2010. szeptember 22., szerda

Felnőttképzés -ST

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR

APÁCZAI CSERE JÁNOS COLLEGE,

UNIVERSITY OF WESTERN HUNGARY

Tanszék

Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Tanszék

Tantárgy előfeltétele

NEPTUN azonosító

Szak

ANDAN, ANDAL

-

Tantárgy neve

Egyetemes művelődéstörténet

Tárgy kredit értéke

3 pont

Oktató neve:

Horváth Csaba

Féléves óraszám

NEPTUN azonosító

ALTKAA2011

ANTKAA2011

Előadás

Szeminárium

Javasolt szemeszter

Tantárgy típusa

(A, B, C,)

Követelmény:

Vizsga

Célok, feladatok

A tárgy tanulása során a hallgatók ismerjék meg az alapvető stílus-és eszmetörténeti korszakokat, fontosabb fogalmakat, személyeket; ismerjék meg a művelődéstörténet kiemelkedő alkotásait, azok hatásait, gondolkodásformáló, stílusalakító, szerepét. Legyen rálátásuk bizonyos technika-és tudománytörténeti tényezőkre, elsősorban azokra, amelyek szervesen illeszkednek a művelődéstörténethez. Célunk, hogy a művelődéstörténet kapcsán adjunk némi történeti hátteret, irodalomtörténeti tájékozottságot, zenekultúrában való eligazodási pontokat, úgy hogy az említettek elősegítsék egy megalapozott átfogó művelődéstörténeti tudásanyag megszerzését.

A fenti célokat figyelembe véve kell megismertetni a hallgatókat a kultúrtörténet legfontosabb összefüggéseivel. Lényeges kiemelnünk egy-egy személyiséget is, és megismertetni azok művelődéstörténeti-eszmetörténeti szerepét. Láttatnunk kell az anyagi és szellemi kultúra összefüggéseit, a politika, gazdaság, társadalom, kultúra kölcsönhatásait, értékőrző feladatait.

Követelmények:

A hallgatók az előadások és a szemináriumok anyaga alapján ismerjék a történelmi összefüggéseket, el tudják helyezni egy – egy korszak uralkodóit, tudják értékelni azok politikai jelentőségét. Ismerjék a korra vonatkozó legfontosabb forrásokat, topográfiát, az események gazdasági, kulturális stb. hatásait.

A félév folyamán minden nappali tagozatos hallgatónak kiselőadás formájában ismertetnie kell az általa választott szemináriumi témát. / Nem felolvasásról, kiselőadásról van szó! / Az előadó ismerje a téma szakirodalmát, az esetleges vitás kérdéseket. A félév kritériuma választott témából 5-10 oldal közötti terjedelemben egy beadandó dolgozat elkészítése szakszerű jegyzetapparátussal és formai követelményekkel, mely leadási határideje: a szorgalmi időszak utolsó hete. Minden levelező tagozatos hallgatónak kötelezően készítenie kell egy minimum 5 oldalas beadandót, rövid kivonatot a tematikában feltüntetett ajánlott irodalmi listán található egy könyvből szakszerű jegyzetapparátussal és formai követelményekkel! A leadási határidő levelező tagozaton: az utolsó konzultáció! Plágium leadása szigorúan TILOS!

A félév zárása: vizsga(előadások anyaga+kötelező irodalom+az ajánlott irodalmakból egy könyv elolvasása és bemutatása röviden)

Tananyag

1. Az őskori kultúra

2. Ókori Kelet

3. Ókori görög-római kultúra

4. A kora középkor, szerzetesrendek, lovagok, lovagrendek, egyetemek

5. Európa kulturális, tudományos fejlődése 15-17. század

6. Protestáns reform / előzmények, irányzatok/; katolikus restauráció

7. A felvilágosodás Európában

8. Ipari forradalom

9. Az ipari forradalom hatásai

10. A századforduló

11. A két világháború közötti Európa főbb jellemzői

12. A világ 1945 után

13. A kulturális örökség története

Kötelező irodalom előadásra:

Drabancz M. Róbert(szerk.): Művelődéstörténet. Nyíregyháza, Krúdy KvK, 2009.

E. J. Hobsbawm: A birodalmak kora, 1875-1914. Bp., Pannonica Kiadó, 2004. 224-266.

E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története 1914-1991. Bp., Pannonica Kiadó, 1998. 173-192., 475-527.

Erdősi Péter – Sonkoly Gábor: A kulturális örökség. Bp., L’Harmattan – Atelier, 2004. 97-132., 371-390.

Katus László: A középkor története. Bp., Pannonica-Rubicon, 2001. 1-15., 69-104., 324-342. vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor I., II. Bp., Osiris, 2005. I. kötet: 117-132., 205-211., 232-243., 313-323., II. kötet: 9-35., 275-309., 323-335.

Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. Bp., Aqua, 1992. 1-324.

Póor János (szerk.): A kora újkor története. Bp., Osiris, 2009. 283-348.

Sonkoly Gábor: A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei. In:Regio, 2000. 4. szám, 45-66.

Vadász Sándor[szerk]: 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Bp., Korona Kiadó, 2005. 156-159., 164-173.

www.enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm: klasszicizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szecesszió, avantgárd

Ajánlott irodalom a szemináriumra:

Ókori Kelet, Görög, Róma

Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp., Osiris, 2000.

Bosworth, A. B.: Nagy Sándor. A hódító és birodalma. Bp., Osiris, 2002.

Castiglione László: Az ókor nagyjai. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982.

Dobrovits Aladár: Egyiptom és az antik világ. Bp.,1979.

Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma. Bp., Tankönyvkiadó, 1992.

Hahn István: Istenek és népek Bp., Minerva, 1980.

Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás. Bp., Gondolat, 1983.

Hahn István: Róma istenei. Bp., Gondolat, 1975.

Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: A görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Bp., Osiris, 2002.

Historia Augusta Bp., Gondolat, 1968.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp., Osiris, 2005.

Kákosy László: Egy évezred a Nílus völgyében. Bp., Gondolat, 1970.

Kákosy László: Ré fiai. Bp., Gondolat, 1979.

Kertész István: Az ókori olümpiai játékok története. TF tankönyv, Bp., 1996.

Lancel, Serge: Hannibál. Bp., Osiris, 2005.

Majoros József: Római élet. Bp., Gemini, 1996.

Németh György (szerk.): Államéletrajzok. Bp., Osiris, 2003.

Oppenheim, Leo: Az ókori Mezopotámia. Bp., Gondolat, 1972.

Pallotino, Massimo: Az etruszkok. Bp., Gondolat, 1980.

Ritoók Zsigmond (szerk.): Görög történetírók. A világirodalom klasszikusai. Bp., Európa, 1988.

Szabó Árpád: Hellasz hősei. Bp., Móra, 1985.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. Bp., Gondolat, 1974.

Utcsenko, Sz. L.: Julius Caesar. Bp., Gondolat, 1983.

EGYETEMES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET- Középkor

Batkin, Leonid: Az itáliai reneszánsz. Bp., Gondolat, 1986.

Bloch, March: Feudális társadalom. Bp., Osiris, 2002.

Burton, Rosemary: Nagy felfedezők utazásai. Bp., Magyar Könyvklub, 1994.

Duby, Georges: A katedrálisok kora. Bp., Gondolat, 1984.

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., Európa, 1979.

Kristeller, Paul O.: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp., Magvető, 1979.

Le Goff, Jacques: Értelmiség a középkorban. Bp., Gondolat, 1978.

Montanari, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Atlantisz, Bp., 1996.

Pirenne, Henri: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp., Gondolat, 1983.

Rogers, Michael: A hódító iszlám. Bp., Helikon, 1976.

Runciman, Steve: A keresztes hadjáratok története. Bp., Osiris, 2002.

Zombori István: Lovagok és lovagrendek Bp., Kozmosz, 1988.

EGYETEMES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - 16-18.sz.

Braudel Fernand: A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp., Gondolat, 1985.

Braudel Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Bp., Akadémia, 1996.

Chadwick, Owen: Reformáció. Bp., Osiris, cop. 2003.

Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Bp., Osiris, 2001.

Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Bp., Osiris, 1998.

Delumeau, Jean: A reneszánsz. Bp., Osiris, 1997.

Diederiks, H., A., et alii (szerk.): Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp., Osiris, 1995.

Duby G. - Mandrou R.: A francia civilizáció ezer éve. Bp., Gondolat, 1975.

Friedenthal, Richard: Luther élete és kora. Bp.: Gondolat, 1983.

Furet, Francois: A francia forradalom története, 1770-1815. Bp., Osiris, 1999.

Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája. Bp., Minerva, 1989.

Hobsbawn, E. J.: A forradalmak kora 1789-1848. Bp., Kossuth, 1988.

Imhof, Ulrich: A felvilágosodás Európája. Bp., Atlantisz, cop. 1995.

Köpeczi Béla: XVI. Lajos. Bp., 1987.

Machiavelli, Niccolo: A fejedelem. Bp., Maecenas, cop. 1993.

McGrath, Alister E.: Kálvin. Bp., Osiris, 2001.

Poór János: Madame Pompadour. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988.

Soubul, Albert: A francia forradalom története. Bp., 1999.

Tulard, Jean: Napóleon. Bp., Osiris, 1997.

Vadász Sándor: Emberek és eszmék a francia forradalomban Bp., Gondolat, 1989.

Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Bp., Korona Kiadó, 2005.

Watson, Francis: Medici Katalin élete és kora. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1987.

Zöllner, Frank: Leonardo da Vinci. Bp., Vince, 2002.

EGYETEMES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET -19-20.sz.

Czine Mihály (szerk.): A naturalizmus. Bp., Gondolat, 1967.

Gati, Charles: Füstbe ment tömb Bp., Századvég-Atlanti, 1991.

Gáti Vera – Balogh András: Gandhi kortársak Gandhiról. Bp., Napvilág, 2000.

Gelencsér Katalin: Művelődéstörténet. Budapest - Salgótarján: MMI – Mikszáth, 1994

Hobsbawm, E.J.: A szélsőségek kora –A rövid 20. század története Bp., Pannonica Kiadó, 1998.

Hofmann, Werner: A modern művészet alapjai. Bp., Corvina, 1974.

Horváth Károly (szerk.): A romantika. Bp., Gondolat, 1976.

Koczogh Ákos (szerk.): Az expresszionizmus. Bp., 1964.

Komlós Aladár (szerk.): A szimbolizmus. Bp., Gondolat, 1965.

Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. 1-2. köt. Bp., Osiris, 2006.

Ormos Mária: Hitler. Bp., T-Twins, 1993.

Ormos Mária: Hitler, Sztálin, Bp., Pannonica, 1999.

Ormos Mária: Mussolini. Bp., PolgART, 2000.

Roberts, Martin: Európa története 1900-1973. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.

Sonkoly Gábor: Nemzeti örökség – világörökség. A kulturálisörökség-paradigma. In: Czoch Gábor – Klement Judit – Sonkoly Gábor (szerk.): Tanulmányok Granasztói György tiszteletére. Bp., Atelier, 2008. 247-255.

Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Bp., Osiris, 2009.

Tőkéczki László: Történelem, eszmék, politika. Bp., Kairosz Kiadó, 1999.

Vay Tamás: A posztmodern Amerikában. Bp., Platon, 1991.

Vámossy Ferenc: Korunk építészete. Bp., Gondolat, 1974.

Wéber Antal (szerk.): A szentimentalizmus. Bp., Gondolat, 1971.

Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika. Bp., Corvina, 1976.

ORSZÁGTÖRTÉNETEK

Birmingham Dávid: Portugália története. Bp., Pannonica, 1998.

Davies, Normann: Lengyelország története. Bp., Osiris, 2006.

Dawson, Raymond: A kínai civilizáció világa. Bp., Osiris, 2002.

Duby,Georges (szerk.): Franciaország története I-II. Osiris, 2005.

Fulbrook, Mary: Németország története. Bp., Maecenas, 1997.

Garcia de Cortázar, Fernando: Spanyolország története. Bp., Osiris, 2005.

Gernet, Jaqcques: A kínai civilizáció története. Bp., Osiris, 2005.

Hearder, Harry: Olaszország rövid története. Bp., Maecenas, 1992.

Heller, Mihail – Nyekrics, Alexandr: Orosz történelem I-II. Az orosz birodalom története. Bp., Osiris, 2003.

Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp., Osiris, 2003.

Prak, Maarten: Hollandia aranykora. Bp., Osiris, 2004.

Sellers, Charles: Az Egyesült Államok története., Bp., Maecenas, cop. 1995.

Szántó György Tibor: Anglia története. Bp., Kozmosz, cop. 1999.

Totman, Conrad: Japán története. Bp., Osiris, 2006.

Zöllner, Erich: Ausztria története. Bp., Maecenas, 1998.

RÉGIÓK, FÖLDRÉSZEK TÖRTÉNETE

Anderle Ádám: Latin-Amerika története. Bp., Pannonica, 1998.

Davies, Normann: Európa története. Bp., Osiris, 2002.

Fage, J. D. – Torfdoff, William: Afrika története. Bp., Osiris, 2004.

Jelavich, Barbara: A Balkán története. Bp., Osiris, 1996.

Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. Bp., História, 2001.

Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében. Bp., Osiris, 2003.

Győr, 2010. szeptember 1. Horváth Csaba

tanársegéd

Felnőttoktatás - ST

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR

APÁCZAI CSERE JÁNOS FACULTY,

UNIVERSITY OF WEST HUNGARY

Tanszék

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet

Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék

Tantárgy előfeltétele

NEPTUN azonosító

Szak

ANDAN, ANDAL

-

Tantárgy neve

A felnőttképzés története

Tárgy kredit értéke

2 pont

Oktató neve:

Horváth Csaba

Heti óraszám

NEPTUN azonosító

ANTKAA2021

ALTKA2021

Előadás

Szeminárium

Javasolt szemeszter

Tantárgy típusa

(A, B, C,)

Követelmény:

Vizsga

CÉLOK, FELADATOK:

A felnőttképzés alapfogalmainak megismertetése, a felnőttképzés európai és magyar történetén keresztül a leendő andragógusok szemléletének alakítása, a magyar és európai felnőttképzés fejlődési irányainak áttekintése, a mai felnőttképzési rendszerek (célok, elvek, módszerek, stb.) kialakulásának megismertetése, az ismeretek beépítése későbbi tevékenységükbe.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatók ismerjék meg a felnőttoktatás egyetemes és magyar történeti vonatkozásait. Képesek legyenek a fejlődés vonalának végigkövetésére. Ismerjék fel a mai felnőttképzési rendszerek gyökerét, és képesek legyenek az ismereteket beépíteni későbbi munkájukba.

Az aláírás feltétele a félév során 1 zárthelyi dolgozat legalább 50%-os megírása. A félév írásbeli kollokviummal zárul.

AZ ELŐADÁSOK TÉMAKÖREI:

1. Az andragógia fogalma és más rokon fogalmak.

2. A felnőttoktatás előtörténete.

Az ókori folyammenti társadalmak nevelési rendszere, felnőttképzése. Írnokképzés. Vizsgarendszer az ókori Kínában. Felnőttnevelés az ókori klasszikus társadalmakban. Az ókori görög filozófusok gondolatai a nevelésről, művelődésről.

3. A középkor iskolái. Felnőttoktatás a középkori egyetemeken.

A humanista embereszmény. A reformáció és az ellenreformáció hatása a művelődésre, felnőttképzésre.

4. A felvilágosodás és az ipari forradalmak korának felnőttképzése. A felnőttképzés intézményesülése. Művelődés, önművelés a korban.

5. A munkásmozgalmak szerepe a felnőttek oktatásában, a műveltség terjesztésében. Vasárnapi iskolák.

6. Népfőiskolák Európában. A német, a skandináv és a brit példa.

7-8. A felnőttoktatás története Magyarországon a rendszerváltozásig. A magyar népfőiskolák. A felnőttképzés intézményesülése. Törvények, szabályozások.

9-10. A felnőttképzés irányai a XX. században Európában. Közép-Kelet-európai jellegzetességek.

Európai felnőttképzési rendszerek összehasonlítása.

11. Felnőttoktatási Világkonferenciák. EU-kihívások.

12. A magyar felnőttoktatás a rendszerváltozástól napjainkig. A felnőttoktatási törvény és hatása az intézményrendszerre.

13. Új alternatív formák megjelenése és fejlődése. A távoktatás fejlődése.

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

Durkó Mátyás: A hazai andragógia rendszerváltás utáni változási tendenciái. In: Heribert Hinzen, Koltai Dénes A felnőttoktatás jövője – a jövő felnőttoktatása. Bp., JPTE-FEEFI-Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, 1997. 73-83.

Durkó Mátyás: Andragógia (A felnőttnevelés és közművelődés új útjai). Bp., Magyar Művelődési Intézet, 1999. 97-126.

Wilhelm Filla, Elke Gruber, Heribert Hinzen (et al.) (szerk.): A felnőttképzés története Közép-Európában: a felvilágosodástól a II. világháborúig. Bp., Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézet, 1998.

Wilhelm Filla, Elke Gruber, Heribert Hinzen (et al.) (szerk.): A felnőttoktatás története Közép-Európában: a II. világháborútól az ezredfordulóig. Bp., Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézet, 2000.

Jarvis, Peter: Az európai felnőttoktatás trendjei. In: Harangi László, Kelner Gitta (szerk.): Az európai felnőttoktatás és közművelődés perspektívái. Bp., Magyar Művelődési Intézet, 2001. 7-18.

Jarvis, Peter: Új fejlemények az angol felnőttoktatásban. In: Harangi László, Kelner Gitta (szerk.): Az európai felnőttoktatás és közművelődés perspektívái. Bp., Magyar Művelődési Intézet, 2001. 19-29.

Koltai Dénes: A felnőttképzés funkcióváltása. In: Heribert Hinzen, Koltai Dénes (szerk.): A felnőttoktatás jövője – a jövő felnőttoktatása. Bp.: JPTE-FEEFI-Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, 1997. 209-228.

Köhldorfer, Johann: A felnőttoktatás és képzés rendszere Ausztriában In: Harangi László – Kelner Gitta (szerk.): Az európai felnőttoktatás és közművelődés perspektívái. Bp., Magyar Művelődési Intézet, 2001. 205-212.

Maróti Andor, Rubovszky Kálmán, Sári Mihály (szerk.): A magyar felnőttoktatás története konferencia dokumentumai. Debrecen, 1997. október 6-8., Bp., Magyar Művelődési Intézet, 1998.

Az oktatási rendszerek egymáshoz igazítása/Európa Tanács. In: Heribert Hinzen (szerk.): Fejlődésorientált felnőttoktatás. Bp., Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, 1996.169-180.

Van der Hoek, W.: A felnőttoktatás és képzés holland rendszere. In: Harangi László - Kelner Gitta (szerk.): Az európai felnőttoktatás és közművelődés perspektívái. Bp., Magyar Művelődési Intézet, 2001. 167-176.

Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya: Bevezetés az andragógiába. Bp., Okker Okt. Iroda, 1996. 64-118., 118-144.

Győr, 2010. szeptember 1. Horváth Csaba

tanársegéd

Felnőttképzés órai anyag SKJ

A felnőtt képzés története:

Andragógia fogalma és története

Andragógia főbb állományai:

Az andragógia már a történelmi idők folyamán is folyt:

- felnőtt képzés

- mítoszok

-törvény magyarázatok

- erkölcsök, eszmék terjesztése

- vallási tanok

Yeshiva: hagyomány

A Biblia és más vallási szövegek mint pl a Talmud értelmezése a legkisebb gyermekkortól egészen öreg korig.

Minden zsidó ember életének inregrális része volt.

Módszeresebb felnőtt oktatás:

- ókori görögöknél jelenik meg

- szofisták csoportja- francia felvilágosodás némely csíráját lehet felfedezni

-a szabad egyetemeken retorikát, grammatikát és logikát tanítottak

Platón részletesebben foglalkozott a felnőttoktatással

Szókratész:

Xenophón sokat írt Szókratészról, miszerint tanításainak erkölcsrontó hatása volt.

Eltiltását javasolta a gyerekektől, és a 30 év alatti emberektől.

Rotterdami Erasmus:

fontos volt a humanista személyiségkoncepciója

Morus Tamás: Útópia c. mű

Műveiben előjön az önművelés.

Az Útópia c. mű sehol szigetén játszódik, ahol az nincs lazsálás, a nap minden szakaszát hasznosan kell tölteni.

Felkelés után a munka előtt előadást kell tartani, aztán jött az evés, majd a munka. Munka után ismét előadással zárult a nap.

Csak az maradhatott távol az előadásoktól, aki mesterségével töltötte az időt.

-Középkor vége, 15 század eleje:

Ekkor kezdődik meg a módszeres felnőtt oktatás, kora újkornak is nevezik. Kialakul a mester tanítványai viszony.

- 16 század eleje:

Kialakul a könyv nyomtatás, anyanyelvi szinten is.

Létrejön az olvasni tudó réteg, és létrejönnek az első könyvtárak.

Marton Luther:

az ő nevéhez fűződik a Biblia lefordítása.

Német városok tanácsosainak javasolta, hogy az iskolák mellett hozzanak létre könyvesházakat is. Ezek már az utca embere számára is legyen elérhetők.

Fontos a könyvek megőrzése a jövő számára.

Névhasználati problémák:

1833 óta foglalkoztak ezzel a problémával, már azóta mióta használták az andragóga szót.

Alexander Kapp használta először a szót, a felnőttek képzésére irányuló tevékenységek során.

A szóhasználat többszörösen ingadozó. Használják az elmélet tárgyára, és a tárgyak elméletére is.

A magyar nyelvben 3 kifejezéssel mosódik össze:

- Felnőttképzés

- felnőttoktatás

- felnőttnevelés

Felnőttekkel való hivatásszerű foglalkozás részterületei:

- nem iskolai

- tanfolyam rendszerű művelődés

( gyakran a közművelődéshez sorolják)

-Rekreációs és szórakozási formák besorolása

- kisközösségi élet folyamatainak ellátása

Andragógia, felnőttpedagógia fejlődése:

Egyesek szinonímaként kezelik a két szót, de etimológiai okok miatt nem lehet összehasonlítani.

(etimológia: felnőtt gyereknevelés)

Malcolm Knowles:

Használható paradigmát ( mintát) készített, el akarta határolni az andragógiát a pedagógiától.

20. század második felében kialakul az egész életen át tartó tanulás fogalma.

Iskolás kort megelőző szocializáció meghatározza az egész életet.

Szükséges a mindennapi életben a szakadatlan, mindhalálig tartó tanulás.

Herbart:

1850-es években volt jelentős a munkássága.

Az andragógia kifejezés ellen foglalt állást. Szerinte az andragógia kiterjesztése a pedagógia felé hiba.

Eugen Rosenstock:

Az andragógia kifejezés 1921-ben tér vissza Eugen Rosenstock-nak köszönhetően.

Eugen Rosenstock a frankfurti akadémia tanára.

Leporolja az andragógia szót.

Szerinte külön oktatókra, módszerekre és elméletekre van szükség. A pedagógiától élesen el kell különíteni az andragógiát.

A tanároknak együtt kell dolgozni a hallgatókkal.

Hitler idején Rosenstock 1833-ban az USA-ba menekült,és megint feledésbe került az andragógia szó.

Heinrich Hanselmann:

1951-ben elkezdi újra használni az andragógia szót.

Andragógusok:

- Franz Pöggeler

- Herbart Grau

- Bertrand Schwarz

- J.A Simson

- Durkó Mátyás

- Ogrizovic

- Filipovic

- Szavicevic

1966: Hollandia

Ten Have az amszerdami egyetemen doktorátust adó andragógus képzést indít.

A 20. század végére már elterjed a kifejezés.

Agógia:

Központi kifejezés

Beletartozik:

- pedagógia

- andragógia

- gerontogógia ( öregek képzése)

Agológia: agógia elmélete

Jellegzetesség:	Pedagógia modell	Andragógia modell
Tanuló fogalma és énképe	tanuló függő személyiség, tanár dönt el mindent, mit mikor hogyan tanuljon, tanár ítéli meg az eredményét	Önirányító személyiség, viszont ha gyermekként kezelik, felveheti a függő szerepet. fontos a stratégiák kidolgozása az összirányításhoz
Tanuló tapasztalata	kevés a tanuló tapasztalata	sok és eltérő tapasztalat
uralkodó tanítási mód	előadás	csoportos beszélgetések, viták, problémák megoldása, egyéni tanulás
tanulási irányultság	tárgyközpontúság, előírt tananyag megtanulása, tananyag az egyes tárgyak sorrendi logikája szerint szerveződik	szükségletközpontú tanulás, az életgyakorlat segítője, tananyag probléma orientált. tudás, szükségletfejlesztés a cél.

Az andragógia Oroszországban is kezd elterjedni:

Olesznickij:

az ő nevéhez fűződik az andragógia kifejezés minden korcsoportra való kiterjesztése.

Medinszkij:

az ő nevéhez fűződik az antropológia szó, amelyet ketté bontott:

- pedagógia

- andragógia

Diesterweg:

szerinte az iskolán kívüli pedagógiát jelenti az andragógia szó

Carl Arthur Werner:

végérvényesen elvetette a felnőtt pedagógia fogalmát, mert etimológiailag logikátlan.

Thorndike:

az andragógiára az adult pedagogy szót használja, illetve szinonímákat használ rá:

- antropogy

- educology

- humanology

Poós Ferenc:

az andragógia rokonértelmű szavait, kifejezéseit gyűjtötte össze:

- a felnőttek iskolai és iskolán kívüli tanítását, nevelését, művelését, művelődéseit, alapelveit, sajátosságait, törvényszerűségeit, , cél-és feladatrendszerét értjük.

- a felnőttek tanítását és tanulását elősegítő folyamat

- a felnőtt nevelésnek és oktatásnak elméletét, folyamatát, technikáját, technológiáját és terminológiáját értjük.

Andragógia szó eredete

Görög eredetű szó.

Pedagógus-pedagogosz

Régen rabszolgát jelentett, aki a gyereket az iskolába kísérte, oktatás után tanult a gyerekkel.

Agoge: -vezetés + ped ( gyerek)

andr ( görög szó, felnőtt férfit jelent)

Felnőttképzés: andragoge

Andragógia:

- szociális ügyekben végzett munka

- tanácsadás

- resszocializációs folyamatok

- társadalmi csoportokkal végzett munka

- felnőttképzés

- személyzeti munka

- közösség szervezése és feljelsztése

- jobb kommunikációért végzett munka

- képző tevékenység

Andragógika:

Felnőttképzésben használt módszereket, alapelveket, értékeket jelenti

Andragológia:

andragógia és andragógika tudományos eszköztárral való tanulmányozása

Feladatköre:

- felnőttképzés

- szociális munka

- különböző elméletek kialakítása, melyek módosítják az andragógia tevékenységét.

- elméletek kialakítása

Ókori folyammenti társadalmak felnőttképzése

1. Mezopotámia ( mai Irak területe)

Kr. előtt 7. évezred

Sumér városok jöttek létre, megjelenik az írás művészete, innentől beszélhetünk ókorról.

Kialakul az ékírás. Agyagtáblákra írtak kihegyezett nádszálakkal, sok az elrontott agyagtábla, ez arra utal, hogy léteztek iskolák.

Megjelennek az írnokképző templomiskolák ( Kr. előtt 4. évezred)

- templomgazdaságoknak írásos nyilvántartókra volt szükségük.

- Sumér városállamokat meghódítják az akkádok, majd bejönnek az asszírok és a babiloniaiak, akik alacsonyabb műveltségi szinten voltak mint a sumérok.

Az írnokok továbbra is fontos szerepet töltenek be, magas lesz a társadalmi szerepük, államgépezet működésében fontos szerepük lesz.

Írnokképző:

-általában a tisztviselők fiai voltak az írnokok

- szegényebb szülők tehetséges gyermekei

- fiúk lányok egyaránt

Kr. előtt 2. évezred:

- létrejönnek az alapfokú képzést adó táblaházak

-kialakul a bölcsesség háza, itt már magasabb fokú képzés folyik

“Bölcsesség háza”: itt végeztek

- papok

- bírók

- orvosoK

A tananyag:

- jog

- teológia

- orvosi ismeretek

- majd később a matematika

Idősebb hallgatók anyaga differenciálódik, attól függően, hogy milyen életpályára készülnek:

- pap

- felolvasók

- írnokok

- jegyzők

- orvosok

A bölcsesség háza mellett szakképzéssel foglalkozó intézmények is kialakultak.

Egyiptom

Kiemelkedőek az írnokok, elengedhetetlenek az álamapparátus működésében.

1. Ókori Birodalom ideje: Kr előtt 27. század

létrejönnek az első írnokképző iskolák.

- a szelekció nem származás alapján történik, a rátermettség lesz a meghatározó.

Írnokok feladatai:

- közigazgatási

- nagy építkezések adminisztrációja

2. Középbirodalom: Kr. előtt 21-18 század

Ekkor szerveződnek az első írnokképzők, melyben természettudományokat is oktattak. Ennek oka, hogy sokasodtak a feladatok:

- gazdaság irányítása

- földmérés

- mocsarak lecsapolása

- Nílus áradásának kiszámítása

- matematikai, geomateriai, csillagászati ismeretek

- Megjelennek az első tankönyvek, melyek a tananyag mellett erkölcsi példázatokat is tartalmaznak.

Aki elvégzi az írnokkképzőt gyakornok lesz, egy mester mellett véglegesen kitanulhatja írnoki hivatást.

Ókori Kína vizsgarendszer

Kr. előtt 3. évezred- Ókori Kína kialakulásának ideje, kultúra kialakulása

- Létrejön az egységes iskolarendszer, ahol államilag fizetett hivatalnokok oktatnak.

- Majd a barbár népesség szétrombolja az egységes Kínát, az iskola rendszer eltűnik.

Kr. előtt 3. századtól majd ismét egységes Kínáról beszélünk.

- Kialakul a vizsgarendszer, amelynek 3 fokozata van:

- alap: 10 éves korig

- közép, járási és tartományi iskolák, 10-14 éves korig

- felsőfokú képzps

- Tilos volt a segédeszközök használata, akit rajtakaptak, kapott egy jelzőt ( “elvesztette az arcát” ), ennek következménye, hogy semmilyen hivatalt nem tölthetett be.

Járási vizsga:

2-3 évente rendezték meg, a jelölt verset és egy fogalmazványt írt szent szövegekből.

Ha levizsgázik, megkapja a “virágzó tehetség jelzőt”, és mehetett a következő fokozatra

Tartományi vizsga:

4-5 évente rendezték meg, verset és egy fogalmazványt kellett írni.

“Kítűnő tehetség” jelző

már pályázhatott állami hivatalra

birodalmi, udvari vizsga:

13 évente rendezték meg

1 napig tartott

Sikeres vizsga eredménye “legkitűnőbb tehetség” , ő már a császár udvarába is eljuthatott.