Hallgatói kisokos: 2010. szeptember 17., péntek

Sziasztok!

Találtam a közgazdaságtanhoz egy kis anyagok. Csatolom a linket is.

http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/TARSADISM._ES_KOZMUV._TANSZEK/Sanyagok/MA_es_makro_beugro_REMSEI.doc

Általános

Változók - endrogén (a modell belső működése határozza meg)

- exogén (a modell külső adottságai, függetlenek)

- stock - állományi változók (időpontra vonatkoznak)

- flow - folyamat változók (időszakra vonatkoznak)

Egyensúly - a különböző hatóerők kiegyensúlyozzák egymást,

- senkinek sem érdeke, hogy kimozduljon ebből az állapotból

- exogén hatások tehetik labilissá

- lehet labilis vagy stabil

Statika - figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat

- szigorúan adott helyzetet vizsgál

Komparatív statika - két különbiző statikus helyzet összevetése

Dinamika - ez egyensúly kialakulásának folyamatát elemzi

- két időpont közötti lehetséges változások

Mikroökonómia

A kereslet: Az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni

Egyéni kereslet: kifejezi, hogy a fogyasztó milyen mennyiséget hajlandó vásárolni a javakból

Piaci kereslet: adott termékből az összes fogyasztó által vásárolni kívánt mennyiség

Rezervációs ár: ennél többet a vevők nem hajlandók adott feltételek között fizetni a termékért.

Telítődési pont: ennél a mennyiségnél többet a vevők még ingyen sem igényelnek adott feltételek között.

Fogyasztói többlet: az a különbség, ami a ténylegesen fizetett ár és a rezervációs ár között van

A termelői többlet: A határköltség és a piaci ár közötti különbségek összege

A kínálat: az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak.

Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél éppen egyenlő az önként kínált és keresett mennyiség.

Csere: az a tevékenység amikor valaki egy számára értékes dolgot másnak átenged egy másik értékes dolog ellenében.

Fogyasztó: - az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése.

- a fogyasztás gazdasági egysége a háztartás

Szükséglet: - valamely jószág megszerzése, vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet

- cselekvésre késztet

- a fogyasztás révén kielégítést nyer, intenzitása megszűnik, vagy csökken

- esetenként újratermelődik

Hasznosság: jószág vagy jószágkombináció azon tulajdonsága, hogy képes szükségletet kielégíteni

Preferenciarendszer: a lehetőségek megoldások sorbarendezése egyéni értékelésük alapján.

Fogyasztói vagy jószágkosár: Két vagy több termék vagy szolgáltatás mennyiségének tetszőleges kombinációja. Mi két termékből álló kombinációkat használunk az egyszerűség kedvéért.

A jószágtér fogalma: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja

Közömbösségi görbe: a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amely azonos szükséglet-kielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára.

Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége

A helyettesítés határrátája: megmutatja, hogy a mennyiségben növekvő termék (x) egy egységéért, mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből (y) a szükséglet-kielégítés mértékének változatlanságához. Jele: MRS (Marginal Rate of Sustitution).

Határhaszon: mennyivel változik a szükséglet-kielégítés foka (az összhaszon) ha az adott termék fogyasztását egy egységgel növeljük. Jele: MU (Marginal Utility).

Összhaszon: A fogyasztással nyert teljes haszon Jele: TU (TotalUtility)

Gossen I. törvénye (A csökkenő határhaszon elve): Az egymást követő jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő (csökken a haszonnövekmény)! Nem igaz pl. gyűjtőkre, szenvedélyekre!

Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó elköltött pénzegység minden termék esetében azonos összhaszon-növekményt eredményez, a pénz határhaszna minden termékre nézve ugyanakkora.

Költségvetési halmaz: azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni. (Az egyenes alatti terület)

Költségvetési korlát: azon jószágkombinációk összessége, melyeket fogyasztó jövedelme teljes elköltésével tud megvásárolni, adott árak mellett.

Rugalmassági mutató megmutatja, hogy az egyik tényező 1 %-os változása, hány százalékos változást okoz a másik tényezőben.

A termelési függvény a tőke és munka kombinációihoz azon termelési értékeket rendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik, tehát a különböző tőke és munkakombinációkhoz a velük maximálisan termelhető termékmennyiséget.

Skálahozadéki függvény: a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és termelési mennyiségek közötti összefüggést mutatják. A függvény mentén a termelési tényezők mennyiségét azonos arányban változtatva vizsgáljuk a termelés változását.

(a technológia már megvan, de a tényezők azonos arányban változtathatók)

Parciális termelési függvény: mutatja, hogyan alakul a termelés, ha csak az egyik tényező mennyiségét változtatjuk.(nem csak a technológia, hanem az egyik tényező is adott)

Isoquant-görbe: azonos termelésmennyiséget eredményező tényezőkombinációk összessége az input térben.

Határtermék: kifejezi, hogy az egyik tényező egy egységnyi növelése a másik változatlansága mellett mekkora termelésnövekedést okoz. Jele: MP (Marginal Product)

Transzformációs görbe: megmutatja két termék azon mennyiségi kombinációit melyek adott töke és munkamennyiséggel előállíthatók.

A transzformáció határrátája: hány egységgel kell csökkenteni az egyik termék termelését annak érdekében, hogy a másikét 1 egységgel növelhessük, miközben a tényező-kihasználás maximális. Jele: MRT (Marginal Rate of Transformation)

Költség: A termelés során felmerülő ráfordítások értéke pénzben kifejezve

Tágabb értelemben vett alternatív költség (opportunity cost) azok az elvesztett lehetőségek, amelyeket a vállalat feláldoz, amikor erőforrásait egy maghatározott célra használja fel.

Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már megváltoztathatatlanok.

Számviteli költségek azok a ráfordítások, melyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és/vagy a könyvelésben elszámolhatók

Szűkebb értelemben vett alternatív költség (áldozati ár) egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerült lehetséges kiadások, melyeket nem más termék előállítására költünk.

Gazdasági költségek az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerültek.

Összbevétel: az eladott mennyiség és a piaci ár szorzata. Jele: TR (Total Revenue)

Határbevétel: megmutatja, hogy mennyivel változik az összbevétel, ha egységgel növekszik az eladott mennyiség. Jele: MR (Marginal Revenue)

Átlagbevétel: az összbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Jele: AR (Average Revenue)

Profitmaximalizálás: a profit akkor maximális, ha egy pótlólagos egység eladása már nem növeli az összprofitot.

Profitmaximalizálás feltétele: MR = MC

Holtteher-veszteség: A piac tökéletlen működése miatt a termelői és fogyasztói többletben bekövetkező csökkenés. (Monopólium miatt)

A természetes monopólium: akkor alakul ki, ha a gazdaságos üzemméret olyan nagy, hogy egy nagyvállalat olcsóbban tudja kielégíteni a keresletet, mint sok kicsi.

Árdiszkrimináció: az az ármegállapítási módszer, amikor az eladó ugyanazt a terméket eltérő áron értékesíti az egyes vevőknek.

Duopólium: két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet (a termék homogén)

Oligopólium: piaci forma, ahol egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki

Monopolisztikus verseny: nagy számú vállalat, kis piaci részesedéssel versenyez, de termékét képes megkülönböztetni a többi vállalat termékétől (differenciált kínálat).

A reakciógörbe: megmutatja, hogy duopólium esetén a másik vállalat különböző nagyságú kínálatát adottnak tekintve mennyit kínálna az adott vállalat saját helyzetét optimalizálandó.

Makroökonómia

Integrációs formák

- reciprocitás (javak ellenszolgáltatás nélküli átadása) pl. nászajándék, kaláka

- redisztribúció (a javakat egy elosztó kéz osztja szét) pl. állam, családfő

- árucsere (javak külső kényszer nélküli átadása valamilyen ellenértékért)

pl. adás-vétel, bartel, intézménye a piac

Koordinációs formák

- bürokratikus koordináció (alá-fölérendeltség, utasítások, tiltások)

- agresszív koordináció (alá-fölérendeltség, önkényes el nem ismert kényszerek)

- etikai koordináció (mellérendeltség, bevett vallási vagy erkölcsi szabályok)

- piaci koordináció (egyenjogúság, motiváció: a haszonszerzés)

Externália: A termelés vagy a fogyasztás mellékhatása. A termék előállítói vagy fogyasztói költségeket vagy előnyöket okoznak másoknak úgy, hogy a kárt nem fizetik meg vagy a haszonból nem részesednek pozitív pl. Forma 1, negatív pl. környezetszennyezés

Közjavak: olyan jószágok, illetve szolgáltatások amely hasznából senki nem zárható ki, illetve megszerzésükért a fogyasztók nem rivalizálnak pl. közegészségügy

Transzfer: Minden olyan jövedelem-juttatás amivel szemben nincs ellenszolgáltatás.

Adó: Közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség.

Pareto elv (Vilfredo Pareto): Egy erőforrás-allokáció akkor (Pareto-)hatékony, ha bármely termék mennyiségének növelése csak úgy lehetséges, ha egy másik termék termelése csökken.

Abszolút előny: Egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában abszolút előnye van más gazdasági egységgel szemben, ha az adott terméket kisebb ráfordítással (kevesebb tényező-felhasználás) állítja elő.

Komparatív előny: Egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában komparatív előnye van más gazdasági egységgel szemben, ha az adott termék előállításának opportunity costja kisebb mint a másik egységé.

Háztartás: az a gazdasági egység, mely az egyéni fogyasztás színtere, a makroökonómiában a háztartási szektor a nemzetgazdaság háztartásainak összessége.

Vállalat: azok a szervezetek, melyek alaptevékenysége a termékek vagy szolgáltatások előállítása. A makroökonómiában a nemzetgazdaságban tevékenykedő vállalatok összességét vállalati szektornak nevezzük.

Az állami szektor: az állami szektor az állam gazdasági tevékenységének összességét jelenti.

Az árszínvonal: A termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga, kifejezi, hogy egy árut átlagosan hány pénzegységért kapunk meg Jele: P

Vásárlóerő: Az árszínvonal reciproka, az egységnyi pénzért átlagosan megvásárolható árumennyiség. (1/P)

Reálkibocsátás: a termékek és szolgáltatások összes mennyisége

Nominális kibocsátás: a reálkibocsátás pénzbe kifejezett értéke

Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amit realizálunk

Reáljövedelem: a nomináljövedelemért vásárolható árumennyiség.

Fogyasztási határhajlandóság: kifejezi, hogy a jövedelem egységnyi növelésével mennyit nő a fogyasztás. Jele: ĉ

Fogyasztási hányad (c): A fogyasztás és a jövedelem aránya

Megtakarítási hányad (s): az összes megtakarítás és az összes jövedelem hányadosa.

Beruházás: Minden olyan kiadás mely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul.

Hatékonyság: egy inputra jutó kibocsátás

Termelékenység: egy kibocsátott termékre és termelési tényezőre vonatkoztatott hatékonyság

Az egyensúlyi jövedelem: kifejezi, hogy milyen kibocsátás illetve jövedelem mellett egyezik meg a kereslet a kibocsátással, mely a beruházási javakat is tartalmazza.

Az IS (beruházás-megtakarítás) függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációit tartalmazza, ahol az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedelem megegyezik egymással. (Az árupiaci egyensúly pontjai adott autonóm kereslet mellett)

A pénz: általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, melyet a gazdasági szereplők csak csere céljára használnak, és amely képes az áruk értékét kifejezni

Készpénz: tárgyi formában megjelenő törvényes fizetőeszköz

Bankszámlapénz: a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés

A pénzmultiplikátor: kifejezi, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvid pénz teremtését teszi lehetővé.

LM (Liqudity-Money) – görbe: a kamatláb és a jövedelem azon értékei, amelyek adott reálpénzkínálat mellett, biztosítják a pénzkereslet és kínálat egyensúlyát.

A munkapiac: Egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező munkakereslet és kínált összessége és azok kölcsönhatása alkotja.

Munkaképes népesség: A lakosságnak az a része mely koránál és egészségi állapotánál fogva munkavégzésre képes.

Inaktív: A munkaképes lakosságnak az a része amely semmi esetre sem akar munkát vállalni

Aktív: Az ország területén munkát vállalni szándékozók

Aktivitási ráta: A az aktívak aránya a munkaképes lakosságon belül

Foglalkoztatottak: akik X óra fizetett munkát végeznek

Munkanélküliek: az olyan aktív aki nem rendelkezik munkahellyel

Önkéntes munkanélküli: az az aktív aki adott reálbér mellett nem hajlandó dolgozni

Kényszerű munkanélküli: aktív aki dolgozna, de nem talál állást

Rövid távú egyensúly: a pénz-, értékpapír-, munka- és árupiac egyidejűleg egyensúlyban van

A költségvetési politika: Az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége

Monetáris politika: A kormányzat a központi bank azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot (a forgalomban lévő pénzmennyiséget M₁) szabályozza.

Kiszorítási hatás: A kormányzati kiadások növekedése emeli a kamatlábat, ezért a magánberuházások csökkennek. (Crowding out effect)

A munkanélküliség természetes rátája mely az a munkanélküliségi arány, amely hosszútávon megvan és rövidtávon sem csökken jelentősen.

A potenciális kibocsátás: A természetes munkanélküliségi ráta mellett, hosszú távon elérhető maximális kibocsátás.

Okun törvénye: Ha a munkanélküliség egy százalékkal nagyobb a természetes rátánál, akkor a kibocsátás három százalékkal alacsonyabb, mint az optimális.

Az infláció: A pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése Az árszínvonal tartós növekedése.

Laffer-görbe : megmutatja az adókulcs növekedése és a befizetett adó közötti összefüggést

Ár-bér spirál: az árszínvonal és a minimálbérek egymást gerjesztő növekedése

És az alábbi linken találhatjátok meg a power point órai anyagot.

http://www.ak.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/TARSADISM._ES_KOZMUV._TANSZEK/Sanyagok/kozgazdasagtan_bevezeto_ea_REMSEI.ppt#256,1,A közgazdaságtan tudománya

Üdv : admin 01

Hallgatói kisokos

2010. szeptember 17., péntek

folyt.köv.szociológia

Szociológia

oktatók