2010. szeptember 20., hétfő

andan felnőttképzés tételek 4./1

4. tétel

A FELNŐTTNEVELÉS A PERMANENS NEVELÉS RENDSZERÉBEN. A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSEK FORMÁI, KOMPETENCIÁK. A RÉSZTVEVŐK VÁLTOZÁSÁNAK TÉNYEZŐI AZ ANIMÁCIÓS CSOPORTOKBAN.



A felnőttneveléssel az andragógia tudománya foglalkozik. Régebben a felnőtt társadalom, amennyiben iskolapadba kényszerült, azt egyfajta kötelességként, büntetésként élte meg. Rendszerint gyerekként kezelték őket és az új ismeretanyagot minden kritika nélkül kellett elfogadni. Mára viszont inkább önirányító személyiségnek tekinthető a felnőtt tanuló minden tekintettben.
3 fő területe van az andragógiának:
1. Személyzeti munka: humán erőforrás fejlesztési folyamatokat foglal magába.
2. Szociális munka: a hátrányos helyzetben lévők fejlesztésével foglalkozik.
3.Tanácsadás: lényegében szervezet-fejlesztés folyamatát segítő, különösen hangsúlyozza a team-munka fontosságát.

Ma már teljesen elfogadott a permanens nevelés gondolata, azaz az élethosszig tartó tanulás folyamata. A változó, felgyorsult világunk eredménye arra kényszerít, hogy a tanulást egy életen át tartó folyamatként fogjuk fel.

Már 1960-ban Montreálban (konferencia címe: „A felnőttek nevelése egy átalakuló világban”) erősítették meg a permanens nevelés eszméjét:
                        - átfog minden életkort és minden képzési szintet (VERTIKÁLIS        DIMENZIÓ)
                        - kiterjed minden társadalomra és minden képzési formára, színtérre    (iskolarendszerű és iskolarendszerű iskolán kívüli, munkahelyi és azon         kívüli, általános és szakmai vagy speciális stb. képzés. Ez a      HORIZONTÁLIS DIMENZIÓ)

Permanens nevelés: Egész életen át tartó, folyamatos nevelés, amely a UNESCO 19. ülésszakán, Nairobiban 1976-ban elfogadott meghatározás szerint kiterjed az élet valamennyi területére, a tudás valamennyi ágazatára. Részt vezsnek benne különböző családpótló intézmények: árvaházak, kollégiumok, gyermek- és ifjúsági otthonok. Az első szakaszban a kifejlődést, a felnőtté válást segíti, a második szakaszban az első szakaszban elszenvedett nevelési, képzési hiányok pótlását végzi.

Durkó Mátyás a permanens személyiségformálódás felnőttkori rendszere:
Felnövekvő nemzedék: iskolai: általános iskolai, középiskolai
Iskolán kívüli: szakkörök tanfolyamok

Felnőttnevelés: iskolai: dolgozók általános iskolája, dolgozók középiskolája, szakközépiskolák, felsőfokú szakképzés: OKJ 5.5 ( Felsőfokú szakképzés, Országos Képzési Jegyzékben található szakmákhoz kötődik csak iskolai rendszerben. Csak felsőoktatási intézménnyel együtt működhet.), graduális képzés(nappali, levelező, esti, érettségi a belépés, főiskolai, egyetemi szintű, egységes alapszintre jelentkezhetnek a tanulók, lineáris képzési rendszer), posztgraduális képzés [1.) azonos szintű végzettséghez szerez azonos szintű végzettséget (pl.: műv.szerv. + töri tanár  ® 2.diploma)
2.) tartalmilag azonos képzettséget kiegészít egy magasabb szinten (pl.: műv.szerv. főiskola ® egyetem) 
3.) alapképzéshez kötődő speciális ismeretben mélyed el
(pl.: műv.szerv. ® szakirányú továbbképzési szakon: PR-szakértő)
4.) Phd képzés (doktorandusz képzés) egyetemi végzettség után lehet, minimum 2 nyelvvizsga, 4-esnél rosszabb nem lehet a diploma]













(Durkó ábrája)
PERMANENS NEVELÉS RENDSZERE

                               Pedagógia                                                        andragógia
                           FELNÖV.N.N.                                               FELNŐTT N.N.
               (felnövekvő nemzedék nevelése)                           (felnőtt nemzedék nevelése)

      ISKOLAI          ISKR. KÍVŰLI                       ISKOLARENDSZERŰ    ISKR. KÍVŰLI

Általános iskola            szakkörök,                            - dolgozók ált. iskolái- tanúsítványt adó
 középiskola              tanfolyamok                      középiskola
                                                                                 - dolgozók középiskolái - szakmát adó
                                                                           középiskola
                                                                                 - a felnőttek szakközépiskolái(OKJ)
                                                                                 - ún. felsőfokú szakképzés
                                                                                       (5.5 OKJ)
                                                                                 - diplomát adó graduális képzés
                                                                                                      (alapképzés)
                                                                                 - posztgraduális képzés
                                                                                                  (alapképzés utáni)


Weinberg: formális-nonformális-informális tanulás:

Formális képzés: iskolai rendszeren belüli illetve felsőoktatási intézmény rendszerén belüli felnőttoktatás-képzést foglalja magában. Minden olyan képzés, amely intézményes keretek között végzettséget ad.

Nonformális nevelés: a fiatalok és felnőttek iskolai illetve felsőoktatási rendszeren kívüli oktatását, képzését foglalja magába. Minden olyan képzés, ami nem ad végzettséget, hanem a szabad tanulás céljait valósítja meg. Intézményes szervezésben végzettséget nem adó program.

Informális nevelés: egy egész életen át tartó folyamat, amelyben az egyén értékeket, jártasságot, benyomásokat sajátít el a mindennapi tevékenysége során, az őt körülvevő nevelési hatások, források által. Nem tervezett folyamat, mindennapi tanulásunk. Spontán.

A munkaerőpiaci képzés fogalma szűkebb értelemben: a munkanélküliek átképzésére használják, tágabb értelemben: minden olyan felkészítés, amely szakmai karrierben való helytállást segít. Általános képzés+szakmai képzés.


A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉSEK FORMÁI:
·  Iskolarendszer (tanfolyamok, szakképzések)
·  Iskolarendszeren kívüli:
·  Tanfolyami (OKJ)
·  Vállalati:
- Testre szabott: Nincs bizonyítvány, csak céges tanúsítvány
- Belső: A cég maga képez, külsők nem jöhetnek.
- Kiigazított kész tanfolyam (adott munkakörre igazítják)
- Külsők által ajánlott: Vagy az egyén megy ki, vagy oktatót hívnak.

A hirtelen fellépő munkanélküliség óriási piacot teremtett a szakmai képzések számára.

A kompetencia köznapi szóhasználata: felkészültség, szakértelem, szakavatottság, beavatottság.
Brüsszeli glosszárium: Bizonyított képesség arra, hogy a know-how-t, készségeket, szakképzettségeket vagy tudást a szokásos, vagy új foglalkozási helyzetekben, változó körülményekhez igazodva megfelelően tudjuk használni.
A kompetencia alapú szakképzés az alapkompetenciák megszerzésére helyezi a hangsúlyt, míg a hagyományos oktatás hagyományos módszerekkel operál. A kompetencia alapú szakképzés megszünteti a funkcionális analfabetizmust azzal, hogy célul tűzi ki az informatika, szociális készség, a tanulás képességének elsajátítása, nyelvtudás megtanítását.

A kompetencia-modell és belső tartalma:




→Nyílvános kompetenciák (diploma)



→Kulcskompetenciák
                          
            rokonkifejezések: (generikus  
                                                                                          képességek, átváltható kompetenciák)


Alapkompetenciák Wienberg szerint:
-         szakmai kompetenciák
-         módszer kompetenciák
-         szociális kompetenciák
-         személyes kompetenciák
-         cselekvési kompetenciák

A kompetenciák 5 alapvető tulajdonsága:
      - képességek együttese
      - mindig cselekvéshez kapcsolódik
      - meghatározott összefüggéshez, konkrét szituációhoz kapcsolódik
      - 3 képesség családot érint:
                              - a tudás
                              - a jártasságok és készségek
                              - szociális viselkedési formák
Struktúráltak, egymásra épülnek.

Andragógiai konzekvenciák: A munkaerőpiaci képzések elemzése azt mutatja, hogy a magasabb iskolázottságúak az elmúlt 7 évben kevésbé voltak kitéve a munkanélkülivé válásnak, mint az alacsony vagy iskolázatlan rétegek. A képzésben való részvétel aktivitása az iskolázottság emelkedésével nő. Külön kihívást jelent a felnőttképzés számára a pótló funkció teljesítése mindazok esetében, akik a hátrányos helyzetű munkanélküliek csoportjában az ún. passzívak alcsoportjába sorolhatók.
A változás tényezői az animációs csoportokban
Ahhoz, hogy a személyiség változni tudjon, előszőr önismeretre van szükség. Ezt segíti az önismereti kerék. Olyan modell, amely a „hogyan” kérdésre segít felelni
Érzeten az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információt értjük.
Az értelmezés arra való, hogy az érzékszerveink által közvetített információknak jelentést tulajdonítsunk.
Az érzés értelmi, indulati állapotunk megtapasztalása. Legtöbbször érzetekre adott válaszként jelentkezik, de az értelmezéssel ellentétben nem gondolati, logikai jellegű.
A szándék a személyiség akarati szférájának kifejeződése, utalás arra, hogy mit akarunk, mit kívánunk.
A cselekvés aktivitást, szavakban megnyilvánuló vagy szavak nélküli viselkedést jelent, azt, hogy valamit teszünk.
Részcélok:
a)      legyünk érzékenyebbek annak felmérésében, hogy a többi ember miképpen reagál a mi viselkedésünkre
b)      legyünk érzékenyebbek annak „bemérésében”, hogy éppen „hol áll” a különböző emberek egymás közti viszonya
c)      legyünk érzékenyebbek a helyzet által megkövetelt viselkedés ügyes kivitelezésében.
E célok elérésének szemléletes és meglehetősen közismert modellje az ún. Johari-ablak. Egy kétdimenziós diagram, amelyiknek egyik dimenzióját az alany, másik dimenzióját az önismeretszerzésre vállalkozó személyről való tudás alkotja.

Nincsenek megjegyzések: