FOGALMAK, ÉVSZÁMOK, SZEMÉLYEK
Segédanyag A felnőttoktatás története c. tantárgyhoz
Iniciáció: (beavatás) a fiatal fiúk felnőtté válásának ünnepélyes aktusa a törzsi társadalmakban. Feltételei: ismerni a törzs eredetmítoszát, rítusait, a hagyományokat, törvényeket Az iniciációra felkészítő táborok léteztek, melyekben a törzs jövője szempontjából fontos dolgokat oktatták.
Andragógia: ’férfi + vezetés’ (gör); a felnőttek iskolai vagy iskolarendszeren kívüli nevelésének, művelésének, művelődésének cél- és feladatrendszerét, alapelveit, sajátosságait, törvényszerűségeit és eszközrendszerét kutató tudomány.
Kapp, Alexander: német középiskolai tanár, felnőttnevelő. Pedagógiai írásaiban először használja az andragógia kifejezést (1833). Véleménye szerint az andragógia a pedagógiától elkülönülő tudomány, amely elméleti és módszertani alapokat nyújt a felnőttek oktatásához, neveléséhez.
Antropagógia: ’ember + vezetés’ (gör); egyetemes embernevelési tudomány és gyakorlat, amely az ember iskolai és iskolán kívüli formában történő nevelésének, szűkebb értelemben oktatásának és képzésének átfogó céljait, feladatait, alapelveit és törvényszerűségeit, eszközeit, általában egész eljárásrendjét vizsgálja, illetve gyakorolja.
Lükeion: ’Lyceum’; gimnázium az ókori Athénban, melynek szomszédságában Apollón Lykeios temploma állt, amelyet az egykor Szókratész kedvenc sétáló- és vitatkozóhelyéül szolgáló liget vett körül. A gimnázium fedett oszlopcsarnokában (vagy esetleg csak árnyékos fasoraiban), a peripatoszban, melyekről az iskola később a nevét kapta (peripatetikus iskola), tartotta Arisztotelész előadásait.
Szofisták: ’bölcsek’; vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket. Az első igazi felnőttnevelők, a politikai életben sikeres emberek nevelését tűzték ki célul.
Szent Benedek: a nyugati szerzetesség megalapítója (529, Monte Cassino).
Klerikusok: a VI-XVI. században azok a férfiak, akik az egyházi rendbe (klérusba) tartoztak. Az egyszerű falusi papoktól kezdve az érsekekig, püspökökig ide tartozott mindenki, aki az egyházhoz szorosabb-lazább szállal kapcsolódott. Volt köztük az alapvető ismereteket birtokló szerzetes és nagy műveltségű tudós. Ők töltötték be a korabeli világi "értelmiségi" funkciókat is: kancelláriákon, hiteles helyeken, a törvényhozás és jogalkotás számos területén, a közigazgatás posztjain teljesítettek szolgálatot. További tipikusan "értelmiségi" feladatuk volt a gyermekek oktatása-nevelése.
A hét szabad művészet: ’septem artes liberales’; az ókori római iskolákban és a középkor bizonyos iskoláiban oktatott tananyag: grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, musica
trivium: a középkori kolostori és székesegyházi iskolákban oktatott komplex tananyag: grammatika, retorika, dialektika
quadrivium: a középkori kolostori és székesegyházi iskolákban oktatott komplex tananyag: aritmetika, geometria, asztronómia, musica
Dictamen a középkori kolostori és székesegyházi iskolák felsőbb szintjén oktatott komplex tananyag: fogalmazási szabályok, oklevelek kiállítása, jogi ismeretek
Computus: a középkori kolostori és székesegyházi iskolák felsőbb szintjén oktatott komplex tananyag: számtan, geometria, asztronómia, naptárkészítés, földrajz
Universitas: a középkorban a hallgatók és a tanárok szabad egyesülete (universitas magistrorum et studiorum)
1088: Bologna, az első európai egyetem alapítása
Comenius, Johannes Amos: (1592-1670), korának neves elméleti és gyakorlati pedagógusa, műveiben teljes pedagógiai rendszert ír le. Pedagógiájának alapelvei:
- Szemléletesség
- Tudatosság
- Rendszeresség
- Következetesség
- A tananyag koncentrikus bővítése az életkor előrehaladtával
Élete végén írt művei a felnőttek oktatásával, művelődésével is foglalkoznak.
Pampaedia: Comenius könyve, melyben lépcsőzetes, élethosszig tartó iskolarendszert ír le.
Orbis Sensualium Pictus: ’Az érzékelhető világ képekben’; az első képes tankönyv (Comenius), mely a szemléletesség jegyében született.
ars humanitatis: a tudományok, művészetek összessége a reneszánsz korban.
Ratio Studiorum: jezsuita iskolaszabályzat (1599), mely egységes nemzetközi iskolaszervezet létrehozására törekedett (egységes tananyag, tankönyvek, módszerek, stb.)
A katolikus és a protestáns kollégium-típusú iskolák:
Katolikus | Protestáns (ref., evang.) |
az elemi, a gimnáziumi és az akadémiai tagozat külön szervezeti egység | az elemi, a gimnáziumi és az akadémiai tagozat közös intézményben |
csak a papi pályára készülőknek kötelező a teológia | kötelező a teológiai stúdium |
képzett tanítók | segédtanítók (preceptorok) is |
van középiskolai tanárképzés (repetensek) | nincs tanárképzés |
Oratoriánusok: katolikus nevelési társaság, melynek tagjai olyan világi papok voltak, akik bár nem tettek szerzetesi fogadalmat, közös vallási gyakorlatok keretében az ún. oratóriumokon való részvétel útján törekedtek lelki elmélyülésre és papi hivatásuk eszményi betöltésére.
Elhagyott gyermekek számára, folyamatos és rendszeres valláserkölcsi nevelést nyújtanak vasárnaponként, és sokat tesznek szüleik, a külvárosban élő felnőttek kulturális felemelkedése érdekében is.
Guttenberg, Johannes: ősnyomdász, a könyvnyomtatás európai feltalálója: találmánya a szedés-nyomásos eljárás, a betűöntő készülék, az általa használt nyomdai festék
Koberger, Anton: az első nyomdai nagyüzem megalapítója Nürnbergben
Vasárnapi iskolák:
- 1780 – Robert Raikes nyitja az elsőt. Célja a gyermekek valláserkölcsi nevelése. 1940-ig élő szervezet, és döntő eszköze a református egyház megújhodásának.
- Az elemi tanodák rendszeréhez kapcsolt iskolák írni-olvasni nem tudó inasok részére. A 12. életévet betöltött inasok, legények, csak akkor szabadulhattak fel, ha szorgalmasan jártak az órákra.
1798: az első önálló felnőttiskola kezdi meg működését Nottinghamben.
Adolf Kolping: (1813-1865); az első katolikus legényegylet megalapítója (Köln). A legényegyletek (Kolping-családok) kézműves- és iparostanoncok társaságai, amelyek a fiatalok szórakozását, pihenését, aktív kikapcsolódását szolgálták. Keretein belül az ifjak érdeklődésüknek megfelelő témákkal foglalkoztak. Igazi nevelő közösségek, melyek a felnőttélet különböző szerepeire készítették fel a fiatalokat.
Népfőiskola: az öntevékeny állampolgári szerveződés egyik formája, a helyi társadalom újraépítésének eszköze. Közösségi szabad művelődés. Benne a résztvevők érdekei és igényei érvényesülnek. Semmilyen szerv nem határozta meg tananyagát, közvetlen szervezeti kereteit, független döntéseit.
Grundtvig: dán evangélikus lelkész, az első népfőiskola alapítója (1844).
Uránia: a természettudományokat népszerűsítő társaság, atyja: Alexander von Humboldt, természettudós. Helyi önállósággal működő egyesületeket tart fenn Európa számos államában. Az egyesületek tudománynépszerűsítő előadássorozatokat szerveznek, folyóiratot, könyveket, brosúrákat adnak ki, és sok más egyéb módon támogatják a kultúrát.
Apáczai Csere János: (1625-1659), erdélyi származású hitoktató és pedagógus Azt tartotta, hogy az országnak a nemzetek közé való egyenrangú beilleszkedéséhez szükséges a tudományok ismerete és művelése, a kulturális szint emelése. Átfogó oktatási rendszer kiépítésének terve jelenik meg műveiben. Ennek lényeges pontja a felnőttoktatásról írt eszmefuttatás is.
Korai halála miatt terveinek gyakorlati megvalósítására nem jutott elég idő.
1367: az első magyarországi egyetem alapítása Pécsett I. (Nagy) Lajos király idejében.
1395: Óbudán egyetemet alapítanak Zsigmond király idejében.
Universitas Istropolitana: a harmadik magyar egyetem alapítása Pozsonyban Mátyás idején, Vitéz János, Janus P. szervezésében (1465).
Pázmány Péter: (1570-1637), jezsuita prédikátor és hitoktató, korának neves közoktatás-politikusa. Nem erőszakos eszközökkel kívánta elérni céljait, hanem elsősorban a közneveléssel, közoktatással. Támogatta az alapiskoláztatás és a papképzés korszerűsítését is. Jelentős szerepe volt a nagyszombati egyetem megalapításában is. A tekintélyt és szeretetet ötvöző pedagógia elvét vallotta. Hitt az ész erejében, abban, hogy a gyermek értelmére hatva el lehet fogadtatni vele az életét irányító szabályokat.
1735: az első hazai tanterv és utasítás a jezsuita gimnáziumok számára
I. Ratio Educationis: 1777 – a magyarországi állami tanügyigazgatás első, országosan rendelkező terjedelmes dokumentuma
Norma Regia: – az iskolaügy újjászervezésének szabálykönyve Erdélyben
Aranka György: Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság alapítója
Tessedik Sámuel: szarvasi szorgalmatossági iskola alapítója és tanára
II. Ratio Educationis: 1806
Királyi Magyar Természettudományi Társulat: 1841-ben alapítja Bugát Pál. A társaság célja a természettudományok művelése, eredményeinek népszerűsítése a nép számára. A társaság működése folyamatos napjainkig (TIT, MTESZ).
Türr István: A felnőttek szervezett és rendszeres képzésének programját hirdeti. Baján és környékén az analfabétizmus felszámolására törekszik.
Irányi Dániel: törvényjavaslat az analfabétizmus felszámolására: a minisztérium a tanítóknak minden olyan felnőtt után, akit megtanítanak írni-olvasni, 3 Ft-ot fizessen, akit az olvasás mellett írni tanítottak meg, 2 Ft-ot.
1868: Eötvös József népoktatási törvénye, mely előírja az általános tankötelezettséget.
1871: Pauler Tivadar benyújtja a parlamentnek az első felnőttoktatási törvényjavaslatot.
1891: Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság alakul Magyarországon a munkások képzését, művelődését segítendően.
1894: felnőttoktatók kongresszusa Magyarországon
1897: Uránia Magyar Tudományos és Közművelődési Egyesület alapítása
1907: Országos szabadtanítási konferencia: Pécs; Pikler Gyula szervezte.
1936: a sárospataki népfőiskola megalakítása
1941: megalakul a Népfőiskolai Tanács Szabó Zoltán elnökletével
1948: szakérettségi-rendelet Magyarországon
1840: Isaac Pitman gyorsírást tanít Nagy-Britanniában levelezőlapokon – az első távoktatási forma
1939: a CNED megalakulása Franciaországban
1991: Magyarországon megalakul a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT)
Készítette: Bódi Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése