andan felnőttképzés tételek 10.

10. tétel

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A FELNŐTTKÉPZÉSRE (A SÜRGŐS TANULÁS, AZ AKTÍV KÉPZÉS, A HASZNOS KÉPZÉS, A PASSZÍV KÉPZÉS MEGJELENÉSE, A NYITOTT KÉPZÉS, A TÁVOKTATÁS SZEREPE A LIFE LONG LEARNING FOLYAMATÁBAN), A KÖZÖSSÉGEKRE ÉS A NEMZETI KULTÚRÁRA, A KULTÚRÁK EGYÜTTÉLÉSÉRE.

Információs társadalom: készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása. A Long life learning képességének, készségének kialakítása. Kisebb csoportokban és inspiráló környezetben történő tanulás, amelyben a tanuló önmaga építi fel tudását.

Az azonnal reakciók és az információs technológiáknak köszönhető globális láncreakciók miatt a gazdaság szereplőinek nincs idejük felkészülni a változásokra. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell. Ezzel egyidejűleg változnia kell a munkaerőnek is.

Jellemző a radikális karcsúsítás a munkaerőszámban, a bizonytalan, foglalkoztatás, a 8 órás munkahelyek bizonytalanná válása, a munkaidő megnyúlása, többszörös szakképesítéssel rendelkező munkaerő. A munkahely egyre kevésbé telephely-specifikus.

Az információs társadalom a közösségek szempontjából újfajta közösség-szerveződési modellek és színterek együttese, a face to face kapcsolatok helyett a közös érdeklődésű kapcsolatok hálózata a jelentős, fantázia- és „sors-közösségek” alakulnak.

Az információs társadalom a világlátás szempontjából a most uralkodó New Age, azaz a transzformatív világlátás. Az univerzum látása barátságos. A természet részei vagyunk. Emberi közösségről: önmegvalósítás

Az információ hozzáférése a tudásalapú gazdaság egyik alapvető szüksége. Az információs társadalom négy pilléren kell, hogy nyugodjék:

• hardver és szoftver: a megfelelő infrastruktúra biztosítása,
• Internet hozzáférés: gyors, olcsó és könnyen hozzáférhető kapcsolat
• Készségek és kompetenciák: a technológia kínálta lehetőségek elsajátításához elengedhetetlenül szükséges
• Tartalomszolgáltatás: naprakész és autentikus ismeretek hozzáférhetővé tétele.

Az információs társadalom a hatalom szempontjából:

-vertikális információhatalom-horizontális szerveződés

-önsegítő szervezetek szerepe nő, radikális decentralizáció

-átalakuló hatalom, gyakorlási mód

a közeljövőben várható +/- változások:

-személyes emberi kapcsolatok kiépülése

természettől való eltávolodás

téves információk gyors áramlása

manipulálhatóság

+újfajta közösségek létrejötte

alternatív info áramlás

a tudásanyaghoz való hozzájutás

esélyegyenlőség növekedése

Globalizáció hatása a munkaerőpiacra (az információs társadalom negatívumai):

Az információs technológia új követelményeket támaszt a munkaerővel szemben. A munkahelyek szerkezete változik, gyorsabban, mint az emberek képzettsége vagy alkalmazkodni tudása. Aki az új követelményekhez nem tud igazodni elveszti munkahelyét. A vállaltok csak a fiatalokra számítanak, ugyanis az idősebb munkaerő képzése nem éri meg nekik. A számítógéphez kötődő munkahelyek száma óriási mértékben növekszik, amely a hagyományos munkahelyek tömeges megszűnését eredményezi. A szakképzetlen, gyengébb szellemi képességekkel, szorgalommal, akaraterővel rendelkezők sorsa megpecsételődik. A tömegkultúra uralja a gondolkodást. A család, az iskola képtelen versenyképes maradni a számítógépes világhálózatokkal. Az otthoni munkahely természetese életmóddá alakul.

A globális világban a versenyképesség megőrzésének három alappillére van:

Versenyképesség: - tudáson alapuló humánerőforrás munkaereje

                                 - tőke

                                 - információ

A XXI. század a tudás társadalma lesz. Ezért a legfontosabb az oktatás fejlesztése. A tudás megszerzéséhez eszköz az információ.

A közösségek szempontjából: több negatív hatása lesz az információs társadalomnak, mint pozitív. A face to face kapcsolatok, a közösségek háttérbe szorulnak. Hálózati közösségek jönnek létre (hobbi közösségek, sorsközösségek, fantázia-, és kereskedelmi közösségek).

Az információ segítéségével a ma még kis országok is az ipari nagyhatalmak egyenrangú versenytársaivá válhatnak. Negatív következményei is lehetnek: a gazdaságilag elmaradottabb országok és a fejlett, gazdag országok közti távolság tovább növekedhet.

Az informatika pozitív hatása lehet, hogy átalakíthatja a hatalomgyakorlás módját a közvetlen demokrácia bevezetésével, az Interneten keresztül történő választásokkal.

Pozitív hatás lehet, hogy bekövetkezhet a kultúrák közeledése.

Várható negatívum viszont, hogy az amerikanizálódás és tömegkultúra további erőteljes térhódítása tönkreteheti a nemzeti kultúrákat, a nemzeti identitást.

A személyes kontaktusok helyét az elektronikus kapcsolatok veszik át, ami tovább erősíti az egyébként is nagymértékű elidegenedést, az emberek elmagányosodását. Amerikában már vannak tapasztalatok az otthon végzett munkát illetően, s eszerint az így eltöltött harmadik év már „teljes lélektani csömör”, az ember depresszióssá válik, beszűkül, hiszen nincs akivel megvitassa problémáit, nem tudja megismerni mások tapasztalatait. Az oktatás is történhet ugyan nemzetközi színvonalú oktatókkal, hiányozni fognak azonban a diáktársak, akikkel együtt társadalmi közösséget alkothat a tanuló. A tudás alapú társadalomban alapvető fontosságú a permanens tanulás, csak így lehetünk képesek a tudás társadalmának megteremtésére.

Apps: Információbénulás:

Az információ 4-5 évenként megkettőződik. El vagyunk árasztva információkkal, apró-cseprő tényekkel, kutatási eredmények sokaságával. Néhány információ fontos, néhány azonban nem. Sok ember szinte megbénul az információktól. Van aki azt mondja lépést kell tartani velük, különben avult lesz a tájékozottságunk. Ezért az emberek többet olvasnak, részt vesznek előadásokon, néznek filmeket. Az információk ömlenek rájuk. Néhányan azt mondják minél több információt halmozunk fel, annál jobb és hatékonyabb lesz az életünk. Mások úgy vélik, minél több információt birtoklunk, annál bénultabbak leszünk. A tapasztalható információbénulás megkívánja a segítséget. Segítség kell annak eldöntésében, hogy melyik információ helyes és melyik nem.

A totális kommunikáció százada, alapja: tudásszervezés. Nem információs, hanem tudástársadalom!

Tudástársadalom: Az egész életen át tartó tanulás eszméje már Dewey gondolatrendszerében megjelenik. Az UNESCO az 1970-es évektől folyamatosan javasolja, és lassan gyakorlattá válik a késő kapitalista társadalmakban. A Jacques Delors által vezetett nemzetközi bizottság jelentése szerint tanulnunk kell ahhoz, hogy tudást szerezzünk, ráébredjünk arra, kik vagyunk, cselekedhessünk és megtanuljunk embertársainkkal együtt élni.

A felnőttek nevelhetősége: A felnőtt-nevelés a nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése. Az embernevelés tudományának, az antropagógiának egyik szakága. Elméleti alapját a felnőttek nevelhetősége adja. A felnőtt felnőtt korára is formálható, önformálásra képes marad. Személyi vonásaiban, jellemében, magatartásában, meggyőződéseiben is tud fejlődni, differenciálódni, nemesedni.

Adoleszcencia maximum hipotézis: Biológiai alapon törvényszerűnek mondja ki, hogy az érettség elérésével a tanulási képességek terén megkezdődik a hanyatlás, azaz csúcsállapotban az adoleszcencia életkori szakaszában volt.

Paradigma-váltás a közoktatásban, következményei a felnőttoktatásra/felnőttképzésre vonatkozóan?

A tudásalapú társadalomban a merev, korlátozott tudást a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. A tanár már nem a tudás egyedüli forrása, hanem útitárs, kísérő az információk dzsungelében. A hagyományos oktatás zárt lexikális, gyorsan avuló ismerettömb átadása már nem szolgálja a modern oktatást. A digitális pedagógia tartós, alkalmazható, szituatív tudást közvetít. Mivel a cél a kompetenciák fejlesztése, elengedhetetlen, hogy mindenki hozzáférjen az ismeretforrásokhoz bármilyen szociális környezetben van is. Így a tudás nem sajátítható ki. A számítógéppel felszerelt környezet a legalkalmasabb arra, hogy megvalósítsa a konstruktívista paradigmát: a mindennapi élethez szükséges készségek individualizált tanítását. Ha azt akarjuk, hogy a számítógépek integráns részei legyenek az iskoláknak, akkor teljesen új alapokra kell helyezni az oktatás céljainak meghatározását.

A tanár szerepének módosulása:

Feladata:

- a tanulási környezet és tanulási folyamat szervezése

-a tanuló számára szükséges segítség, motiváció, megerősítés biztosítása

A tanuló szerepének módosulása:

-főszereplő

-saját tanulás megismerése

-saját tanulásszervezés, fejlesztés

Résztvevőközpontú eljárás: A felnőttoktatásnak olyan irányzata, mely nem a közvetítendő ismereteket tartja elsődlegesen fontosnak, hanem a tanulók motivációjának, magatartásának, szemléletének, készségeinek, jártasságának, képességeinek fejlődését. Ennek érdekében a képzési folyamat súlypontját a tanári tevékenységről a tanulókéra, azok csoportos munkájára helyezi át. Már a „tananyag” kiválasztásában, az előrehaladás ütemének és módjának megválasztásában is lehetőséget ad a résztvevők beleszólására, hogy így feltáruljanak korábbi tapasztalataik, a tárgyhoz kapcsolódó ismereteik, elsajátítási nehézségeik, sajátos művelődési szükségleteik, érdeklődési irányaik. Ily módon a tanítás közös tevékenységgé válik, és az ismeretek feldolgozásának legfőbb módszere a tanulócsoportban kialakuló együttműködés lesz. A tanár megtartja irányító szerepét, de igyekszik állandóan megosztani a vezetés problémáit a tanulókkal, hogy öntevékenységük a tanítási-tanulási folyamat színvonalának emelője legyen. Ezért alternatívákat tár eléjük, s ezekből együtt választanak, vállalva döntésük következményeiért és a gyakorlat helyesbítéséért a felelősséget.

Lenz szerint a tudástársadalomban a felnőttképzési változások:

A felnőttképzés változásai:

-a munkavállalóval szembeni elvárások változása-sürgős tanulás fogalma

-meg kell küzdenie az információbénulás jelenségével: eligazodás, helyes-helytelen info szétválasztása

-az alkalmazott információtechnológia folyamatos fejlesztése

-Lenz: funkciómódosulások: passzív-hasznos, aktív, feldolgozó képzés

Werner Lenz: A társadalom és a képzés modernizálása:

Lenz elképzelése a modern képzésről:

-a szakmaorientált és az általános képzés integrálódik

-alapképzést és speciális képzést egyaránt közvetít

-az oktatási intézménynek van könyvtára, önképzési központja, gyermekmegőrzője, kultúrterme

-főállású felelős munkatársakat és tanárokat alkalmaz.

A tanulni vágyó ember számára lehetővé teszi, hogy az élete bármely szakaszában, előképzettségtől függetlenül bekapcsolódhasson képzési folyamatokba.

Sürgős tanulás: technikai változások hozzák létre. (gyorsan kell elsajátítani a tudást)

Passzív képzés: többnyire gyermek és ifjúkorban történik a többé kevésbé passzív elsajátítása a kész ismereteknek.

Hasznos képzés: a karrierépítéshez szolgál, az emberi tőkébe való beruházást szolgálja, a szakmai előrehaladást, a karriert, de ezen kívül értékesíthető válaszokat és tájékoztatást nyújt a mindennapok problémáira is.

Aktív, feldolgozó képzés: az önálló feldolgozást segíti. Folyamat, melyen saját kiindulópontunkat keressük, és ítélőképességünket növeljük. Ezek a képzés típusok egymásba mosódnak, egyidejűleg és nem egymás utáni sorrendben lépnek fel. Hogy mikor melyik legyen túlsúlyban, az dönti el, hogy milyen a résztvevők köre, fontos a csoportok alaposabb megismerése. Az a képzés az igazi képzés, amely a gondolkodásban és a cselekvésben, az ítéletalkotásban és a döntésekben orientál. Lenz a képzés alatt olyan keresési folyamatot ért, amelynek során megérthetjük társadalmi környezetünket és összefüggéseit, azokat a problémákat amelyek között élünk. Mindenkin magán múlik, hogy passzív befogadó, hasznos értékesítő vagy aktív feldolgozó módon viselkedik-e? senkit sem lehet képezni, mindenki önmagát képzi!

A GLOBALOZÁCIÓ HATÁSA A KÖZÖSSÉGEKRE, A NEMZETI KULTÚRÁRA, A KULTÚRÁK EGYÜTTÉLÉSÉRE:

Bizonyos értelemben a kultúráról a következőképpen gondolkodnak: van egy terület, amelyen él egy nép, egy nemzet, s ennek van egy kultúrája. Csakhogy a globalizáció ezt a képletet alapvetően megváltoztatta. Mert a globalizáció következtében egy területen már nem egy nép él, kultúrák keveredése figyelhető meg (pl. világvárosok, ahol a migráció következtében egy térben sok nemzetiség él).

A globalizáció esetében a negatívumok:

-         a nemzeti kultúrát alacsonyabb rendűnek tekinti, mint a globális kultúrát.

-         gazdasági szempontból azért tartják negatívnak, mert a nemzet, illetve az állam nem ura saját országa gazdasága felett. Olyan pénzügyi konzorciumok jönnek létre az országban, amelyek kiszolgáltatottá teszik az államot.

-         félteni kell a nemzeti kultúra sajátosságait.

Kulturális identitás:

Identitás: önazonosság tudat, önmagunkról kialakított kép A hovatartozás kérdéséről beszélünk Honnan érkeztem, merre tartok.(múlt-jelen-jövő) Abból indul ki, hogy akár személy, akár közösség identitásáról beszélünk, a cél, hogy kialakítsunk egy egységes képet önmagunkról. A személyiségünk célja, hogy önmagunkat egységes egészként kezeljük.

Igény: az állandóság, az egység                   

Változás: A külvilág eredményezi a változást, ami veszélyezteti az igényeket, mely az identitással kapcsolatban megfogalmazódott Pl. egy más közösséghez való tartozás által önmagunkról kialakított képünk is változik.

Az állandóságot állandóan veszélyezteti a változó környezetünk. Ez figyelhető meg a közösségek színterén is. Pl. „Európa szívében itt ezer éve” az állandóságra való igényt fogalmazza meg.

A globalizáció eredménye a kultúrák keveredése., az, hogy a saját kultúránkban idegen kultúrák is megjelennek. (Nálunk például a távol–keleti és az amerikai kultúra is bejött)

Migráció – népvándorlás. A globalizáció egyik hatása a migráció. Ezekből lehet asszimiláció, szegregáció, vagy integráció. A kultúrák keveredése konfliktusokat okoz. Szimbolikus konfliktus: érdekérvényesítés, médiában való megjelenés.

Az államok ebben nem lehetnek semlegesek.

Identitás politika: Hogyan avatkozik be az állam azért, hogy a kultúrák keveredéséből adódó konfliktusokat megoldja? Jogszabályokat alkot, képviseleti szervezeteket hoz létre, szabályozza az állampolgárságot. A nemzeti kultúrát a kettősség jellemzi. A hibrid nemzeti kultúra arra utal, hogy egymás mellett él az idegen kultúra és a nemzeti. Egyik oldalról gyengül a nemzeti kultúra jelenléte, a másik oldalról erősödik az igény a nemzeti kultúra iránt. Ez a két folyamat egyidőben van jelen.

A kultúrák keveredése kézzel fogható, napi tapasztalati úton leírható jelenség. Azonban a globalizáció következtében egyre jobban érezhető ez a keveredés, az idegen kultúrák személyek által képviselt jelenléte. Ezt úgy hívják, hogy multikulturalizmus. Ha van egy többségi kultúra, melyben megjelenik egy kisebbségi kultúra, akkor három lehetőség lesz:

v     asszimiláció: beolvadás. Az az ember, aki a kisebbségi kultúrát képviseli, egyre jobban elfogadja a többségi kultúrát, azonosul vele, hogy minél jobban tudjon érvényesülni.

v     szegregáció: elkülönülés. Nem foglalkozik a kisebbségi kultúrával rendelkező ember azzal, hogy a többség mit képvisel, az a fontos, hogy ő minden helyzetben a saját kultúráját tudja felmutatni.

v     integráció: a két kultúra megpróbál közeledni egymáshoz úgy, hogy egyikük sem veszít a dolgon. Ez a legoptimálisabb megoldás.

Fontos kérdés a konfliktus, illetve ennek kezelési módja. Erre való az identitáspolitika: az állam, a hatalom nem nézheti tétlenül ezt a helyzetet (pl: szabályozza a bevándorlást, letelepedést, munkavállalást, a magyar állampolgárság megszerzésének feltételeit)

A nemzeti kultúrával kapcsolatban két felfogást lehet megkülönböztetni:

1, esszencialista: e felfogás, elképzelés szerint a nemzet nagyon-nagyon régóta létező, lényegét tekintve változatlan jelenség. Ez a nézet a két világháború között volt nagyon elterjedt (Trianon miatt). Ezer éve mi magyarok itt Európa szívében.

2, konstruktivista: a 70-es, 80-as években terjedt el. A nemzet egy elképzelt közösség és a nemzeti kultúra egy elképzelt közösség kultúrája. Annyira összetett egy társadalom, hogy abból nem lehet esszenciát kivonni. Egy társadalom az államhatárokon belül rendkívül összetett, heterogén, mert vannak kisebbségek, bevándorlók, stb. Amikor nemzetiségről beszélünk, megpróbáljuk őket közös nevezőre hozni. Murai véleménye szerint mind a két felfogás túlságosan szélsőséges. A kettő között van az igazság.

Hibrid kultúra:

A kultúrák keveredése kézzel fogható, napi tapasztalati úton leírható jelenség. Azonban a globalizáció következtében egyre jobban érezhető ez a keveredés, az idegen kultúrák személyek által képviselt jelenléte. Ezt úgy hívják, hogy multikulturalizmus. Több különböző kultúra él egymás mellett, ez a globalizáció hatása, hiszen annak egyik következménye a migráció. A nemzeti kultúrák hibrid kultúrákká alakultak/alakulnak. Az összetett jelenségből egy új jelenség jön létre. Továbbra is léteznek a nemzeti kultúrának sajátosságai, sőt talán fel is erősödött a nemzeti kultúra iránti igény, de emellett megjelenik az idegen kultúra hatása, a kultúrák sokszínűsége. A multikulturalizmus.

Kultúra reprezentációi:

1 Lokális (személyes) reprezentáció: csak az őket létrehozó személyekben léteznek. Személyes tapasztalás.

2 Globális (kollektív) reprezentáció: a kultúra minden tagja érti. Közösséget ért alatta, közösségi tudás átvétele.

A kettő elkülönülése és állandó kölcsönhatása hozza létre a jelentés, az értelmezés fogalmát.

3 Fogalom: ideák, hiedelmek, normák, eszmék. Ideák megszaporodtak a glob terén. Alakulóban vannak olyan ideák, mint emberiség egysége, globális béke, globális környezetvédelem

Kulturális turkálók: A globális társadalomban a korábban elkülönült kultúrák globális reprezentációi összeömlesztve kulturális turkálót képeznek Rendezett közösség, rendezett identitás és ezekhez mind ideák kapcsolódnak, viselkedések. Megnőtt a kínálat, rengeteg vallás, közösség, etnikum kínálja a saját identitását. Választ kapunk, hogy milyen idea az ami számunkra kedvesebb v többel találkozunk az életünk folyamán és egyidejűleg is több közösséghez tartozunk. Kulturális turkáló kialakulása, a sokféle idea megjelenése az ami a legnagyobb változás kulturális értelemben, hogy a globalizáció legnagyobb változása. (Danon)

Kult fejlődés legmagasabb szintje a globalizáció.

Kulturális sokszínűség: multikulturalitás, több kultúra egy időben, egy helyen,  kultúra találkozása, keveredése … mindig létezett, nagyvárosokban látható. Saját kult sokszínűsége.

Nemzeti kult: A nemzet több nemzetiségből tevődik össze: a. nemzet b. etnikum. Egy elképzelt közösség kultúrája, egy egységesnek láttatott, a politika szeretné egységesnek felmutatni. Alakítható (rendszerváltás után).

Szimbólumokban nyilvánul meg: 1. Tudatosan használt kiemelt szimbólumok. 2. Mindennapi életben fedezhető fel viselkedés, szokás.

Nemzeti identitás: önazonosság tudat, mások felé felmutatott képet jelenti. Lehet látens és nyílt. Azt jelenti, hogy egy nemzethez való tartozás tudata mindig látens, lappangó, módon bennünk van, de csak bizonyos események tudatosítják, hozzák felszínre. Ilyen a sportesemények, ünnepek, amikor előjön, nyílttá válik.

Autósztereotípia: mi mit gondolunk magunkról.

Heterosztereótípia: mások mit gondolnak rólunk.