A közgazdaságtan tudománya
1. előadás
1.dia
nA közgazdaságtan tárgya (Paul Samuelson):
A közgazdaságtan azokat a szabályokat és törvényszerűségeket igyekszik megfogalmazni, amelyek alapján az egyének és közösségek döntenek a szűkösen rendelkezésükre álló, többféle célra alkalmas erőforrások felhasználásáról. A termelési döntések mellett tanulmányozza az elosztás és a fogyasztás során követett elveket is.
2.dia
Tudományági besorolása
nTársadalomtudomány
Társadalom:
Az emberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja.
A társadalom alapját a gazdaság adja meg.
A társadalom tudományok közé soruljuk, nem egzakt tudomány, mivel csak utólag ítélhető meg.
3.dia
A közgazdaságtan három alapkérdése
nMit?
Milyen javakat termeljenek és milyen mennyiségben?
nHogyan?
Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal, erőforrás-kombinációkkal termeljenek?
Erőforrás-felhasználási kérdés.
nKinek?
Hogyan osszák el a javakat a társadalom tagjai között?
Az elosztás elveit próbálja leírni.
Az államot próbálják előtérbe hozni.
4.dia
A közgazdaságtan szemléletmódja, módszerei
Elméleti tudomány:
na gazdasági események magyarázata
ntörvényszerűségek feltárása
nalapelvek meghatározása
elméleti közgazdász = elemző
Események feltárása,elemzése, magyarázata.
Makroökonómiánál folyamatosan változnak az elméletek.
A mikroökonómiai összefüggések általában nem változnak.
Gondolkodásmód:
na társadalmi kapcsolatok elemzése
nmegértése
nelőrejelzése
Háztartásokban is megvan. Elengedhetetlen a racionális háztartás-vezetéshez.
5.dia
A közgazdaságtan eszközei
A modellek
(egyszerűsítő feltevések, valósághoz közelítő elméletek)
Önmagábam egy gazdasági tényező olyan összetett, hogy nem lehet értelmezni. A modell kiemeli a lényegét és megpróbálja leegyszerűsíteni, így próbálja a valóságot leírni.
6.dia
A közgazdaságtan két tudományos irányzata
nPozitív vagy leíró közgazdaságtan
(feladata a megtörtént események elemzése)
„jóslás”
nNormatív közgazdaságtan
(előzetes feltevések, normák és ezek alapján összehasonlítás)
Történelmi események elemzése – utólag.
7.dia
A közgazdaságtan tudományágai
nMikroökonómia - az egyes egységek működésének szabályait, modelljeit kutatja (pl. háztartás, vállalat, részpiacok, stb.)
nMakroökonómia - a gazdaság egészének törvényszerűségeit elemzi
(pl. pénzmennyiség árszínvonal, foglalkoztatás, növekedés stb.)
Az egész gazdaságot / világgazdságot egyben vizsgálja.
8.dia
A közgazdaságtan módszertana
Előrejelzés (elméletek alapján a fennálló helyzet következményeit mutatja)
Hibás következtetés okai:
nrossz elmélet
nnem várt esemény
npontatlan közgazdászi munka
9.dia
A közgazdaságtanban használatos alapfogalmak
Változók
nendrogén (=belső)
(a modell belső működése határozza meg)
nexogén (=külső)
Nem várt hatások, melyek az endrogén jellemzőket is megváltoztatják.
(a modell külső adottságai, függetlenek)
nstock (=raktárkészlet) - állományi változók
(időpontra vonatkoznak)
nflow (=folyamat) - folyamat változók
(időszakra vonatkoznak)
10.dia
Egyensúly
na különböző hatóerők kiegyensúlyozzák egymást
nsenkinek sem érdeke, hogy kimozduljon ebből az állapotból
nexogén hatások tehetik labilissá
nlehet labilis ( ha kicsit -> recesszió; ha nagyon -> válság ) vagy stabil
A válságon makroökonómiai tényzők változtatásával lehet változtatni.
11.dia
Statika
nfigyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat
nszigorúan adott helyzetet vizsgál
Az állandóságot vizsgálja. Mindig stock-jellegű mutató a vizsgálódás vége. Pl: az infláció számítását 1 évre nézik.
Komparatív statika
nkét különböző statikus helyzet összevetése
Dinamika
naz egyensúly kialakulásának folyamatát elemzi
nkét időpont közötti lehetséges változások
12.dia
A gazdaság
Szükségletek és kielégítésük
Szükségletek és kielégítésük
Gazdaság (Polányi Károly):
nA társadalom életének egyik fontos eleme, az ember és a környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata, amely a szükségletkielégítő eszközökből biztosítja a folyamatos ellátást.
Azaz a szükségletkielégítő eszközöket megtermelése a célja.
13.dia
A gazdaság vetületei
ntechnikai folyamat (megváltozik az eszközök formája, helye és szerepe)
Ez maga a termelés. Minden megváltozik.
nelsajátítási folyamat (a szereplők kicserélik, elosztják az eszközöket)
A termelés és a szétosztás kapcsolata.
nintézményesített folyamat (írott és íratlan szabályok, törvények, szokások)
Ezek az ún. gazdasági játékszabályok.
14.dia
A szükségletek
Szükséglet:
nvalamely jószág megszerzése, vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet
ncselekvésre késztet
na fogyasztás révén kielégítést nyer, intenzitása megszűnik, vagy csökken
nesetenként újratermelődik
A szükséglet kielégítés módja:
Fogyasztás
15.dia
A szükséglet-kielégítés eszközei
Javak - tárgyiasult szükségletek
nfogyasztásuk térben és időben elválik az előállításuktól
nvalamilyen szükségletet kielégítve növelik jólétünket
Szolgáltatások
ntevékenység, amely közvetlenül elégít ki szükségletet
na tevékenység kifejtése és az elfogyasztása sem térben, sem időben nem választható el egymástól
16.dia
A szolgáltatások fajtái
nanyagi jellegű
(jószágra irányuló)
pl. logisztika, kereskedelem
nnem anyagi jellegű
(emberre irányuló)
pl. oktatás, honvédelem
17.dia
Mi kell a javak előállításához?
(Gazdasági) erőforrások ( = termelési tényezők)
azok a javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek, más néven termelési tényezők.
18.dia
A termelési tényezők
elsődleges
nmunkaerő (L) Labour
ntermészeti tényezők (A) LAnd
származékos
ntőkejavak (K) Kapital
nvállalkozó (E) Enterpreneur
Ezek nélkül nincs termelés.
A termelés tőke-, a szolgáltatás munkaigényes.
19.dia
A tényezők jövedelme
nL ( munka ) bér
nA ( természet ) járadék
nK ( Kamat ) kamat
nE ( vállalkozó ) profit
20.dia
A jövedelmek értelmezése
A kapott pénzösszeg a nomináljövedelem
n(nominálbér, nominálkamat stb.)
Az árutömeg, amit a nomináljövedelemért tudunk vásárolni, pedig a reáljövedelem
n(reálbér, reálkamat stb.).
21.dia
Szűkösség és választás
nMi a szűkösség?
Ha zérus ár mellet adott jószágból többet igényelnek, mint amennyi rendelkezésre áll, vagyis adott feltételek mellett a társadalom igényeit nem lehet kielégíteni. ( = Ha valamit ingyen adunkés elfogy, akkor van szűkösség. )
22.dia
Ha mégis kielégíthető, akkor
nszabad javakról beszélünk (levegő, napfény)
Ha nem elegendő a mennyiség, akkor
nszűkös (gazdasági) javakról beszélünk
23.dia
A hiány következményei
nezek a javak pénzbe kerülnek
nrangsorolunk (idő és hasznosság szerint)
nnem mindegyikhez juthatunk hozzá
Mivel nem jutunk hozzá minden jószághoz, mindig van a társadalomban kielégítetlen szükséglet!
24.dia
Igaz ez a termelési tényezőkre is?
Megállapítás:
A termelés során a tényezők szintén szűkösek.
Következmény:
nA szűkösség miatt választanunk kell.
nA választás miatt lemondunk valamelyik tényező használatáról, így jövedelméről is.
nAz alternatíva választásának költsége az opportunity cost (gazdasági költség) amely megegyezik a nem választott lehetőségek legértékesebbikével.
Példa : Van 100 millió Ft tőkém, ami egy textilüzem. 3 lehetőség közül választhatok az előrejelzések alapján, hogy mit termeljek.
- Lepedő gyártás 10 M-ra van megrendelésem
- Reverenda 15 M
- Randibugyi 20 M
Amennyiben a randibugyi-gyártás mellett döntök, akkor 15M forintot bukok, mert ez az elveszett lehetőségek legdrágábbika.
