2010. szeptember 20., hétfő

andan Magyar kult. magyar műv.tört.

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI SEGÉDANYAG
I. évfolyam: TURAN, TURAL


A MAGYAR MŰVELŐDÉS KORAI IDŐSZAKA

Az őshazától a kalandozások lezárulásáig (Kr.e. 500 - Kr. u. 970 k.)
      Magna Hungária
      Levédia
      Etelköz; Árpád egyesíti a törzseket (886)
      Kárpát-medence: honfoglalás (895 -907)
      Kalandozások (Szent Gallen-i kaland, Merseburg, Augsburg)
     
Külföldi források a magyar népről
            Ibn Rusta - magyar, gyula, kündü
            Bíborban sz. Konstantin – Álmos, Árpád, Tisza
            Liutprand – húi, húi
            Bölcs Leó – a magyarok harcmodora

A magyar nyelv helye a világban
Finnugor nyelvcsalád
Rokon nyelvek: vogul, osztják, finn, észt, cseremisz, mordvin, zürjén, votják
       
A magyar mondavilág
      A vérszerződés (Levédia), Botond, Lehel,
      Emese álma, A csodaszarvas, A fehér ló
     az életfa, a táltos, nap, turul, hetes szám

Hitvilág: sámánizmus –  a sámán személye (tudó),
                                                          tárgyai: dob, álarc
                  ősök tisztelete, a lélek helye
                  három rétegű világ
                  tűzkultusz

Kettős fejedelemség :
                             szakrális fejedelem: kündü és a hatalmat gyakoroló: gyula
                             (horka)
Álmos halála – szakrális áldozat

Temetkezési szokások
                             étel, ital, ruhák, szolgák
                             ékszerek, nyílhegyek, ló
                             tor: engesztelő lakoma

Életmód: legeltető állattartás
                             hálós, lándzsás, íjas, sólymos vadászat
                             áttérés a földművelésre
                             földbe vájt ház, kemence
                             vas (a legnagyobb érték) – verő, nyerges, fegyverkovács, ötvös
                             étkezés -  hústartósítás
                             ruházat  - öv, csat, tarsoly

Géza fejedelem (970 -997), felesége Sarolt

        béketörekvések (Ottó és Bizánc)
        a kereszténység felvétele (Vajk: István)
         a központi hatalom kiépítése: állandó főváros,  erődrendszer, hadsereg        
   a nyugati kultúrához való csatlakozás
         Kalandozások vége
         Főembereivel együtt megkeresztelkedik -   térítő papokat kap Ottótól (972)
         Quedlinburg – 973
         Dinasztikus házasságok
         Szent Márton-hegyi monostor – 996
         Esztergom, Veszprém kiépítése
         Az örökösödés megváltoztatása (senioratus - primogenitura)

Szent István uralkodása (997- 1000 – 1038), felesége bajorországi Gizella
               
Koppány veresége
István megkoronázása (1000 vagy 1001)
Koronázási jelvények
Az egyház kiépítése – apostoli király; térítők, püspökségek, esztergomi érsekség,
monostorok: Pécsvárad, Zalavár - bencések
Veszprém-völgy – bizánci rítusú apácák
Imre herceg halála – 1031.
A királyi székhely Székesfehérvár
Az írásbeliség terjesztése: Szent Mór , Szent Gellért, Szent István intelmei
Templomépítések – 10 falu
Közigazgatás, vármegyék, várispánságok kialakítása
Településnevek: Halászi, Tárnok, Solymár…         Gyarmat
Iskolák: latin nyelvűség, olvasás, éneklés
Ötvös- és textilmunkák

További jelentős Árpád-házi uralkodóink

I. András - Tihany; pogányok, németek
Szent László, a lovagkirály (1077-1095); törvénykönyvei: a tulajdon védelme                             Szent István „felemelése” – 1083.
Könyves Kálmán: Európa legműveltebb uralkodója, boszorkányok…
III. Béla: kancelláriák létesítése, francia hatás
II. András: keresztes hadjárat
IV. Béla: a második honalapító

1301: az Árpád-ház kihalása

Mindennapi élet az Árpád-korban

Gyepűrendszer: Kapuvár, Lövő, Felsőőr…
Vizes, mocsaras területek – halászat, menedék
Földművelés
Kézművesség: födémes, verő, csatár, gerencsér, esztergár, ötvös
Falvak; központban: templom, piactér, kúria
Kereskedelem, árumegállító jog, vám, vásárok
Utak, (Öttevény), hidak (Árpás), révek
Zene: gregorián, sípos, dobos, regős-igric

A latin nyelvű írásbeliség

Szent Mór: Zoborhegyi szerzetesek élete
Szent Gellért: Deliberatio
Szent István Nagy és Kis legendája
Anonymus („ A magisternek mondott P”)
Kézai Simon (Kun László  klerikusa) Gesta Hungarorum
Árpád-házi szentek legendái  (olvasandó): Szent István, Imre, László, Margit és Erzsébet
Himnuszok: Siralomének a tatárdúlta  Magyarországról

                       
Magyar nyelvű emlékeink

Tihanyi Apátság Alapítólevele – 1055.
Fehérvárra menő hadi útra
Halotti Beszéd és Könyörgés – 12. század vége, Pray-kódex, 32 sor
Látjátok feleim…
      Ómagyar Mária-siralom –1300. k. Leuveni kódex, az első magyar vers
                        Világ világa virágnak virága

Magyar történeti mondák, énekek
         Vértes
         Korona és kard
         Búvár Kund
         A leányrabló kun
         Bánk bán
         Véres kard
         A tatárjárás: Juliánus barát útja
                               Rogerius: Siralmas ének

Jövevényszók a középkori magyar nyelvben
         Szláv eredetű: király, megye, pecsét
                                               szent, pap, barát, szerda
                                               szilva, széna, asztal, kulcs
         Német eredetű: heceg, páncél, bognár, kalmár
         Latin szavak: kréta, diktál, kollégium
                                                 templom, oltár, angyal
                                                 juss, paktum

Szerzetesrendek az Árpád-korban
11-12. század: 150-200 az írástudók száma
Kódexmásolás, térítés
Nemzetiségi monostorok

         Bencések: tanítás, betegek gyógyítása
                        11. század végén 80 könyv, Uros apát
                        Pannonhalma, Bakonybél, Pécsvárad
         Ciszterciták: földművelés, szőlőkultúra
                        Zirc, Szentgotthárd, Bélapátfalva, Borsmonostor
         Premontreiek: hiteleshelyi tevékenység
                        Jászó, Csorna,Turóc
         Ágostonosok : tanítás
                        Siklós, Pápoc
         Koldulórendek: városokban
             Domonkosok: a kunok és az őshazában maradottak megtérítése - Julianus
             Ferencesek: karitatív tevékenység
         Pálosok: magyar alapítású rend
                        Piliskeresztúr, Budaszentlőrinc, Bánfalva

ROMANIKA (1000-1250)

Jellemző jegyei: donga- vagy keresztboltozat
                        félköríves záródású ajtó- és ablaknyílás
                        osztott ikerablakok
                        kifelé szélesdő kapubéllet
                        dísztelen, tömör falak, zömök oszlopok
                        homlokzaton rózsaablak
Lébény, Ják, Horpács, …
Pisai dom, Worms, Wartburg vára…


AZ ANJOUK KORA ÉS A XV. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEI

Károly Róbert (1308-1342)
            A  kiskirályok legyőzése – belső stabilitás megteremtése (1321: Csák Máté)
            Gazdasági reformok:
                        királyi monopóliumok: só, arany, ezüst
                        magyar aranyforint – 1325. (3,5g; 23,5 kar.)  
             Visegrádi királytalálkozó – 1335.
             Kereskedelmi útvonalak (Regensburg,Nürnberg)                                                                   Zách Felicián

Nagy Lajos (1342-1382)
            Külpolitikai törekvések
            A városok támogatása
            Az ősiség törvénye – 1351.
            A lovagi kultúra virágkora: Szent György rend
            Az első magyar egyetem: 1367 - Pécs
            Mariazell, Aachen – zarándoklat
            Pálos szerzetesrend támogatása
            Építészet, falképfestés
            Irodalom, írott kultúra pártolása
Nagy Lajos leányai: Mária királynő, Hedvig
Zsigmond uralkodása (1387-1437)
                        Német-római császár
                        Építkezések a Budai Várban
                        Szent László-kultusz    

Az írott kultúra a XIV. századi  Magyarországon

Latin nyelv
A könyvek tisztelete

         Anjou Legendárium – képes históriás könyv
            Az Anjou- és az Árpád-ház rokonsága

         Küküllői János: Nagy Lajos életrajza (1364-1387)

         Nekcsei Dömötör 2 kötetes Bibliája

         Képes Krónika: Kálti Márk: 1358-1370
   A magyar történelem képes összefoglalása
   Legfontosabb középkori történeti forrásunk
            12 fejezet: hunoktól 1358-ig
            Miniatúrák (43)
            Iniciálék (96)

Magyar nyelvű művek

         Jókai-kódex (1372/1448): Szent Ferenc élete
                        Az első magyar nyelvű könyv (másolat)
         Rotenburgi János deák magyar      nyelvmestere (1418-22)
             R.J. Budán magyar nyelvet tanult
            Ennek mi neve?  Asszony mossad ingem!
            bor, leves, szakács…

Iskolák

Egyházi képzés: káptalani, kolostori iskolák
Világi: főúri udvarok (apródok)
                           városi iskolák (céhek, plébániák)

Egyetemek
            Autonomia; négy fakultás: teológiai, jogi, orvosi, művészi                                
            Hét szabad művészet + egy fakultás
         Nyugat- és Dél-Európában a XI. sz. végétől:
            Bologna (1156), Párizs, Oxford, Padova, Ferrara

         Közép-Európában a XIV. századtól:
                         Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365)

                         Pécsi Egyetem – 1367. -  3 fakultás: nincs teológia                                                  Óbudai Egyetem – 1395.
                         (Pozsony: 1465-1467.
                         Nagyszombat: 1635.)
                                                                      
Lovagi kultúra
Francia, olasz hatás
Szent László-kultusz (1192) – Athleta patriae: az ősi magyar és a lovagkor eszménye
Lovagi erények
Magyar világi lovagrend: Szent György lovagok
Lovagi tornák, játékok: Toldi, Toldi estéje
Lovagkor irodalma:
         trubadúrköltészet
         eposzok: Tristan és Izolda, Parcival, Roland-ének
         történelmi eposzok: Niebelung-, Edda-ének    
        
Gótika (1250-1400)
         csúcsíves keresztboltozat
         külső támpillérek
         magas belső terek, magas tornyok
         színes üvegablakok, rózsaablak
         szoborfülkék
Katedrálisok: Notre-Dame, Reims, Köln, Ulm,
                        Itáliában: milánói, firenzei, sienai dóm…
Várak, paloták: Vajdahunyad, Palazzo Vecchio
Fából faragott szárnyasoltárok
Hazánk a gótika egyik központja

Építészet: olasz, francia hatás. Várak, paloták, templomok építése
Templomok: Kassai Szent Erzsébet, Kolozsvári Szent Mihály templom,
                                               Lőcse, Bártfa, Eperjes – szárnyasoltár
Várak: Visegrád, Diósgyőr, (sarokbástyák), Nagykanizsa, Vajdahunyad
Szobrászat
         Kolozsvári-testvérek Szent György lovasszobra
         A nagyváradi Szent Király-szobrok
         Zsigmond-kori szobrászat – Budai Vár
Festészet: templomi faliképek, freskók (lágy, élénk vonalak) - a festők szignálják a képeiket
         Gelence
         Vizsoly
         Velemér: Aquila János – 1372 k.
Ötvösművészet
         Szent László-herma (III. Béla kora - 1192.)
Aranyozott ezüst, sodronyzománc technika
Nagyvárad; tűzvész, protestánsok pusztítása
Ereklyekultusz - zarándoklat
1607-től Győrben; 1763: földrengés, Szent László a város védőszentje
         Suki Benedek kelyhe
         Pecsétnyomók

A  RENESZÁNSZ MAGYARORSZÁGON (XV-XVI. sz.)

Reneszánsz: művelődéstörténeti kor és stílusirányzat
         Újjászületés
Humanizmus:emberközpontúság, antikvitás mint eszménykép, természet- és művészetszeretet
         Kialakulása:
   Itália: XIV- XVI. sz. (trecento, quattrocento, cinquecento)
   Németalföld: XV-XVI. sz.
XV. század

         Zsigmond udvara: humanista tudósok, művészek, építkezések
         Vitéz János: Váradi püspök (Várad a humanizmus központja)
                                               Mátyás nevelője
                                               mecénás
                                               később esztergomi érsek
                                               a pozsonyi egyetem alapítója
         Janus Pannonius (1434-1472)
                        az első európai hírű költőnk
                        latin nyelvű alkotások
            humanista értékek: Búcsú Váradtól
                           Midőn megbetegedett a táborban
            neoplatonista felfogás: Saját lelkéhez
            költői öntudat: Pannónia dicsérete
            magány: Egy dunántúli mandulafa                      

         Mátyás király udvara: Buda és Visegrád
                Bibliotheca Corviniana
                                 könyvmásoló, könyvkötő műhelyek,
                                 miniátorok, fa- és kőfaragók
                 Hess András: Cronica Hungarorum
                                Tudósok: Thuróczy János
                                Galeotto Marzio
                                Antonio Bonfini
                                Költők, művészek
         Bakócz Tamás
             győri püspök, majd esztergomi érsek
             Esztergomi Bakócz-kápolna (1506-7.) vörös márvány, centrális alaprajzú,
                                                                       aranyozott ezüst kupola réz domborművekkel
      
         Festők, fafaragók: festett, aranyozott kazettás mennyezetek
                                

XVI. század 
                        (1514; 1526; 1541)

         Gyulafehérvár:
                                   az erdélyi fejedelemség központja, Bakfark Bálint
         A királyi Magyarország: nemesi udvarok
                        Sárvár: Sylvester János, Tinódi Lantos Sebestyén – Nádasdyak,            
Szigetvár – Zrínyiek
                        Németújvár – Batthyányak
                        Sárospatak – Perényiek
  • Balassi Bálint (1554-1594): a magyar reneszánsz legnagyobb személyisége
Zólyom, Eger, Esztergom
Istenes versek: Adj már csendességet…
Szerelmes versek: Hogy Júliára talála
Végek dicsérete: reneszánsz szimmetria, reneszánsz embereszmény
                                                      
Búcsúja hazájától: Ó, én édes hazám…
Szép magyar komédia

  • A humanista gondolkodás, a reneszánsz  építészeti stílus nyomai Győrben

Nagylucsei Orbán – humanista főpap
XVI. század: vár, elővár, reneszánsz kapuk: Duna kapu, Bécsi kapu, Fehérvári kapu
            Árkádos udvari folyosók, oszlopok

REFORMÁCIÓ  (XVI. század)
            A katolikus egyházzal szemben kibontakozó vallási mozgalom.
Célja az egyház megújítása.

Evangélikus Egyház

 Luther Márton: 1517. okt. 31.
            Wittenberg, 95 tétel: a visszaélések ellen, az egyház megreformálásáért
            Augsburgi vallási béke (1555.)   Cuius regio, eius religio
Ágostai hitvallású evangélikus egyház, sola fide, sola gratia, solus Christus
A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg.
Luther Márton megfogalmazza tanait, németre fordítja a Bibliát, megalkotja a
német irodalmi nyelv alapjait
                       
Református Egyház
 Svájc: U. Zwingli (1531.)
 Kálvin János: Genf, a protestáns Róma
 Helvét Hitvallás
 Alapja, forrása a Biblia
 Predestinació          
 Aktív élet - küldetéstudat, felelősségvállalás
 Egyszerűség, „olcsó egyház”, puritánság

Európa vallási átrendeződése
Katolikus marad: Spanyolo., Itália, Ausztria
Evangélikus lesz: Németo. északi része és a skandináv országok
Református lesz: Hollandia, Erdély egy része
Anglikán egyház: Anglia
Az ortodox államokban nem hatott a reformáció.

A reformáció Magyarországon
A kálvinizmus központja Debrecen lesz.
Német ajkú városokban Luther tanai terjednek.
Erdély: vallási sokszínűség: katolikus, evangélikus, református, unitárius
1571: vallásszabadság, vallási türelem
Marosvásárhely: hitbéli meggyőződése miatt senkit nem szabad üldözni

Iskolák alapítása: Sárvár, Sárospatak, Debrecen

Bibliafordítások: Huszita Biblia – 1420-1430. k.
                  Sylvester János: Újtestamentum – 1541.
                  Károli Gáspár- VIZSOLYI BIBLIA - 1590.

Zsoltárfordítások: Kecskeméti Végh Mihály,  Szenczi Molnár Albert
                                              
Anyanyelvű irodalom
                  Heltai Gáspár, Bornemissza Péter, Ilosvai Selymes Péter, Tinódi Lantos S.
                 
Nyomdák: Sárvárújsziget, Kolozsvár, Bártfa…                                       
Nyomdászok: Heltai Gáspár, Huszár Gál…
A magyar irodalmi nyelv egységesülése


A BAROKK HATÁSA A MAGYAR KULTÚRÁRA

Barokk Magyarországon: 1600-1750 között
Hatása legjelentősebb az irodalomban, az építészetben, az iskolaügyben
Az ellenreformáció kora, tridenti zsinat (1545–1563)
Jezsuiták – Jézus Társaság
Alapító: L. Szent Ignác – 1540.
A pápa diplomatái: tudós, művelt, jó modorú…
Feladatuk: a protestánsok visszatérítése a katolikus egyházba
Legfontosabb a nevelés, a szellemi képzés, katonás fegyelem, tökéletes engedelmesség, az érvelés művészete, buzgó ájtatosság, Mária-tisztelet

A barokk jelentése (barucca), célja, stílusjegyei
         szenvedélyes, mozgalmas formanyelv
         gazdag díszítés, pompa, hajlított felületek
         monumentalitás
         illuzionisztikus hatás
         tagolt, megtört homlokzat
         fény-árnyék játéka


Pázmány Péter (1570-1637)

  1. Az ellenreformáció vezetője, esztergomi érsek – Regnum Marianum
      szerzetesrendek támogatása:
                  jezsuiták (Nagyszombat, Győr, Sopron, Kolozsvár…)
                  ferencesek (falvak, mezővárosok, Mária-kultusz…)
                  piaristák (kegyesség, tanítás - Tata, Nagykanizsa…)

egyházi épületek építtetése                              
2. Az író
      Prédikációk
      Öt szép levél
      Krisztus követése
3. Az iskolaalapító
      Jezsuita gimnáziumok: Győr, Sopron…
      1635: Nagyszombati egyetem

Káldi György - 1626 – Katolikus Biblia

Zrínyi Miklós (1620-1664) költő, politikus, hadvezér
         Szigeti veszedelem (1645-46)
         Az török áfium ellen való orvosság      
         Vitéz hadnagy
         Mátyás király életéről
         Tábori kis tracta

Apáczai Csere János (1625-1659)

         Magyar Enciklopédia, avagy minden eddig feltalált, igaz és hasznos bölcsességeknek
szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása
         Az oskolák fölöttébb szükségszerű voltáról
         Magyar logikácska
Magyarság, európaiság, tudós társaság, anyanyelvűség, értelemfejlesztés, népoktatás


II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
      Emlékiratok, Vallomások

Mikes Kelemen (1670-1761)
      A magyar széppróza megteremtése 
      207 levél Rodostóból

Iskolaügy

Katolikus iskola:
         hatosztályos jezsuita gimnáziumok
         jezsuita akadémia
         piarista gimnáziumok
      1635: Nagyszombat - egyetem
                 
Protestáns iskola
Református kollégiumok  
      Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Gyulafehérvár…

Evangélikus líceumok
   Pozsony, Sopron, Szepesség…

A barokk a képzőművészetekben

Építészet
Templomok, kolostorok
    Mecénások
      Főurak: Esterházy, Batthyány, Zrínyi, Pálffy, Nádasdy, Festetics család
      Püspökök: Pázmány Péter, Eszterházy Károly, Széchényi György, Szili János
      Szerzetesrendek: jezsuiták, ferencesek, kármeliták, ciszterek

Várkastélyok, kastélyok, paloták, kertek
Díszterem, ősök galériája, díszlépcső, stukkók, falképek  
Különleges növények, műbarlangok, remetelakok, labirintusok, szökőkutak, halas
tavak, szobrok…

Építészek
Wittwer Márton: Kármelita templom
                            Magyar Ispita
                            Kálvária
                            Zirci cisztercita kolostor (1723-33)
Fellner Jakab: Pápai Plébániatemplom, Tata, Majk
Hefele Menyhért: Szombathely, Győr

Festők
Mányoki Ádám – II. Rákóczi F. portréja
F. A. Maulbertsch: Győr - Bazilika, Sümeg, Pápa, Zirc, Szombathely, Majk
Dorfmeister István: Balf, Sárvár, Sopron, Kismarton         
P. Troger – Győr

Zeneszerzők
Esterházy Pál herceg (1635-1713); Harmonia Coelestis   
                            
Bencés szerzetesek - Boldogasszony Anyánk (1714-1734 között)


A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS

Történelmi háttér
MÁRIA TERÉZIA uralkodása (1740-1780)
Magyar királynő – tehetség, tapintat, „Vitam et sanguinem”
Theresianum - államigazgatás
Nagyszombati Egyetem – Buda
Selmeci Akadémia
Magyar testőrség – 120 magyar ifjú
Urbarium – 1767: 1napi igás, 2 napi gyalog robot
Ratio Educationis – az oktatásügy korszerűsítése
Közegészségügy, táplálkozás
Szent István jobbjának hazahozatala
Szobra a Ringen: Hadik A., Nádasdy F., Pray György

II. JÓZSEF (1780-1790) – kalapos király
A népet akarata ellenére is boldogítani kell!
Racionalizálás; türelmi rendelet; nyelvrendelet; névrendelet; mérnök- és állatorvosképzés; iskolák alapítása; szerzetesrendek feloszlatása; jobbágyrendelet; népszámlálás, a földek felmérése

1772: a magyar felvilágosodás kezdete

Bessenyei György
1772: Ágis tragédiája
      A filozófus
      Tarimenes utazása
      Röpiratai: Magyarság – a magyar nyelv ügye
                                Jámbor szándék – az akadémia fontossága                                      
MINDEN NEMZET A MAGA NYELVÉN LETT TUDÓSSÁ, DE IDEGENEN SOHASEM!
     
A francia felvilágosodás hatása a művelődésre
ENCIKLOPÉDIA: 1751—1772., 28 kötet, lexikon, a felvilágosodás fegyvere
Szerzői, szerkesztői: Diderot, d’Alambert
                                   Voltaire, Rousseau, Holbach, Helvetius…                   
Voltaire-rel, Rousseau-val magyar főurak (Orczy Lőrinc, Fekete János…)  leveleznek
A kultúra nyelve a francia
Természettudomány: Földi János; Tessedik Sámuel; Diószegi Sámuel-Fazekas Mihály
Nyelvtörténet: Sajnovics János, Révai Miklós,
Történelemtudomány: Pray György
Tudós Társaságok – Komárom, Sopron…
A Martinovics-féle összeesküvés következményei

A magyar nyelv ügye
Hírlapok: Magyar Hírmondó (Rát Mátyás)
                  Kassai Magyar Múzeum, Mindenes Gyűjtemény, Orpheus, Urania

Fordítások – Kazinczy Ferenc

Eredeti magyar nyelvű irodalmi alkotások
                  Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Fazekas Mihály,
                  Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és Károly

Színjátszás: 1792 - Kelemen László
      Iskoladrámák: a magyar nyelv éltetői

Nyomdászat: 1780-as, 1790-es években legjobb a győri Streibig nyomda;        

Könyvtárak jönnek létre -1777: Egyetemi K.,
      Teleki Sámuel, Széchényi Ferenc, Esterházy Károly adománya

Nyelvújítás - 1805 és 1818 között – nemzeti ügy
A nyelv tökéletesítése a haladás feltétele
Szervezője, irányítója Kazinczy Ferenc     
Ortológusok és neológusok - Mondolat
Új szavakat alkottak, régieket elevenítettek fel
-         szóképzés, összetétel, elvonás útján: élmény, erdész, rendőr, eskü
-         elavult szavak: év, hon
-         tájnyelvi szavak: hullám, kandalló
-         tükörszavak: álláspont

Széchényi Ferenc (1754-1820) szerepe

1802: könyv-, térkép-, kőzet- és éremgyűjtemény
Magyar Nemzeti Múzeum
Országos Széchényi Könyvtár

A  REFORMKOR

Széchenyi István (1791-1860)

1825. évi reformországgyűlés: Felsőbüki Nagy Pál beszéde
Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlja fel a  Magyar Tudós Társaság létrehozására
A Lánchíd építése: 1832; 1842; 1849 (Alagút) William és Adam Clark
Hitel, Világ, Stádium
A magyar gőzhajózás (Tiszán, Balatonon)
A Duna, a Tisza  szabályozása, Vaskapu
Lótenyésztés, lóverseny: Lovakrul
Nemzeti Casino
Selyemhernyó-tenyésztés
Hengermalom
Nagycenki birtokaira kézműveseket telepít

Intézmények, társaságok alakulnak

         MTA -1825; 1830.
             Tagjai: Kisfaludy K., Vörösmarty M.,  Berzsenyi D., Kölcsey F.
         Nemzeti Múzeum
         Nemzeti Színház: 1837: Déryné, Egressy Gábor, Lendvay Márton
            Írók, költők színészként indulnak: Petőfi, Arany, Jókai, Katona J.
         Magyar helyesírás szabályozása: 1832
         Természettudományi Társaság – 1841.
         Olvasó körök: Kovács Pál – Győr
         Nemzeti Kör, Pilvax-kör, Tízek Társasága
1844: a magyar nyelv hivatalos nyelvvé lesz

Hírlapok: Életképek, Pesti Divatlap, Athenaeum, Pesti Hírlap, Honderű…

Irodalmunk a reformkorban

Kölcsey Ferenc: Himnusz – 1823; Szatmárcseke
            Nemzeti hagyományok – 1826.
            Parainesisek
Katona József: Bánk bán
Kisfaludy Károly: Mohács, Szülőföldem, drámák
Vörösmarty Mihály: Zalán futása - 1825
            Szózat -1836
            Gondolatok a könyvtárban
Czuczor Gergely: népies dalok; Hédervári Kont
Petőfi Sándor: 1844: első versei, Úti levelek…
Arany János: Toldi – 1846.


Építészet
Klasszicista stílus
Péchy Mihály: debreceni Nagytemplom és Református Kollégium                                     
Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum
Hild József: esztergomi és egri székesegyház
                                      
Festészet
             Barabás Miklós, Orlay Petrich Soma, id. Markó Károly
Szobrászat
            Ferenczy István: Pásztorlányka; Kölcsey
Zene
Egressy Béni: Szózat – 1843.
Erkel Ferenc: Himnusz – 1844.
Hector Berlioz: Rákóczi-induló
Petőfi-versek népdalként terjednek

A gazdasági élet fejlődése

Védegylet – 1844 – Batthyány, Teleki, Kossuth
Az első vasútvonal: 1846 – Pest és Vác között
Pest-Buda gyors fejlődése (1810: 60 ezer, 1848: 150 ezer lakos)
Kávéházak, szállodák, üzletek, könyvkiadók
Városrészek (Lipótváros), középületek épülnek: Nemzeti Múzeum, Ludovika Akadémia
Első Takarékpénztár, Magyar Iparegyesület
Ganz Gépgyár

Tudomány

Bolyai Farkas és János, Jedlik Ányos, Irinyi János, Kőrösi Csoma Sándor…
Az első magyar kisdedóvó – 1828 – Brunszvik Teréz


A MAGYAR MŰVELŐDÉS 1848 ÉS 1867 KÖZÖTT

Forradalmak Európában, Magyarországon 1848-ban
1849. október 6.: a 13 Aradi Vértanú és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése
Megtorlások: Haynau vérengzése, várfogság, büntetőszázad
                        Citadella építése, csendőrség
                        Bujdosás, emigráció, passzív ellenállás
Kossuth Lajos angliai és amerikai körútja
Honvédtisztek Garibaldi seregében, az  észak dél elleni háborúban, Törökországban
Deák Ferenc levele – ellenállás, visszavonulás a közélettől
Bach-korszak
Ellenállás: összeesküvések, tüntetések
                                  
Romantikus stílus a művészetekben
A dicső múlt ábrázolása, nemzeti érzés, remény

Irodalom
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Jókai Mór: Egy magyar nábob, Kárpáti Zoltán
Arany János balladái, Buda halála                                          
Madách Imre: Az ember tragédiája (1859/60)
           
Festészet, szobrászat, építészet
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása
Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása,
                              Egri nők
Zichy Mihály: Madách és Arany műveinek       illusztrációi                                                      
Izsó Miklós: Csokonai, Petőfi, Búsuló juhász, Táncoló paraszt
Feszl Frigyes – Pesti Vigadó

Deák Ferenc és Eötvös József előkészíti a kiegyezést

1867: Ferenc József megkoronázása – Osztrák-Magyar Monarchia
                        Közös a külügy, hadügy és a pénzügy - Miniszterelnök Andrássy Gyula

Tudósok, intézmények, társaságok
Jedlik Ányos; Semmelweis  Ignác; Türr István …

Magyar Gazdasági Egyesület
Pesti Áru- és Értéktőzsde

Szent István Társulat
Kisfaludy Társaság
MTA

Gazdaság
         Vasútépítés: Bécs, Kassa, Temesvár, Nagykanizsa
         Gőzhajózás: az áruforgalom fele vízi úton
         Gyárak: Óbudai Hajógyár
                        Ganz Gyár – kéregöntésű vasúti kerék
                        Cukorgyárak
                        Szeszgyárak
                        Gőzmalmok



BOLDOG BÉKEIDŐK -  MAGYARORSZÁG  A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG (1867-1896)

A polgári társadalom kialakulása

Polgári értékek: értékelvűség, a munka tisztelete, iskolázottság, műveltség, a társadalmi érintkezés szabályai, nyelvismeret, szórakozás, utazás
           
1867- emancipációs törvény
1868 - népiskolai törvény
1868 - nemzetiségi törvény – nyelvhasználati jog
1895 – polgári anyakönyvezés

Művelődés, népiskolai törvény – Eötvös József
-         Általános tankötelezettség (12 éves korig)
            ismétlő iskola (15 éves korig)
-         Polgári, iparostanonc, kereskedelmi iskola
-         Budapesti Tudományegyetem – orvosi kar
-         Kolozsvári Egyetem – 1872.
-         Magyar királyi József Műegyetem – 1882.
-         Báró Eötvös József Collegium – 1895.
      -     1895: Orsz. Nőképző Egyesület

A tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása
-         Kandó Kálmán – villamosított vasútvonal
-         Déri – Báthy – Zipernovszky: transzformátor
-         Bánki Donát, Csonka János: porlasztó 
-         Eötvös Loránd: torziós inga
-         Puskás Tivadar: telefonközpont – 1893: telefonhírmondó
-         Korányi Frigyes: tüdőbaj gyógyítása, belgyógyászat                                                               
Szórakozás, szabadidő

Színház
            Nemzeti Színház, Vígszínház, népszínművek
            Márkus Emília, Blaha Lujza, Jászai Mari
Operett (Cigánybáró)
            Operaház (1884)
Cigány zenekarok, magyar nóta, verbunkos, csárdás
Kávéház: a városiasodás szimbóluma
Cukrászda: nők, gyerekes családok

Polgári fürdőélet  - közel 200 minősített fürdő (Pöstyén, Herkulesfürdő)
A szervezett turizmus a XIX. sz. végén alakul ki
            1873: Kárpát Egyesület
            1888: Magyar Turista Egyesület
            Erdélyi, Szepességi Egyesület
Az egészség védelmére új sportágak honosodnak meg: tenisz, korcsolyázás, úszás

Irodalmi élet a dualizmus korában
Arany János, Vajda János
Jókai Mór, Mikszáth Kálmán

Hírlapok: Pesti Napló, Friss Újság, Esti Újság…

Könyvtárak – köteles példány

Zenei élet: Liszt Ferenc – magyar rapszódiák
                                   Erkel Ferenc, Vikár Béla
                                   Richter János
Festészet
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt
Paál László - erdőrészletek
Szinnyei Merse Pál - Majális

Szobrászat
            Fadrusz János – Kolozsvári Mátyás-szobor
            Stróbl Alajos – Arany János szobra

Építészet: Ybl Miklós – Operaház
                                     Hauszmann Alajos – New York palota
                                    
Közlekedés
Baross Gábor: „vasminiszter” (vasúti, vízi közl.)
Az 1880-as, ’90-es években évi 550km vasút
Vasúti személy- és áruszállítás
Indóház, pályavendéglő (resti)
Menetrend, 1871-től fővárosi, 1891-től közép-európai idő

Árvizek, folyószabályozások

Budapest
1873: Buda, Pest és Óbuda egyesítése
Hidak: Margit, Ferenc József, Erzsébet híd
Pályaudvarok: 1877: Nyugati, 1884: Keleti
Várostervezés: sugárutak, körutak
Városi közlekedés: omnibusz, villamos, konflis, fiáker, fogaskerekű, „kis” földalatti – 1896
Artézi kutak 1866 után
Sétaterek: Városliget, Népliget, Margitsziget
Szállodák, vendéglők


A  MAGYAR MŰVELŐDÉS  A MILLENNIUMTÓL A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG
           
Millenniumi ünneplések, világkiállítás, Bp. = világváros

Építészet: Steindl Imre, Schulek Frigyes, Lechner Ödön, Hauszmann Alajos,  Kós Károly
           
Szobrászat: Stróbl Alajos, Fadrusz János

Irodalom a századelőn
                       
Ady Endre,  Babits M.,  Kosztolányi D.,  Juhász Gy., Krúdy Gyula,  Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza

Holnap, Nyugat,  A Tett, Ma

Zeneművészet
             Bartók B., Kodály Z. (népdalgyűjtés)
             Dohnányi Ernő, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jakoby Viktor

Történelmi események: 1914-18: I. világháború, 
                        1918. nov.: Magyarország független népköztársaság.
                        1919. márc. 21.
                        1919. aug.
                        1920. jún. 4.                .

1920-1945 (1948) között cél : nyitás, távlat, minőség, gyakorlatiasság
         oktatási reform: tanyasi iskolák, egyetemek, ösztöndíjak…
         tudomány- és művészetpártolás
            Szent-Györgyi Albert, Békésy Gy.,
            cserkészmozg., falukutató mozg., szociográfiák
         Gyöngyösbokréta – a magyar folklór népszerűsítése
         a sport támogatása – 1936: Berlin; uszodák, korcsolya- és teniszpályák,
         Szegedi Szabadtéri Játékok
         egyesületek: úri kaszinók, polgári olvasókörök,  
         gazdakörök,  színjátszókörök, tánciskolák…
         Rádió Budapest: 1925. (Dohnányi, Cs. Szabó, Ortutay)
         iparosodás: motor, kerékpár, helikopter (Asbóth  1928)
         bérlakásépítés: a Bauhaus hatása, ONCSA-telepek

Alkotói központok  1. Magyarország
                                               2. Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Újvidék
                                               3. Emigráció
         Folyóiratok: Nyugat, Válasz, Szép Szó, A Tanú, Új Idők
         Jelentős alkotók, alkotói közösségek:
                                    - Kodály, Bartók;
                                     - a Nyugat köre, a népi írók, Kassák- Illyés- Márai,
                                     - Egry József, Derkovits Gyula, Aba Novák Vilmos
         Az egyház szerepvállalása: karitatív tevékenység,
                             tehetséggond, -mentés; 
                                         
         KALOT, KALÁSZ, Orsz. Ref. Szeretetszöv.

         Prohászka Ottokár, Mécs László, Márton Áron, Apor Vilmos

Nincsenek megjegyzések: