogatása az idős emberek esetén
3. A felnőttnevelés a permanens nevelés rendszerében
v Györgyi Zoltán: Az iskolai felnőttoktatás kérdőjelei (Educatio, 1997. nyár)
v Tót Éva: Trendek az iskolán kívüli képzésben (Educatio, 19997. nyár)
Élethosszig tartó nevelést jelent, beletartozik az önnevelés is. 1960-ban jelent meg a fogalom a montreáli konferencián.
Györgyi Zoltán: Az iskolarendszerű felnőttoktatás kérdőjelei (Educatio 1997)
A felnőttoktatás funkciója, működési feltételei, és az iránta tanúsított kereslet (és kínálat) folyamatosan változik.
Az előzmények
Iskolarendszerű felnőttoktatás alatt sokáig az 1945 után kialakult dolgozók iskoláit értették (működésének erős politikai töltete volt és jelentős szerepe a káderképzésben). E funkció az oktatás exponziójával fokozatosan visszaszorult ugyanakkor szükségessé vált egyes az iskolai rendszerben már tanult rétegek, különösen a nagy létszámú korosztályok bevonása a felnőttoktatásba.
Az intézményrendszer még a teljes foglalkoztatottsághoz alkalmazkodott (dolgozók iskolája, esti ill. levelező forma). Az iskolák főként a közoktatási területen működtek, később kialakultak a szakképző intézmények, a szűkebb szakmai képzést pedig a szakmai tanfolyamok látták el. A felnőttképzés intézményrendszere a 80-as évek közepén kezdett átalakulni. Az intézményrendszer tagolódott (ifjúsági tagozatok, intenzívebb formák) és a munkanélküliség is kezdte éreztetni hatását. Így az oktatás időpontja is sok esetben áttevődött délutánra ill. délelőttre.
A 90-es évek fejleményei
A 90-es évek elején markánsabban kezdett átalakulni az alap- és középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás.
· az ált. iskolai felnőttoktatás-t erősen érintették demográfiai pénzügyi és jogi hatások
· csökkent az általános iskolás korú tanulók száma így szűkült az felnőttoktatás bázisa
· a közoktatási törvény megszüntette a tanköteles korúak átirányításának lehetőségét
· átalakult az f. o. finanszírozási rendszere
· önkormányzatok elszegényedésével fenntartási gondok növekedése
· a politikai változások szabadabbá tették az iskolarendszert
· meggyengült a megye oktatásszervező funkciója
Mindezek hatáseredőjeként az intézményhálózat visszafejlődött. A tanulólétszám csökkenése fajlagosan drágább oktatást eredményezett. Az ált. iskolai felnőttoktatásban elsősorban a kisebb intézményeket szüntették meg. Ezzel párhuzamos a lakosság elszegényedése, sok potenciális résztvevő elesik a tanulási lehetőségektől. Nő az egy osztályra jutó tanulószám. A belső struktúra változásai: mára szinte eltűnt az ún. munkástovábbképző tagozat, ill. 1-4 osztályos oktatás. Jelenleg a tanulók többségét 20 év alattiak teszik ki.(dolgozók részvételéről nem beszélhetünk).kormányzati és helyi koncepciók hiányában fenn áll az intézmények megszüntetésének lehetősége. Az iskolatípus ma is létjogosult tanuló utánpótlás többségét a társadalom perifériájára szorult családok gyerekei adják (cigányság). Szükséges lenne megfelelő támogatottság, a tanárokon túl speciálisan képzett szakemberek, stb. ma Mo.-on csak 100 településen található felnőtteket oktató ált. isk. a kisebb településeken élők szinte teljesen kizártak ezen oktatási formából. Másrészt az ált. isk. elvégzése önmagában alig biztosít munkába állási lehetőséget vagy munkaerő piaci részvételt. Szükségesek lennének tényleges felzárkózást, munkaerő piaci integrációt elősegítő programok. Ezzel szemben a jelenlegi jogszabályok igyekeznek szétválasztani a közoktatást és a szakmai képzést. Növelni kéne az anyagi és jogi támogatottságot
A középiskolai felnőttképzés helyzete
Középiskolai felnőttoktatás funkciói: iskoláztatásban lemaradtak felzárkóztatása, pályát tévesztettek pályakorrekciója, kiegészítő képzés korábbi végzettség mellé. A középfokú felnőttoktatás korántsem annyira a leszakadó társadalmi rétegek gyülekezőhelye, mint az ált. isk.-i. a 90-es években az ált. iskolai felnőttoktatáshoz hasonlóan a középiskolai felnőttoktatás-t is új kihívások érték. Az ált. isk.-itől eltérő hatások: a tanulólétszám kevésbé csökkent a legutóbbi években ugyanakkor a normál középiskolai oktatás általánosabbá válásával csökkent az felnőttoktatás iránti kereslet. Ezzel szemben a munkanélküliség miatt egyre inkább felmerül a középiskolai végzettség igénye, pl. a szakmunkás tanulóknál. A fenntartó önkormányzatok az alapfokú felnőttoktatásnál szívesebben támogatják a középfokú felnőttoktatás-t. (jobb munka erőpiaci körülmények teremtésének igénye. A 90-es évek elején a szakképző iskolák jelentősen fejlesztették a középiskolai képzést. Később e képzési forma további fenntartásának egyik eszköze lett az felnőttoktatás (szakmunkások szakközépiskolái). A képzés belső struktúrájának átalakulása: négy éves szk. isk.-i képzés, gimnáziumi képzés növekedése (felértékelődés), fogyasztói igények átstrukturálódása. A középfokú felnőttoktatásban is csökken a tanulók átlagéletkora. Leginkább a gimnáziumi érettségire épülő 2 éves szakközépiskolai képzésmaradt meg felnőttoktatás jellegűnek. Általánosságban az iskolarendszerű felnőttoktatás már inkább a középfokú végzettségűek kiegészítő képzése, sem mint felnőtt korúak át- vagy továbbképzése. Ez utóbbi áttevődött a munkaerő piaci képzés keretébe. A középfokú felnőttoktatásnál még a levelező oktatás dominál, de itt is kezdenek megjelenni a normál oktatás jellemzői (pl.: nappali tagozat).Igen magasak az induló osztálylétszámok (átlag 30 fölött), mely az oktatás eredményességének rovására is megy. A lemorzsolódás is jelentős.
Iskolán kívüli képzés
A gimnáziumi felnőttoktatás bázisát iskoláztatásban elakadt fiatalok képzik. A hátrányos helyzetűek száma jelentéktelen, sokan munka mellett végzik ezt az iskolát. E képzés főként nem a leszakadók képzését szolgálja, hanem a jobb pozíciókban lévők helyzetét javítja tovább. Ezen iskolák kétharmada fizetős. Az oktatás javarészt hagyományos tantervek szerint folyik (kevés innováció). Megelégszenek a tanulók érettségi bizonyítvány igényének kielégítésével. Nyelvoktatás ill. számtech. Oktatás csak kevés halyen folyik, és többnyire fakultatív. Az iskolák fő célja a pénzszerzés, olcsó működtetés (a minőség megkérdőjelezhető). Az iskolák között nincs igazi verseny. Indokolt lenne a tartalmi fejlesztés, a szakmai kontroll bár válságról nem beszélhetünk
Az elmúlt években a képzés szerkezete sokat változott, új intézmények, képzési típusok születtek. Itt a szakmai képzésben végbement változásokról lesz szó, melynek 3 szektora: iskolarendszerű szakképzés, munkaerő piaci szervezet tevékenysége és az aktív munkaerő fejlesztése.
A fogalmakról
A témában jelentős a fogalomzavar és sok új fogalom is van, amely az átalakulás jele. Pl.: a munkaerő piaci képzést gyakran azonosítják a munkanélküliek átképzésével, ami pedig az előzőnek csak egy részterülete. Sokszor maguk a kulcsfogalmak is tisztázatlanok. Például az iskolarendszeren kívüli képzés vagy a problematikus felnőttképzés. Utóbbit érintő módosulás jól tükrözi a képzés terén végbement átrendeződést. Keletkezésekor a teljes foglalkoztatottság keretén belül iskolarendszeren kívüli munka melletti képzést jelentett. Ma pl. pályakezdő munkanélküli továbbképzésére is alkalmazzák. A fogalmi jelentések mellet a képzés tartalma is változik. Mára egyre inkább különválik a munkavégzéshez kötődő ismeretszerzés és a hagyományos értelemben vett művelődés. (bár a kettő párhuzamosan fokozza egymás sikerességét.) szervezési finanszírozási feltételek is változnak. Az ismeret áru a képzés szolgáltatás. A hagyományos iskolarendszerű felnőttképzésben résztvevők a képzéspótló funkció mellett új funkciók kiegészítés ill. parkoltatás.
Általános képzés és/ vagy speciális képzés
Az általános és alapozó képzés hiányosságai később a szakmai átképzés korlátjaivá válnak. A Mo.-n meglévő alacsony iskolázottságú ill. szakképzettség nélküli tartós munkanélküliek nagy száma szükségessé tette a pótlólagos jellegű alapozó képzés és felzárkóztatás megszervezését. Az általános és szakmai képzés arányainak átalakítása nehézségekbe ütközhet, s viták tárgya. A tapasztalatok szerint a munkaadók az általuk finanszírozott képzések során nem vállalkoznak az alapképzés hiányosságainak pótlására. (már csak financiális okokból sem.) ennek következménye, hogy az általános és elemi képzés az államilag finanszírozott iskolarendszerre hárul s akik e kereteken belül ezen alapkészségeket nem képesek megfelelően elsajátítani alig behozható hátrányba kerülnek, kirekesztődnek úgy a munkaerő piacról mint a további képzési lehetőségek alól.
A feltételek változása
A képzettség társadalmi megítélése változóban van. Felvetődik az iskolázottság és a társadalmi státusz kapcsolata és a munkaerő piaci pozíció. Alapvetően két csoport különböztethető meg: a megfelelő képzettségi szintűek, akik a szükségessé váló új ismereteket képesek folyamatosan megszerezni, ill. akik már a kötelező iskoláztatás során lemaradtak vagy értéktelen szakmával rendelkeznek. Utóbbiak tartósan vagy akár végképp a foglalkoztatás révén integrált társadalom peremére kerülnek. A magyar iskolarendszerű szakképzésen belül megindult az a modellváltási folyamat amely a szakmastruktúra és a beiskolázási arányok évekkel előre tervezése helyett hosszabb ideig tartó általános képzésre építi a munkaerő piac aktuális igényeit jobban követni képes szakmai specializációs szakaszt.
Szinte spontán alakult ki az érettségivel igen, de szakmai képzettséggel nem rendelkező pályakezdő munkanélküliek (az egyik legjobban képezhető réteg) továbbképzése melyet az ún., világbanki szakképzési modell az iskolarendszer keretei között tesz szervezhetővé. A tömeges munkanélküliség az iskolarendszerű szakképzés átalakítását is ösztönözte. Sajnos nem működik olyan mechanizmus, mely az iskolai szakképzés intézményeitől számon kérné a képzés munkaerő piaci hatékonyságát. Sok iskola maga képzi át más finanszírozási forrásból elhelyezkedni nem tudó végzőseit egy használhatóbb szakmára. A gazdasági átalakulások további hatása, hogy olyan kiegészítő ismeretek is szükségessé válhatnak mint pl. a vállalkozói ismeretek melyek azonban önmagukban (tőke hiányában) nem elegendőek a munkaerő piacon való megfeleléshez. Szintén új alternatívát jelent a feketegazdaság megjelenése, ahol a vonzerőt a szaktudással vagy intenzív részvétellel megszerezhető jövedelem jelenti.
A képzési rendszer új szereplői
A munkanélküliséggel együtt megjelent a képzési piac is. A képzéssel ill. képzésszervezéssel foglalkozó vállalkozások száma kb. 500-600. Ezzel párhuzamosan épült ki a munkaerő piaci képzési struktúra, mely kínálati oldalon komoly konkurencia a szakképzést folytató iskolák számára, melyet az állam finanszíroz és a munkaügyi szervezet szervez. E rendszer a 90-es évek elejétől máig 9 egységből álló regionális munkaerő piaci képzőközpontok hálózatává épült ki.
A képzés diverzifikációja
A fejlettebb országok többségében tendencia a szervezett képzésben való részvétel időtartamának meghosszabbodása. Az iskolázottság szerepe a fiatalabb generációk körében is felértékelődött. A piaci típusú képzőintézmények az iskolai képzésből kiszorulók számára is lehetőséget biztosítanak. Bár az európai integrációs szervezetekben reneszánszát éli az LLL jelszava, mégis a képzésben való részvétel döntő motívuma a munkaerő piaci versenyképesség növelése. Ezt a tömeges pályakezdő munkanélküliség is indokolja. Sokan már az iskolai képzéssel párhuzamosan is igyekeznek munkaerő piacon keresett szakismereteket szerezni.
Megelőzés vagy gyógyítás-a képzési politika irányai
A fejlett országok egyre inkább felismerik a képzés, a munkaerő piac, az oktatás és a gazdaság kapcsolódását. Sokhelyütt igyekeznek az oktatás s foglalkoztatás elkülönült kormányzati szféráit hatékonyabban összekapcsolni ill. integrálni. A cél funkcionális egyensúly kialakítás a különböző képzési szektorok között. az iskola, a munkanélküli átképzés és a munkahelyen belüli képzés egymásra hatása miatt az egyes szektorok hiányosságai a többit is érintik. A politika dilemmája, hogy a nehezen képezhető csoportokat speciális programokkal igyekszik integrálni vagy hagyja őket lemorzsolódni s szociálisan támogatja őket. (utóbbi esetben a feketegazdaság és deviáns magatartásformák erősödése)
A munkahely, mint képzőszervezet
A munkahely, mint képzőszervezet az utóbbi időben felértékelődött, s szocializációs intézményként is megjelenik (főként nyugati országok)
A munkaerőképzés szelektív jellege
Tény, hogy az iskolarendszerű képzésből főként a magasabban képzett társadalmi csoportok gyerekei profitálnak. Jobb előképzettségük kapcsán munkaerő piaci pozícióik is jobbak. Az előképzettség szempontjából a munkaerő piaci képzés is szelektív. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kb. 3-szor akkora arányban vannak jelen a munkával kapcsolatos képzésben, mint az alacsonyabb képzettségűek. Érdekes tény, hogy egyes felmérések szerint a nők munkához kapcsolódó képzésben való aránya magasabb, mint a férfiaké. A munkahelyi képzés munkahelyi pozíció, szervezeti státusz szerint is szelektív.(pl. egy EU felmérés szerint a hierarchia csúcsán állók körében kb. 5-ször akkora a munkával összefüggő képzésben résztvevők aránya, mint az alacsonyabb beosztásúak között. a szelekció a képzés jellege és értéke szerint is megmutatkozik. Érdekes, hogy a szolgáltató ágazatban jóval nagyobb a képzés iránti igény, mint a termelő ágazatokban. Általános tendencia, hogy a fiatalabb korosztály a legaktívabb a képzésekben való részvételben. A kor előrehaladtával az aktivitás csökkenő tendenciát mutat.
A cégek mérete döntő szerepet játszik képzési aktivitásukban. A kisebb (50 fő alatti) cégek jóval kevésbé engedhetik meg maguknak dolgozóik képzését. Az igazán “képző” cégek tőkeerős multinacionális cégek s a képzésben saját termelési rendszerük specifikumait érvényesítik.
Visszapillantás
Már az 1980-as évekre vonatkozó statisztikák is arra utalnak, hogy az iskolán kívüli képzés kiterjedtsége nem új fejlemény, akárcsak a magasabb képzettségűek nagyobb aktivitása. Ezek tükrében úgy tűnik, hogy e jellemzők általános tendenciái az iskolán kívüli képzésnek. Sokan úgy vélik, hogy a képzés egyértelműen csak pozitív hatású, más tapasztalatok azonban nem igazolják ezt maradéktalanul. A képzést áldásnak tekintők számára is ismeretesek a túlképzettségből adódó feszültségek és munkaerő piaci mozgások. Kulcskérdés a képzés és az előmenetel kapcsolatának világossá tétele, átlátható rendszerré építése. A képzettebb munkaerő igényesebb is, s ez a munkaadók számára nem minden körülmények között kívánatos, hisz magasabb bérigényt a munkakörülmények javításának igényét is jelenti. Munkaadói szempontból tehát a túlképzettség nem kívánatos.
Az egyén nézőpontja
Az iskolarendszer hagyományos szerkezetének felbomlásában sokan az egyéni életstratégia kialakítása számára kedvezőbb feltételeket üdvözölték. Sajnos e lehetőségek csak a fizetőképes kereslet számára biztosítottak. Az általános tendencia munkavállalói pozíció romlása ill. a hagyományos érdekképviselet intézményeinek meggyengülése. A képzésekhez való hozzájutás lehetőségei is erőteljesen differenciáltak, úgy strukturális egyenlőtlenségéből fakadóan akár területi jellegtől függően (települési egyenlőtlenségek). A kompenzációs mechanizmusok működése nem kielégítő. Hiányoznak a megfelelő ösztönzők, kedvezmények, és támogatási formák is, melyek az iskolán kívüli képzésben való részvételhez motiváló erőt jelenthetnének. Az átlagjövedelmek és a képzési piac díjszabásai között is aránytalanságok mutatkoznak A különféle képzések között az egyén eligazodását segítő szolgáltatások hiányosak. Az egyén életútján belül a tanulás időben megnyúlik, jelentősége nő. A képzési lehetőségek bővülnek, a társadalmi elosztás mechanizmusai azonban követik az iskolai rendszerben érvényesülő egyenlőtlenségek és szelekciós mechanizmusok mintáit.
Durkó Mátyás felosztása
1. felnövekvő nemzedék
a) iskolarendszerű (pedagógia, nevelési folyamat)
- általános iskola
- középiskola
b) iskolán kívüli (művelődés)
- tanfolyamok
- szakkörök
- klubok
2. felnőtt nemzedék
a) iskolai rendszerű
1) dolgozók általános iskolája
2) dolgozók középiskolája
3) dolgozók szakközépiskolája
4) 5.5 OKJ-s iskolarendszerű képzés (Országos Képzési Jegyzék)
- posztszekonderi (akkreditált felsőfokú képzés)
- sajátos szint a közép és a felső fok között (félfelsőfok)
- mindig iskolarendszerű
- meghatározott képzési idő: min. 2 év
- hallgatói/tanulói jogviszony
- felsőfokú szakmai végzettség és lehetőség arra, hogy azon a szakon, abban az intézményben, amelyben ezt a képzést akkreditálták főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytasson
- a képzés 1/3-a felsőfokon történik Þ
- a graduális képzés ideje 1 évvel csökken
- segít felszívni a munkanélküliséget
- elmehet dolgozni, később is elfogadják az 1/3 időt
5) graduális felsőfokú képzés (alapképzés = graduális)
- nappali
- levelező
- távoktatás
6) posztgraduális képzés
- alapképzés utáni képzés
- alap szaknak megfelelő egyetemi képzés
- alacsonyabb szintű képzés után, magasabb szinten az eredtitől eltérő témakörben tanulhat = másoddiploma
- eredeti szinten megegyező szinten, de más területen = másoddiploma
- szakirányú továbbképzés – sajátossága: mindig az eredeti diploma szintjének megfelelő szintű diplomát ad.
- tudományos képzés = phd (csak egyetemi képzés után)
b) iskolán kívül
- szakkörök, klubok
- OKJ (5.4) tanfolyami jellegű képzés érettségi után
- munkaerőpiaci képzés (OKJ 5.4, 5.3; vállalati képzések – személyzeti munka andragógiája)
5. Munkaerőpiaci képzések
v Makó Csaba: A munkaerő felhasználásának átalakulása (Educatio, 1997. nyár)
v Simonyi Ágnes: Gazdasági szervezetek és szakmai képzés (Educatio, 1997. nyár)
v Szőllősi Zsuzsa: A képzési piac (Educatio, 1997. nyár)
v Bagó József: Gazdaság, oktatás, munkapiac
1960 Montreal
az iparosodás negatív velejárói és a felnőttképzés feladatai – Montreáli Nyilatkozat: „Az egészséges társadalomban nők és férfiak vannak, nem lélekkel rendelkező robotok. az ember összetett lény, sokfajta szükséglettel”
Durkó Mátyás felosztása
1. felnövekvő nemzedék
c) iskolarendszerű (pedagógia, nevelési folyamat)
- általános iskola
- középiskola
d) iskolán kívüli (művelődés)
- tanfolyamok
- szakkörök
- klubok
2. felnőtt nemzedék
c) iskolai rendszerű
7) dolgozók általános iskolája
8) dolgozók középiskolája
9) dolgozók szakközépiskolája
10) 5.5 OKJ-s iskolarendszerű képzés (Országos Képzési Jegyzék)
- posztszekonderi (akkreditált felsőfokú képzés)
- sajátos szint a közép és a felső fok között (félfelsőfok)
- mindig iskolarendszerű
- meghatározott képzési idő: min. 2 év
- hallgatói/tanulói jogviszony
- felsőfokú szakmai végzettség és lehetőség arra, hogy azon a szakon, abban az intézményben, amelyben ezt a képzést akkreditálták főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytasson
- a képzés 1/3-a felsőfokon történik Þ
- a graduális képzés ideje 1 évvel csökken
- segít felszívni a munkanélküliséget
- elmehet dolgozni, később is elfogadják az 1/3 időt
11) graduális felsőfokú képzés (alapképzés = graduális)
- nappali
- levelező
- távoktatás
12) posztgraduális képzés
- alapképzés utáni képzés
- alap szaknak megfelelő egyetemi képzés
- alacsonyabb szintű képzés után, magasabb szinten az eredtitől eltérő témakörben tanulhat = másoddiploma
- eredeti szinten megegyező szinten, de más területen = másoddiploma
- szakirányú továbbképzés – sajátossága: mindig az eredeti diploma szintjének megfelelő szintű diplomát ad.
- tudományos képzés = phd (csak egyetemi képzés után)
d) iskolán kívül
- szakkörök, klubok
- OKJ (5.4) tanfolyami jellegű képzés érettségi után
- munkaerőpiaci képzés (OKJ 5.4, 5.3; vállalati képzések – személyzeti munka andragógiája)
Bagó József: Gazdaság, oktatás, munkapiac
Gazdaság és oktatás munkapiaci egymásra hatásának vizsgálata munkapiaci szempontból. Az egyensúlyhoz az oktatás szerkezeti és minőségi változására van szükség.
Mo.-n a gazdasági teljesítmény, teljesítőképesség nőtt. Túljutva a munkanélküliség miatt csúcsán a foglalkoztatottak száma is nő.
A tömeges munkanélküliség miatt magas az inaktivitás aránya a nők és a 20-29 évesek közt. Magas az 1 éven túli (tartósan) munkanélküliek aránya. Kelet Mo.-i régiókban kevesebb a tőke befektetés ill. így a munkanélküliség magasabb.
Alapvető tárgyakban (olvasás, matek) az iskolai teljesítmények jelentősen romlottak 1991-95 közt. További képzést nem lehet rá építeni. (funkcionális analfabétizmis?)
Kialakult oktatási piac, sok piaci szervezet az állam oktatási kínálata mellett.
A felsőoktatási képzések többé-kevésbé alkalmasak a diplomások hosszú távú, folyamatos képzési szükségleteinek kielégítésére.
A tömeges munkanélküliség nagyrészt az ált5. iskolát v. szakmunkást végzetteket sújtja.
Munkanélküliek átképzését korszerű munkaerő piaci képzési rendszer segíti –támogató eszközök, regionális alapú intézményhálózat. (De gond, a régió központtól távol lakók.)
Pályaválasztási tanácsadás: munkaügyi irodák elsősorban a pályakezdő fiatalokkal foglalkoznak. (Néhány éve működnek non-profit tanácsadó szervezetek is.) Létrejött a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó hálózat (+ osztrák, és PHARE támogatás). De hiányzik az együttműködés a már működő pályaválasztási tanácsadó szervezetek és a klf. érdekképviseletek közt.
Vállaltoknál alig támogatják a dolgozók képzését.
Nő a munkaadók munkavállalókkal szembeni minőségi igénye. Egyes térségekben az a minőségi munkaerő kínálat már elkelt, amire a gazdaságnak a piaci igényeknek való megfeleléshez szüksége lenne. A hiány a gazdasági növekedés gátja lehet.)
A tevékenység váltások gyakorivá válása mozgásképes tudást és felkészítést kíván. AZ oktatás feladata az ilyen ismeretek megalapozása, amelyekre építhetők a későbbi kihívások szerinti ismeretanyagok.
EU-hoz való csatlakozáshoz a szociális rendszerünknek meg kell felelnie az európai normáknak. Ez kiterjed az oktatás néhány területére is. Szakmai képzéshez való jog tényleges gyakorlatának biztosítása; pályaválasztáshoz kellő tájékoztatás (a hátrányos helyzetűeknek is) ez felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ingyenes.
Az információs társadalomban a számítógép mindenki számára elérhetővé teszi majd, hogy tudást szerezzen, megvalósítsa önmagát. Mérséklődnek a távolságból fakadó hátrányok. A szakismeret lesz a vállalatoknál az egyetlen tartós versenyelőny. Az alkalmazottak az egész életen át tartó továbbképzéssel foglalkoztatási biztonsághoz jutnak (piacképes szakismeret biztosítása)
Az információs társadalom megvalósítása függ a Life Long Learning megvalósításától. A tudás tőke, a fejlődés alapvető eleme.
Kulturális szervezetek (könyvtár, múzeum stb.) infrastruktúra kapcsolata iskolákkal, egyetemekkel. Tudományos oktatási, kulturális hálózat létrehozása létfontosságú az állam kezében. (Az információs és kommunikációs technikát szerepeltetni kell a tantervben és oktatási módszerben – Írország)
A gazdasági versenyképesség javításának feltétele, hogy emelkedjen a munkaerő képzési színvonala.
A betelepülő vállalatok a képzett munkaerőt alkalmazzák, az alacsonyabb képzettségűeket a kis- és középvállalatok.
A diplomások iránti kereslet és képzés összehangolása az egyetemek jelenlegi felvételi létszámának növekedését indokolja a pedagógus képzésben, humán és eü.-i szakirányokon, műszakiban kismértékben, mezgaz.-ban pedig csökkenjen a felvettek létszáma.
Munkaerő kereslet szakiskolai képzés gyors fejlesztését igényli.
Eu-hoz való csatlakozáshoz kifogástalan alapfokú oktatás és rugalmas szakmaszerzési rendszer kell.
ÁLTALÁNOS FEJLEZTÉSI IRÁNYZATOK:
Oktatásban biztosítani kellene az első felsőfokú szakmai végzettség ingyenessé tételét.
A munkapiaci álláskeresési ismereteket is tanítani kellene, növelni a távoktatási, távvizsgáztatási módszereket.
Pálya információs szolgáltatások bővítése kell ( a gazdaság többszöri szakmaváltást igényel a munkavállalóktól).
Egyre inkább a készségek és kompetenciák tanulására van szüksége a munkába álló fiataloknak, mint lexikális tudásra. Ma tantárgy centrikus a nevelési szemlélet. El kellene jutni a kompetencia központú nevelési szemlélethez.
Pályakezdők munkanélküliség csökkentése érdekében szélesíteni kell a képzések körét. Főleg a szakképzetlent szakképesítéshez juttatni.
Felnőtteknél a munkaerő képzések szakirányát a helyi és regionális gazdasági szükségletekhez kell igazítani. Itt is a készségek és kompetenciák elsajátítását kell növelni. Motiváltságot és pályairányultságot fejlesztő többlépcsős programok kellenek (alapismeret pótlás, majd szakképzés). Álláskeresési témakörök oktatása. Távoktatási formák.
Life L.L. része legyen a „Második esély iskolájának” indítása. (képzettségét hasznosítani nem tudó új v. magasabb szintű szakmát tanulhasson. Akinek hasznosítható a tudása az is bővíthesse.
Munkaadó elbocsátás helyett inkább átképezzen, ezt támogatni kellene a munkaügyi szervezeteknek.
Segíteni kell a munkába visszaállást. Főleg a nők, GYERS-ről visszatérők, idősek, szakképzetlenek számára.
Figyelem a rehabilitációra szoruló munkavállalókra + képezni a fogyatékos és hátrányos fiatalokat.
Segíthet a részmunkaidős foglalkozatás, távmunka (családok, nők miatt)
Munkaadó és vállaló egyaránt rendelkezzen ismeretekkel a gazdaságról, oktatásról, munkapiacról. Információs csatornák bővítése.
Makó Csaba: A munkaerő felhasználásának átalakulása.
A gazdasági versenyekben a résztvevők piaci pozícióit legjobban az emberi erőforrások fejlesztésének, felhasználásának módszerei befolyásolják.
Az újtechnológiák miatt csökken a termelésben foglalkoztatott munkások aránya, ez ill. az információs társadalom a Közép- és Kelet-Európai régiót 15-20 éves eltolódással éri el.
Termelésszervezési paradigmák:
1. Neo-fordizmus: taylori elvek, betanított munkások, alacsony bérek, alacsony előállítási ktg.
2. Diverzifikált minőségi termelés: Minőség, ezt igénylő piac, magasan szakképzett munkás, változó nagyságú bérek
3. Rugalmas tömegtermelés: széles termékskála, magas bér, közepesen v. alacsonyan képzett munkaerő, sok gép
4. Rugalmas specializáció: vevő igényeinek gyors kielégítése, kisvállalkozásra jellemző, kevés alkalmazott, dolgozók speciális tudásukat nem a formális intézményekben sajátítják el és állandó megújítást igényel, változó színvonalú bérek
Fentiek ált. kombinálódnak.
Magántulajdonba került vállalatok vizsgálata: a vállalatok kizárólag az 1.és 2. kombinációt használják Mo-n. Az 1984-ben vizsgált elektronikai cég, 1994-ben magántulajdonban van, a létszám ¾-ét leépítették. A munkások száma csökkent, de az adminisztratív állomány és a vezetőké nőtt.
A másik vállalat egy multinacionális cég kezébe került. Megújult a vállalatvezetés és technológia, bejutottak a fejlett gazdaságok piacára. Nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkásoké csökkent az adm. állomány és vezetőké.
Mindkét helyen megjelentek a női vezetők. Régen egy vezető vezetőként kezdte a cégnél, ma ma mérnökként v. technikusként indulnak a vállalati hierarchiába felfelé. Egyetlen vezető sem startol eleve menedzserként.
Munkaköri mobilitás nyitottá vált, a munkakörök közti átjárás nyitottabb lett. Főleg a műszaki alkalmazottak körében bővültek a munkafeladatok.
Felértékelődött a minőséggel való törődés a magyar vállalatoknál. Csökkent a termelés fejlesztés, de nőtt a termelésszervezés, karbantartás, minőség ellenőrzés.
Határozatlan idejű egyéni munkaszerződés
Határozott idejű „ „ (Fro-ban ált. 12 hét)
Ideiglenes-átmeneti „ (Fro.-ban ált. 2 hét)
Nálunk is elterjedt a határozott időre szóló szerződés. Főleg a multik esetében, akik a fiatalokkal kötnek ilyen munkaszerződést. A vállalati emberi erőforrás politika megelégszik a munkaerőpiaci rugalmassággal és nem tartja kifizetődőnek a belső rugalmasság fejlesztését. Ez jól illeszkedik a neo-fordista és diverzifikált minőségi tömegtermeléshez. Nem ösztönzik a vállalathoz való elkötelezettséget. (ellentétben a japánokkal!)
Így gyenge az érdekérvényesítése egyénnek, kollektívának. Az ilyen munkaszerződésűek nagy arányban maradnak ki a továbbképzésekből is, így romlik mind a belső, mind a külső munkaerőpiaci pozíciójuk. A vállalati érdekképviseleti szervezetbe is kevesen lépnek be.
Felértékelődött a szakszervezetek érdekvédelmi szerepe és ezzel egy időben az üzemvezetésnek a munkavállalói érdek érvényesítésében változatlanul jelentős a szerepük Mo-n. A munkavállalók kettős azonosulása. Egyidejűleg azonosulnak a munkavállalók a helyi szakszervezetek és az üzemvezetés törekvéseivel.
A magyar munkavállalók szemben a más egykori szocialista országbeliekkel kevésbé hajlandók feltétel nélkül maximális erőfeszítésekre a vállalati célok érdekében. A közömbösök aránya is nálunk a legmagasabb.
Előtérbe kerülnek a minőség-ellenőrzés, termelés szervezés a bővülő feladatstruktúrán belül, munkateher, munkaintenzitás növekedését eredményezik.
A neo-fordista és a diverzifikált minőségi termelési típusokat képviselő vállalatok a centrális helyzetű munkaerővel határozatlan idejű, a perifériás munkaerővel viszont korlátozott idejű munkaszerződést kötnek. A munkaerő lojalitásnál ezek a vállalatok többre értékelik a munkaerőpiac rugalmasságát.
Ha a vállalatvezetés és a szakszervezet együttműködő (minőségi munkakör, team munka, autonóm munkacsoportok), a munkavállalók kettős azonosulása alapján elérheti a munkavállalók fokozott részvételét, elkötelezettebbek lesznek a vállalati célok felé.
Simonyi Ágnes: Gazdasági szervezetek és a szakmai képzés
Munkaszociológiai vizsgálatok: 1) a munkaerőpiac folyamatait és struktúra változásait elemzi ill. 2) vizsgálja a képzettségek, készségek iránt mikroszinten megnyilvánuló változó igényeket, a tudás felhasználásának modelljeit.
1) A munkaerőpiac változó igényei
Milyen szakmában, régióban, milyen a kereslet, milyen képzettségű munkaerő iránt. Milyen új munkakörök nyílnak, mely szakmák képviselői válnak fölöslegessé.
A számítógépes és kommunikációs készségek használata általános, transzverzális tudást jelent.
’90-es években nem új szakmák megjelenése, hanem a hagyományosok informatikai eszközök általi átalakulása jelentős. Elengedhetetlenek az együttműködéshez szükséges személyes kapcsolatok fenntartásának és alakításának készségei. A szolgáltatásokban a megbízhatóság alapvető. A szakmák (pü., irányítás, áruforgalmazás, stb.) egyre inkább funkcióhoz kötődnek, mint konkrét ágazathoz.
Alvállalkozás, bedolgozás, határozott idejű munkaszerződések módosítják a dolgozói identitást, átalakítják a munkaerőpiacon maradáshoz szükséges tudás szerkezetét. Ez a szakmai piacokhoz, társ-i közösségekhez tartozásra hívja fel a figyelmet.
A vevő orientált piacokon a munkaerőnek és a technikának is folyamatosan meg kell újulnia. Ehhez: 3 tudástípus kell: problémamegoldó, probléma-azonosító, stratégiai közvetítő tudás.
A szolgáltató iparban kell: megbízhatóság, pontosság, udvariasság, segítőkészség, jó modor.
Neo-fordi modellek és posztfordi modellek.
Posztfordi modellekben: felnőttképzés, munkahelyi képzés magas színvonalú, munkaügyi kapcsolatok (érdekegyeztetés munkaadó és munkavállaló közt) stabil és kooperatív. A szakképzés korszerű rendszerei csak itt tudnak gyökeret verni.
Az emberi erőforrásokba való beruházás a társ.politika minőségét is jelzi.
Munkaszociológia elemzi a képzés helye szerint és a képzés tartalma szerint szakképzést.
Kollektív kompetencia: (japán modell) a horizontális tudás (rutin jellegű tevékenység) és vertikális tudás (váratlan probléma megoldás képessége) együtt.
’70-es, ’80-as évekbeli két éle képzési irány: 1) piachoz való alkalmazkodás kap prioritást, külső munkaerőpiac jelzéseit követi (Nagy-Britannia, USA) Nincs kormányzati szintű stratégia 2) munkahelyek belső munkaerőpiacának folyamatos kiszolgálására törekszik (Németo. Svédo., Japán) A szakképzés a közjavak egyike.
A munkahelyi gyakorlatban a szaktudás (oktatott, képzett) és a hozzáértés,kompetencia (munkaszervezeti szakképzés) nem azonos fogalmak. A két rendszer szereplői, szabályozási sémái eltérnek egymástól.
A szakképzés iskolákban megszerezhető, a kompetencia egyéni képesség (bár munkatapasztalatok során formálódhat). A ’80-as években egyformán igénylik a munkaerőtől.
A képzettség kollektív tárgyalásokon keresztül valósul meg, a kompetencia egyéni alkukon keresztül és gyakran csak ürügy az idősektől, csekélyebb elkötelezettséggel dolgozóktól való megválásra.
Gyakran a gyakorlat, elkötelezettség többet jelent, mint a szakmai képzettség. (Fr.o)
Mo-n: A tőkeerős cégek. Belső képzést, betanítást döntően a cégek szakemberi végzik. Felső vezetés legyen problémamegoldó, felelősség vállaló, csapatmunka képes, idegen nyelven beszélő. A fiatal diplomásokból álló középvezető réteget sokoldalúan képzi, szakmai továbbképzés, kommunikációs tréningek. Vezetők készségfejlesztő, beosztottak szakmai gyakorlati képzése. A speciális ágazatoknál ez a tudás nem is mobilizálható más cégnél, a képzettség-előmenetel-kereset összefüggést a munkáltató a szakszervezettel egyeztetve határozza meg. Külső képző intézmények szolgáltatását csak úgy veszik igénybe, ha beleszólhatnak a tananyagba, meghatározzák hol legyen a képzés.
Kis és közép vállalatok. Külpiacra törekvő cégek a minőség, versenyképesség miatt a munkaerő szelektív képzését alkalmazza (számítógépes ügyvitel, termelésszervezés). Házon belüli. V. külső képzést saját pénzeszközökből oldják meg. A képzés a versenyképesség faktora, a megszerzett ismeret más vállalatoknál is mobilizálható. Intézményes érdekvédelem helyett egyéni alkuk. Kénytelenek alkalmazkodni a képzési piac kínálatához.
Kis és középvállalat, ha nem rendelkezik elég eszközzel a fejlesztéshez, magas teljesítményt követel alacsony bérrel, meglévő állománya képzettségi tartalékját éli fel, nehezen gondoskodik utánpótlásról.
A hosszabb távú célokkal rendelkező cégek együttműködésre törekszenek régiójuk szakképző intézményeivel.
A tőkeerős vállalatok függetleníteni tudják magukat az állami szakképzési rendszertől a felső és középszintű vezető képzésben. A végrehajtó dolgozók képzésében kevésbé, mert a munkaerő színvonalát, a továbbképzés lehetőségeit ez határozza meg.
A korlátozott tőkéjű vállalatok nem tudnak maguk képezni, és a munkaerőpiaci képzések nem az ő igényeikhez igazodik.
A képzési piacon résztvevő intézmények a transzverzális tudás (számítógép, nyelvoktatás, vezetői ismeretek) jó minőségben képeznek. A szakmai ismeretek, hivatalos kvalifikációk megszerzésében azonban a cégek továbbra is az állami szakképzési rendszerre építenek.
Szöllősi Zsuzsa: A képzési piac
Egyre érzékelhetőbb a munkaerő végzettségének piaci értéknövekedése. Ez változást hozott a felnőttképzési piacon. Az iskolarendszerben tanítók jó része vállal munkát a felnőttképzés intézményeiben. Később a f.képzés intézményei szakmai szervezetekbe tömörülnek, kiépítik a képzéssel kapcsolatos regisztráló-minősítő rendszert. Ezzel egy időben a kormányzat olyan átfogó szabályzati rendszer kiépítését kezdte, ami a hazai szakképzés struktúráját kompatibilissé teszi a nemzetközi trendekkel.
· Állam felelőssége az iskoláztatásban (elő szakma ingyenes, kötelező ismeretek oktatása)
· Nemzetközi képzési struktúrához való illeszkedés (nemzeti alaptanterv, Országos Képzési Jegyzék) összehangolja az isk.rendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés átjárhatóságát.
· Állami szerződések révén nemzetközi támogatás: rugalmas alkalmazkodást célzó, fokozatos karrierépítés, önképzés, kudarc elviselés, szakmaváltásra felkészítésre
· Szakmai kamarák hatásköri, szervezeti megerősítése
· Állami, önkormányzati feladat a nem piac képes szakmák képzőintézményeinek felszámolása.
Munkavállalók nagy része nem szakképzett, de alacsony bére miatt nem tud jelentkezni szakképzésre. Ez többlet kiadás az államnak. A vállalatok érdekképviseletei meggyengültek, nem tudják hatékonyan képviselni a tovább, átképzéssel kapcsolatos igényeket.
Munkanélküliség közepette az átképzés nyújtott esélyt az elhelyezkedésre, de a képzettek csak kis száma tud újra elhelyezkedni. Azért mert ez a képzők kínálata, résztvevők igénye és nem a munkaadók felkínált helyeire történik az átképzés.
Nő a képzési piac kínálat, csökken a résztvevők száma. Okok: több képzést is elvégzettek száma nő, nő a diplomás munkanélküliek száma, a képzésen a fiatalabbak, motiváltabbak vesznek részt. Több éve segélyen élnek a tartós munkanélküliek, az alulképzettek, 40 év feletti alulképzettek, akiknek a tanulás iránti motivációja kicsi.
Az állami felelősségvállalás és finanszírozás ambivalenciája: központi irányítási modellek (első szakma ingyenes, OKJ bemeneti és kimeneti szabályozás, regionális képző központok létrehozása, képzési támogatások biztosítása központi alapból) De az állam által fenntartott intézmények irányításában több piaci működést ösztönző elem van: képzések piaci törvények szerinti szerveződése, kvalifikáció átruházása a szakmai szervezetekre, a szakirányok a piaci igényeknek megfelelően alakulnak.
A fizikai foglalkozásúak közül minden második szakképzetlen. A munkanélküliek 60-65 %-át adják és tartósan munkanélkülivé válnak. Rajtuk kívül veszélyeztettettek a válságágazatokban hasznosítható tudásúak a segédmunkások, pedagógusok, adminisztrátorok, gk.vezetők.
A képzést igénylők jó részt középiskolát végzett fiatalok és a továbbtanulás miatt nem az elhelyezkedés miatt vesznek részt. Ezért a Munkaügyi Kp. A felsőfokú képzőintézményekbe való bejutást szolgáló tanfolyamok elvégzését nem támogatja. A munkaügyi Kp. tanfolyamain résztvevők legnagyobb csoportja munkanélküli. Legtöbb igény a kisvállalkozási ismeretekre, informatikai, pénzügyi, számviteli, kereskedelmi, külkereskedelmi ismeretekre.
· 4-5 éves szakközépiskolák (technikus)
· szakmunkásképző ált.isk. után (érettségi nélkül) v. középiskola után
· hagyományos szakiskola ált.iskolára épül, 1-3 év (érettségi nélkül)
· szakiskola áltisk. Után fogyatékos gyerekeknek
· post-secondary képzés – felsőfokú szakképzési program, szakközéphez, v. felsőfokú iskolához kapcsolódik. Gyakorlatorientált képzés, OKJ-s felsőfokú szakemberek munkáját segítik majd. A megszerzett ismeretek egy része felsőfokon creditként beszámolható. 2 éves képzés (önálló vállalkozási magatartásra is felkészítenek)
· A szakképzés hagyományos formái a felsőfokú intézmények
· Munkaerőpiaci képzés: intézményrendszeren kívüli valamennyi oktatás, képzés.
· Iskolarendszeren belül is van munkaerőpiaci képzés, az isk. költségvetési gondjain enyhít ill. tanulóknak szakmaszerzési lehetőséget ad.
· Vállalati belső betanító és továbbképzése: nagyvállalatokra, non-profit szervezetekre jellemző, a résztvevő alkalmazottnak is hozzá kell járulnia anyagilag. Aktuális igények motiválják, vezetőknek szervezett tréningek.
· Privatizált átképző intézmények, oktatási központok
· Újonnan alapított oktatásszervező és képző cégek. Aktuális igényekre építenek, referenciájuk a szerződtetett tanárok, nincs sajátos szakmai profiljuk
· Regionális munkaerőfejlesztő és Képző Központok. Állam által, Világbank támogatásával létrehozottak (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szombathely Bp. stb) Multifunkcionálisak. Képzés, átképzés, továbbképzés klf. szinteken. Eurokvalifikációs szakképzés, az adott régió munkaerőpiaci szükségleteinek felel meg. Vállalnak iskolarendszerű képzéseket is, vizsgacentrumok, vállalati belső tanfolyamokat is, egyéb szakmai szolgáltatások.
· Felsőfokú okt.int. posztgraduális képzés, és önköltséges formában tanfolyamszerű képzést is vállalnak
· Alapítvány-jellegű intézmények. Felsőokt. Intézmények hozzák létre, vállalkozásukhoz használják az intézmény infrastruktúráját.
· Egy-egy szakmai profil képzésére alakult vállalkozások. Pl. korábbi nagyvállalat okt. központjából szerveződött önálló képzési vállalkozás. Nincs országos hálózatuk.
· Nemzetközi projekteket honosító vállalkozások. Menedzser, gazdasági képzés területén (nyelvokt., informatikai is). Távoktatás nemzetközileg elismert anyaggal, de hazai állami elismertség nélkül.
Képzési módszerek: kreditálható képzés (azt tanítja, amire ép szüksége van a hallgatónak), gyakorlati, kiscsoportos, az oktató tanulás-irányító konzulens, többcsatornás információ hordozók, modern prezentációs technikákra épít.
A regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok képzéseinek andragógiai motiváltságú jellemzői: modulrendszerű, alkalmazkodás a tanulás egyéni üteméhez, a képzések átjárhatók, gyakorlatorientáltak, tapasztalatokra építenek. A képzések igazodnak az OKJ-hez.
Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége.
A Munkaügyi Központok helyi döntési jogkörben rendelkeznek a Foglalkoztatási Alap átképzési támogatás része felett. Az ebből részesedni kívánó intézményeket nyilvántartásba veszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése