PEDAGÓGIA TEMATIKA ANDAL I. 2008/2009.
1. A pedagógia, mint tudomány. A pedagógia tudományközi kapcsolatai.
A pedagógia a személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó tudomány; a nevelés elméletére és gyakorlatára hsznált komplex fogalom.
A pedagógia a nevelést, mint társadalmi jelenséget vizsgálja, felderíti azokat az összefüggéseket, amelyek egy nép történeti fejlődése, életkörülményei, nevelési módszerei, rendszerei között vannak.
A pedagógia görög eredetű, kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál. A pedagógia mint neveléstudomány vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben. Feltárja összefüggéseiket, törvényszerűségeiket, s ezek alapján meghatározza a nevelés célját, alapelveit és feladatrendszerét, azokat az eljárásokat, szabályokat és módszereket, amelyek biztosítják a nevelési alapelvek megvalósulását, a nevelési cél elérését. Feltárja a nevelés eszközrendszerét. Magában foglalja azokat a kérdéseket, amelyek a nevelés lehetőségével és szükségességével, tényezőivel, szervezeti formáival, intézményrendszerével függnek össze.
Másik jelentésében a pedagógia azonos a nevelés konkrét, gyakorlati folyamataival. Ilyen értelemben beszélhetünk pedagógiai elméletről és pedagógiai gyakorlatról, amelyek egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A pedagógia figyelembe veszi a mindenkori társadalmi elvárásokat, a gazdasági, szociális, politikai, kulturális tényezőket a nevelés-tudományi kutatások további feladatainak meghatározásánál. A pedagógia fogalmának mai értelmezése fokozatosan alakult ki a nevelési gyakorlat és a pedagógiai gondolkodás történeti fejlődése során.
Maga a szó a görög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető. Így nevezték azt a rabszolgát, aki a gyermekeket iskolába kísérte, illetve akinek feladata volt a gyermek szellemi vezetése, azaz nevelése.
A pedagógia, mint tudomány jellemzői:
- Egzakt: egyértelmű fogalmak, következtetések
- Ellenőrizhető: kutatási módszerek állításai megvalósíthatóak, reprodukálhatóak
- Önálló tárgya van: nevelés
A pedagógia tudományközi kapcsolatai:
Tudományközi kapcsolatnak nevezzük, ha a különböző tudományok ugyanazt az összetett társadalmi jelenséget vagy problémakört együtt, több oldalról vizsgálják meg.
A pedagógia tudományközi kapcsolatai:
- Filozófia
- Biológia
- Pszichológia
- Szociológia
- Matematika
- Közgazdaságtan
- Kibernetika
Azokat a tudományokat, amelyek egy másik tudomány munkáját segítik, segéstudománynak nevezzük.
Normákat adó segédtudományok:
- Etika
- Logika
- Esztétika
- Technológia
- Egészségtan
- Teológia
- Jogtudomány
Metodikai problémák megoldását segítő tudományok:
- lélektan
- biológia
- művelődéstörténet
- szociológia
- etnológia
Vannak olyan probblémakörök, amelyeket a pedagógia csak más tudományokkal együtt képes megoldani – ezeket határtudománynak nevezzük.
2. A pedagógia tárgya, rendszere. Alap- és rokonfogalmak a pedagógiában.
A pedagógia tárgya: NEVELÉS = a gyermek átalakításának, fejlesztésének folyamata (ez max. 18 éves korig lehetséges; legnagyobb befolyásolhatóság: első 10-14 év)
A nevelési folyamat során megtanítja a gyermeket:
- a valóság megismerésére és birtokba vételére
- annak átalakítására a művelődés és a közéletiség megvalósítása során (utánzás)
- az emberek közti kapcsolatok eszközeire, formáira és törvényeire (gesztusok, mimika)
- bevezeti őket az értékrend világába, orientálja az értékrend alakulását.
A pedagógia felosztása, rendszere:
- Rein (19. sz.)
elméleti pedagógia – cél, eszköz, módszer
gyakorlati pedagógia – gyakorlati rendszer
- Fináczy Ernő (1937)
elméleti v. általános pedagógia
gyakorlati v. alkalmazott pedagógia
történeti pedagógia v. neveléstörténet
- Weszely Ödön
elméleti pedagógia
neveléstan (hodegetika)
tanítástan (didaktika)
módszertan (metodika)
szervezettan (közoktatás szervezésének alapelvei)
- JELENLEGI FELOSZTÁS
elméleti pedagógia: a nevelésnek a társadalommal való összefüggésével, céljával, alapfogalmaival foglalkozik
neveléstan (hodegetika): a nevelés általános törvényszerűségeit, folyamatát, elveit, eredményeit vizsgálja
tanítástan (didaktika): a tanítás általános elveivel, módszertanával foglakozik
módszertan (metodika): az egyes tárgyak tanítási módszereit, a nevelés, képzés, oktatás lehetőségeit taglalja
neveléstörténet: nevelés és oktatáspolitikai törekvések alakulását vizsgálja
összehasonlító pedagógia: különböző országok oktatáspolitikai törekvéseit hasonlítja össze
gyógypedagógia: testileg, idegrendszerileg sérült, fogyatékos gyermekek nevelési lehetőségeivel foglakozik
iskola szervezettan: iskolarendszer struktúráját, közigazgatási problémakört tárgyalja
életkorok pedagógiája: különböző életkorokra jellemző módszerek pl. óvodapedagógia, iskolapedagógia, felnőttoktatás pedagógiája (andragógia).
nevelési színterek pedagógiája: családi nevelés, bentlakásos intézmények, napközi otthonok, tömegkommunikáció pedagógiája
Alap- és rokonfogalmak a pedagógiában:
- Enkulturáció (Herskovics): kulturális képességek elsajátítása; az a folyamat, amelynek során az újszülött kulturlénnyé válik, egy olyan élőlénnyé, aki rendelkezik az emberre jellemző alapvető tulajdonságokkal, és amelynek eredményeként alkalmassá válik a kulturált életmód elsajátítására, továbbá képessé válik az éppen fennálló társadalomba történő beilleszkedésre.
- Szocializáció (Durkheim): társadalmivá válás; a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Szocializációs hatás - látens (rejtett) tanulás: minden, ami ránk ragad.
- Nevelés: társadalmivá tétel; a kulturlénnyé válás folyamatának tudatos és tervszerű folyamata.
- Oktatás: tanítás-tanulási folyamat; a nevelő és a tanuló együttes, közös munkája, melyben a nevelés célja által meghatározott, és a tanulók fejlettségéhez helyesen méretezett művelődési anyag feldolgozása történik, tanulók számára lehetséges legmagasabb öntevékenységi szinten.
- Individualizáció: egyedi lénnyé, önmagunkká válás; az individuális tartalmak kibontakozását jeleni. Az „önmagunkká válás” folyamata. (kritikai képesség, döntésfolyamat, etikai stabilitás)
3. A nevelés fogalma, célja, feladata. A nevelés szükségessége és lehetősége.
A nevelés fogalma:
- tudatos és szervezett hatások összessége, amely a neveltre irányul
- „van” és „kell” felismerése (adott „anyagból” valahova el kell jutni)
- az embere céltudatos alakításának tevékenysége
- vizsgálja a személyiség alakíthatóságát, fejleszthetőségének összefüggéseit, ok-okozati tényezőit, a nevelés folyamatában érvényesülő tényezőket
A nevelés jellemzői:
- egyetemes, emberi, általános
- szokásszerű, utánzó tevékenység
- örök, történeti
- objektív, szubjektív
A nevelés feladata az egyetemes értékek megfogalmazása, az értékközvetítés, célját ebből kell levezetnie.
A nevelés feladatai
A nevelés különböző tevékenységek összege, melyeket a cél köt össze, a cél pedig: az erkölcsi vagy kulturális tökéletesítés.
Szellemi nevelés | |||
- test ápolása | Tanítás | Nevelés | Szakképzés |
- testfejlesztés | - alapismeret | 1, tartalmi | |
- testkultúra | - világnézet | - erkölcsi, vallási | |
- tudományos kiművelés | - esztétikai - szociális | ||
2, formális - szellemi képességek mechanikus gyakorlása - szellemi képességek harmonikus fejlesztése - szellemi képességek intuitív fejlesztése | |||
A nevelés feladatrendszere
I. Erkölcsi nevelés
Az emberi élet célja: a boldogság. A boldogsághoz vezető út két végletes formája:
1, - „külső sikerek” – USA, Európa
2, „belső eredmények” – Kelet-Ázsia
(!) Zsidó-keresztény felfogás (test, lélek, közösség)
Cselekedetünk közvetlen célja nem a boldogság, hanem olyan cél és hatalom mellyel elérhető a kielégülés és a boldogság.
Konkrét cél: „Saját tökéletesség, önmegvalósulás érdekében való munkálkodás…, a mások boldogulásáért való küzdelem”
Saját tökéletesség elérése érdekében:
- ösztöneink, szenvedélyeink feletti uralom
- hajlamaink, érzelmeink „nevelése”
- ész és akarat irányításának biztosítása
Megoldás: Homo ethicus – mértékkel, morállal rendelkező ember.
A boldogság magasabb rendű erkölcsös élettel érhető el.
Erkölcs = Azoknak az elveknek, normáknak, szabályoknak összessége, amelyek alapján a közvélemény az emberek magatartását, cselekedeteit jónak, vagy rossznak, helyesnek, vagy helytelennek minősítik, s amelyek az embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát meghatározzák.
Erkölcsi nevelés = Az ember fejlesztése azért, hogy képes legyen a pozitív értékek felismerésére, rangsorolására, értékítéletek alkotására, és ezek alapján társadalmi és természeti környezethez való humanista viszonyulása.
- fázis – gyermek ismerje a jót
- fázis – akarja a jót
Erkölcstan tanításának célja:
- megértésre, szolidalításra, szeretetre nevelés
- minden ember méltóságának, tiszteletére nevelés
- szegények-elesettek segítésére nevelés
- jelentőségteljes gyerekkori és felnőttkori szabadságra nevelés
- szilárd belső fegyelmezettségre nevelés
- szeretet örömére, vidámságra nevelés
Az erkölcsi nevelés tényezői: - kötelességek ismerete – a cselekvés elhatározása – cselekedet
- Erkölcsi tanítás
- az erkölcsi érzés, a lelkiismeret kifejlesztése
- a fegyelmezés (jutalmazás-büntetés)
- a cselekvés gyakorisága
II. Esztétikai nevelés
Fő feladata: az ízlés fejlesztése.
1, képessé tegyük a tanulót a szép megérzésére, felfogására és megértésére
2, képessé tegyük a tanulót a művészi kifejezésre, elsajátítassuk a művészet nyelvét, azaz annyi technikai elemet, amennyi képessé teszi az embert lelki tartalmának ízléses kifejezésére.
Röviden: 1, érzékenység kialakítása; 2, tudja magát kifejezni megfelelő esztétikai érzékenységgel
Legfőbb nevelési eszköze a művészet.
A művészet szükséges kiegészítője a valóság megismerésének. A művészet konkrét módon érzéki benyomások alapján élményeket, lelki szenzációkat élet át, így érteti meg az embert, a világot, és így érezteti ezek értelmét.
A művészi nevelés = ízlés nevelés, megértésre és megszerzésre nevelés.
Elemei: költészet, irodalom (mese, vers, monda), képzőművészet. Legfőbb ágazat a zene – akusztikus élménye.
Esztétikai szükségletek kialakításának feltétele:
- megjelenése
- kommunikációs stílusa modell közvetítés
- normarendszer, értékek
- viselkedése, modora, magatartása
- tisztaság
- ülésrend
3, Az alkalmazott nevelési módszerek
- élményt akarok-e átadni
- csak verbális, vagy audio-vizuális
4, Tárgyi, környezeti feltételek
III. Egészséges életmódra nevelés
„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi!” WHO
„Az egészség az ember belső állapota, mellyel tagjaiban jól lévén az ő cselekedeteit jól viszi véghez.” Apáczai Csere János
3 területe van:
- testi – szomatikus
- lelki – pszichés
- szociális – társas kapcsolatok
Egészségnevelés = az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló nevelő tevékenység az egészség és a teljesítő képesség megtartása, fejlesztése, visszaszerzése érdekében.
Egészségkulturáltság: a műveltségi anyagnak a részét képezi
Feltételek, lehetőségek | Szükségletek, indítékok | Életvitel |
tárgyi | szellemi | Munka | |||
↓ | ↓ | Pihenés | |||
Iskolázottság | Erkölcsi normák | Szabadidő | |||
Jövedelem | Jogszabályok | Sport | |||
Lakóhely | Szokások | Szórakozás | |||
Foglalkozás | Divat | Táplálkozás |
Az egészséges életmód iskolai feltételei
1, Az iskola egészségügyi feltételrendszere
- az iskola épülete
- az iskola berendezése
- a bútorzat tisztasága, tisztán tarthatósága
- az iskola folyosója
- az udvar
- a tanító egészsége (testi, lelki)
2, Az oktatás rendje és módja
- a tantárgyak sorrendje
- egyéni fejlődés figyelembe vétele
- egyenletes terhelésre való törekvés
3, A szabadidő tervezése – iskola közeli tevékenységek
4, Az egészséges életmódra nevelés színterei
4, Az egészséges életmódra nevelés színterei
- az iskola szervezeti élete
- a tanórák
- az egészségtan órák
IV. Környezeti nevelés (lásd: erdei iskola)
Környezettudatosság – a műveltség része
Olyan pedagógiai folyamat, amely elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét.
- alakítja az érzelmi viszonyulásokat és az értékrendet
- képessé teszi az embert az együtt működésre
- felismerteti az élet különleges és ismételhetetlen jelenségeit
- élethosszig tartó folyamat
Cél: a környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel elősegítése
Színterei: Család (környezetkultúra, életvitel)
Iskola – tanóra keretek között, óraközi szünetekben, szakkörök formájában személyes tapasztalást biztosítani. Fontos a felnőttek modellszerű viselkedése.
Iskolán kívül - erdei iskolák, táborok, terep gyakorlatok, állatkertek, növénykertek, nemzeti parkok látogatása
Alkotó elemei: Természethez
Fogyasztáshoz
Energiához való viszony
Hulladékhoz
Vízhez és levegőhöz
A környezeti nevelés személyiség, magatartás és attitűdformálás, amely az egyént képessé teszi a másokkal való együttműködésre.
Elemei: Másokra figyelés képessége
Másság elfogadása
Empátiás képesség fejlesztése
Segítő magatartás
Tolerancia szint
Cselekvés kontrollálási képessége
V. Az értelmi nevelés
Az értelmi fejlettség jelenti:
1, a természetről, a társadalomról ismeretekkel rendelkezik
2, az egyén fejlett pszichikummal rendelkezik
3, korszerű az életmódja, szemléletmódja, világnézete
4, szellemi önállóságot
5, a művelődés belső igénye
Célja: hogy kifejlessze az önálló tanulásnak, az ismeretszerzésnek, a felfedezésnek a képességét, s hogy a műveltség alapjait lerakja.
Fő eszköze: az oktatás (tanítási-tanulási folyamat)
Az értelmi nevelés
MIT? HOGYAN?
Alaki, formális | ||
↓ | ↓ | |
A művelődési anyag feldolgozása | Értelmi erők kiművelése | |
↓ | ↓ | |
Általános műveltség megszerzése | Figyelem (önkéntelen, szándékos) | |
„lélekművelő” | ↓ | |
Megértés (asszociatív, logikai) | ||
↓ | ||
Emlékezés (gyors, lassú, tartós) | ||
↓ | ||
Képzelet (reproduktív, produktív: képzelet) | ||
↓ | ||
Gondolkodás (analízis, szintézis, absztrakt, általánosítás) |
A nevelés célja:
A nevelési cél azon tulajdonságok összessége, amely leírja, ahogy a gyermeket milyen értékekkel, képességekkel bíró emberré kívánjuk nevelni – ehhez mindig kapcsolódik egy értékrendszer, ill. egy ember- és életeszmény, amely a történelemi folyamán állandóan változott.
Spárta jó katona
Athén kalokagathia (jó és szép)
Róma római polgár
Keresztény felfogás vallásos ember
Reneszánsz teljes ember
Herbart erkölcsös ember
Spencer életrevalóság
társadalmi szükséglet
$
nevelési cél
nevelés feladatai | |
$ | $ |
módszerek, intézményrendszer, tevékenységi formák | testi, erkölcsi, érzelmi, esztétikai |
A nevelés szükségessége és lehetősége:
A nevelhetőség a személyiséget alakító környezeti hatások befolyásolásának, irányításának, ezzel a kívánatos személyiség vonások kialakításának lehetősége.
A pedagógia alapkérdése: Nevelhető-e az ember?
A különböző korok kutatói, híres emberei más-más módon vélekedtek:
Platón: az embere a nevelés által lesz igazán emberré
Arisztotelész: bízott a nevelés hatalmában
Erasmus: a nevelés tesz emberré
Comenius: mindenki mindenre megtanítható
Schoppenhauer: a nevelés reménytelen
Freud: élet- és halálösztön irányít
A nevelhetőség elméletei:
- biogenetikus elmélet (átöröklés elmélet): a gyermek személyiségének fejlődését döntően az öröklés determinálja, génjeiben hordozza a személyiségvonásainak alapját
- szociáldeterminus elmélet: a személyiség az őt ért környezeti hatások eredménye, olyan lesz, amit és ahogy átél élete során
- konvergencia elmélet (Wiliam Stern): átöröklési és környezeti tényező együtt működik a személyiségformálásban, 60-40%-os arányban
A nevelhetőség összetevői:
- mit tud, hol tart a fejődésben
- hogyan, milyen ütemben tud változtatni a nevelés
- a gyermek távlati fejlődési lehetőségei
- a gyermeki fejlődés beágyazottságának szintje
A nevelhetőség korlátai:
- belső eredetű (életkori sajátosságok)
- külső eredetű (szociális kapcsolatok zavarai, fizikai zavarok)
4. A nevelés antropológiai alapjai, embereszmény, emberkép.
Az embereszmény a jövőre vonatkozó, adott korszakra jellemző értékkategória, mintakép, példakép, amely a társadalomra, nem pedig egyénre vonatkoztatható.
Jellemzői:
- minden ember számára más, hiszen mindenki azzal a tulajdonsággal ruházza fel a példaképét, amit ő értékesnek tart
- az eszménykép szoros összefüggésben áll az értékrenddel
- ösztönző, irányító szerepe van a nevelésben
Emberkép szemléletek:
1. Biológiai lény – ösztönöket formáló pedagógia
- darwinizmus; pszichoanalízis
- kiindulópontja: ösztönök, biológia
- pedagógus=erőművet építő mérnök
2. Mechnikus lény – viselkedést formáló pedagógia
- Descartes
- kiindulópontja: környezet
- pedagógus=szobrász
3. Egyszeri individum – humanista pedagógia
- Rogers, Maslow
- kiindulópontja: az emberben végtelen potenciálok rejlenek
- pedagógus=szülész
5. Érték és nevelés. Érték, értékorientáció a nevelésben.
Az érték fogalma:
- az egyén v. a társadalom számára fontos
- érzékileg fel nem fogható
- csak belső szemlélettel érzehető
- állandó
- a „jót” képviseli
Az érték jellemzői:
- választáson alapul
- önmagában nem létezik > megfogalmazói, hordozói, továbbítói mindig emberek, csoportok, közösségek
- központi szerepet játszik mind a családi, mind az intézményes nevelésben
Az értékek választását befolyásoló tényezők:
- történelmi kor, társadalmi tényezők
- nemzeti, nemi, életkori hovatartozás
- egyén mikro- és makrokörnyzeti tényezői
- egyén személyiségtulajdonságai, alkat, életút
Az értékek szerepe az ember életében:
- alap a társadalmi beilleszkedéshez
- szabályozza az emberi kapcsolatokat
- fenntartja a környezettel való egyensúlyt
- önkifejező, önmegvalósító funkciója van
- általános és alapvető tájékozódási mérce
- behatárolja a társadalmi hovatartozást
Magatartásunkat az értékek és a normák határozzák meg; ezek lehetnek formálisak (pl. jogszabályok, szabályzatok), informálisak (íratlan szabályok, ámde mindenki betartja), ill. egyetemesek (mindenkire minden helyzetben vonatkoznak).
Az egyes értékek egy egységes rendszerben, az értékrendszerben állnak össze, amelynek megtesetesítője maga az életvitel.
Értékorientáció a nevelésben:
Értékstruktúra körülhatárolása => Motivációs bázis kialakítása => Értékelés => Szelektív hatásrendszer (tudjon választani/válogatni) >>> Eredménye: kívánatos magatartás
CÉL: autonóm személyiség kibontakozása
Az értékorientáció az egyénben létrejött felismerő jellegű, érzelmi képződmény, amely az ő környezethez való személyes viszonyát fejezi ki.
Legfőbb pedagógiai értékek:
egészség
aktivitás
kommunikációs és kooperációs készség
érdeklődés
életfeladatokra való felkészülés
produktivitás
átfogó valóságérzékelés és értékelés
autonómia
igényszint
felelősség
6. A nevelés színterei, társadalmi tényezői. Formális és informális nevelés.
A nevelés színterei:
I. Mikrotársadalom (család)
A tagok között személyes kapcsolat van. Sok közös élmény, tevékenység és tapasztalat köti össze a tagokat. Ez az első olyan szocializációs mező, amelyben tapasztalja az egyén a kapcsolatokat, viszonyokat és az érzelmeket.
Család = van egy sajátos atmoszférája. Ez az anya feladata. A család kettős vezetésű kiscsoport. Instrumentális vezetője van, aki kapcsolatot tart fenn a család és a társadalom között. Gazdasági szempontból ő tartja fenn a mikrotársadalmat. A másik egy expresszív-emotív szerepet betöltő, aki a harmóniáért, az érzelmi kiegyensúlyozottságért felelős.
II. Mezotársadalom (óvoda, iskola, cserkész csoport…)
Vannak személyes kapcsolatok, de már nem olyan közeliek, mint a mikrotársadalomban.
a, bölcsődei nevelés: gondozó, nevelő áll a középpontban (fél éves-3-éves korig)
Feladata: szokás kialakításának megteremtése pl.: szobatisztaság
érzékszervi fejlesztés
mozdulatok, test feletti uralom kifejlesztése
tevékenykedtetés
beszéd, gondolkodás, értelmi képességek fejlesztése
érzelmi-akarati élet fejlesztése
b, óvodai nevelés: ONP – meghatározza az országban működő, óvodákban folyó pedagógiai nevelést. Funkciói:
óvó-védő
szociális
nevelő-személyiségfejlesztő
Célja: harmonikus, sokoldalú fejlesztés; gyermekszemélyiség kibontakoztatása; életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele; eltérő fejlődési ütem figyelembe vétele
Feladata:
testi-lelki szükségletek kielégítése
egészséges életmód kialakítása
érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
értelem fejlesztés, nevelés megvalósítása
c, iskolai nevelés
Funkciói:
a személyiség formálásában betöltendő fejlesztés funkció
oktató, ismeretátadó funkció
problémafelismerő, diagnosztizáló funkció
a családi szocializáció mulasztásaiból következő korrekciós vagy terápiás funkció
a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavaraira irányuló kompenzációs, korrekciós funkció
családgondozó funkció
Célja:
1, Affektív célok (érzelmi viszonyulás) – együttérzés, összetartozás
2, Kognitív cél (megismerés) – tudás, aktivitás (önfejlesztő, alkotó tevékenység)
3, Morális célok – önálló felelősségvállaló ember nevelése; értékrend (értékkövető magatartás)
4, Életmód-életstílus – egészséges életmód, rugalmasság
5,Állampolgárságra és hivatásra nevelés – állampolgári nevelés (előítélettől mentes, nyitott gondolkodás), hivatásra nevelés (vállalkozó kedv, ötletesség)
III. Exotársadalom (község, városrész, nagyobb intézmény) – szinte hiányzik a személyes kapcsolat.
IV. Makrotársadalom (ország) – nincs személyes kapcsolat
7. A család funkciói, szerepe a nevelésben. A családi nevelés típusai
A család funkciói
1) A népesség utánpótlását biztosító biológiai, szexuális funkció
2) Gazdasági, gazdálkodási funkció (családi munkamegosztás)
3) Az érzelmi egyensúlyt, pihenést, felfrissülést, és regenerálódást biztosító funkció
4) Gondozó, nevelő és szocializációs funkció
5) A családtagok státuszát képező, azt meghatározó funkció
6) A családtagok magatartását irányító, ellenőrző, a család vezetését ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító funkció (a személyiség autonómiáját tiszteletben tartani!)
7) Kulturális családi értékek, normák kidolgozását és fenntartását biztosító funkció
8) Betegek és öregek gondozását, ellátását biztosító funkció
9) Vallási funkció
10) Jogi funkció
A család a sikeres egyéniséghez (önmagával tisztában levő) hogyan tud hozzájárulni?
NEM TEHETED | |
Az önbizalom és önértékelés erősödése | Az önbizalom és önértékelés gyengül |
$ | $ |
pozitív énkép | negatív énkép |
$ | $ |
belső kontrollra irányultság | külső kontrollra irányultság |
$ | $ |
felelősség vállalása | felelősség áthárítása |
$ | $ |
önállóság | függőség |
$ | $ |
ÉN ERŐS ember | ÉN GYENGE ember |
Hogyan lehet létrehozni kedvező családi légkört?
- Egymás iránti figyelem, tapintat. Egymás jogait, egyéniségét figyelembe venni.
(A megszégyenítés tartós feszültséget okozhat a gyermeknél.)
- Őszinte bizalmi légkör, kevesebb félelmet él át a gyermek. (A titkolózás megrázkódtatást okoz.)
- A család napirendje, életritmusa biztonságot, kiegyensúlyozottságot ad a gyermeknek.
- A rendszeretet a szülők határozott, de nem túlhajtott követelményei és ellenőrzései eredményeként alakul ki a gyermekben.
- Az elfogadott tekintély nem félelemből, hanem jelenlétből fakadjon. A tisztelet légköre feltételezi, hogy a szülők nem tesznek negatív megjegyzést.
A támogatott funkciók hatékonyságát növeli:
- a közös nyelv, nyílt kommunikáció a családban
- a generációk között élő kapcsolat
- az egészséges interperszonális kapcsolat a családban (megfelelő konfliktuskezelési technika)
A család életében előforduló problémák:
- a családtagok egyéni pszichés problémái
- a családban már kialakult szerep-struktúrában és annak működésében lévő problémák
- aktuális interperszonális konfliktusok
- a nukleáris család és a rokonság kapcsolatában rejlő zavar
- a család, a családtagok és a külső referenciacsoportok közti feszültségek (viszonyítási csop.)
- makrostruktúrális döntések (társadalmi) intézkedések, folyamatok negatív hatásai a családi életre.
A családi nevelés típusai
A családi nevelés típusait 3 tengely mentén soroljuk be:
1) Család érzelmi légköre, ez lehet: hideg v. meleg (közvetlen érzelmi kapcsolat jellege: szeretet-elfojtás; megbecsülés-lebecsülés)
2) Nevelés rugalmassága, ez lehet: nyílt v. zárt (együttműködés-gátlás; önállóságra nevelés-korlátozás)
3) Követelmények határozottságának foka, ez lehet: erős v. gyenge (következetesség, normarendszer – kiszámíthatatlanság)
Típusai: | Szülő | Gyermek | Pedagógus | Közösség |
1) Harmonikus nevelés (meleg-nyílt-erős) | határozott következetes gyermekhez igazodó igények | felelősségvállaló szociábilis barátságos jó önkontrollos | világos követelmények demokratikus légkör | baráti kapcsolatok közös élmények együtt kialakított normák |
2) Liberális nevelés (meleg-nyílt-gyenge) | elfogadó, megértő követelményt nem tartatja be | kreatív, ambíciózus gyenge önkontroll | jó légkör, de feladattartás nélkül | aktív, de túlzott rivalizálás |
3) Ambíciózus v. normatív nevelés (meleg-zárt-erős) | meleg légkör, de merev irányítás alatt tartja | kötelességtudó, de önállótlan kudarckerülő | jó hangulat, fegyelem önállóságra való nevelés hiánya | jó hangulat és teljesítmény, de teljes összhang kell! |
4) Túlvédő v. túlgyámolító nevelés (meleg-zárt-gyenge) | gátolttá teszi a gyermeket, mindent megold helyette | kudarckerülő engedelmes változást nem szereti | lekenyerezés a passzív követés érdekében | nem hatékony, csak érzelmileg kötődő |
5) Autonóm v. hideg, demokratikus nevelés (hideg-nyílt-erős) | egyenrangú partnerként kezeli túl racionális | érzelmileg kielégítetlen kötelességtudó alacsony empátia | következetes, de túl távolságtartó | demokratikus, közös cél tartja össze |
6) Elhanyagoló nevelés (hideg-nyílt-gyenge) | érzelmi törődés hiánya ne legyen a terhére | agresszív nincs kontroll gyenge kapcsolatteremtés | csak a tananyagra fókuszál személyiségfejlesztés nem érdekli | nem alakul ki |
7) Kemény nevelés (hideg-zárt-erős) | vasfegyelem, szigor kényszerítés | zárt, szorongó fanatikus | szigorú fegyelem fenntartása | fanatikus |
8) Diszharmonikus nevelés (hideg-zárt-gyenge) | gyenge erkölcsi, érzelmi szint szidás, megalázás | szorongó, kielégületlen, gátolt | gyenge légkör és teljesítmény korholás | egymást hibáztató emberek |
Alapvető hibákból adódó kedvezőtlen hatások:
1, Erőszakos eszközöket alkalmazó, túl szigorú nevelés. Mellőzi a meggyőzést, gyakori megfélemlítés, büntetés.
2, Engedékeny, kényeztető nevelés: Túlzottan gyámolító nevelés, függő állapot fenntartása, megbénítja az aktivitást.
3, Következetlen nevelés: kettős irányítás van jelen, hol dicsér, hol elmarasztal.
4, Rendszeresség, fokozatosság hiánya. Érdemtelenül kapott jutalom és büntetés.
5, Elhanyagoló nevelés: legtöbb sérülést okozza. Testi-lelki szükségletek nem tudnak kielégülni.
6, Traumatizáló nevelés: Károsító családi szituáció, szülő kóros személyisége.
8. A közoktatás strukturális és funkcionális rendszere
Az iskolarendszer funkció szerinti tagolódása
A hazai iskolarendszer két meghatározó alrendszere a közoktatás és a felsőoktatás.
A közoktatás napjainkban az alsó- és középfokú iskolákban folyó oktatást – nevelést jelenti, tehát a közoktatási rendszer az alsó- és középfokú iskolák országos szervezeti együttesét foglaja magában. A közoktatásügyi v. köznevelési intézményrendszer létrehozása, működtetése és irányítása az állam feladata, működésüket törvények szabályozzák.
Funkció szerinti felosztás:
általánosan művelő iskolák (feladata: ált. műveltség és egyetemes kultúra közvetítése; személyiségfejlődés kibontakozása):
~ óvoda
~ általános iskola
~ szakmunkásképző és szakiskolák
~ gimnáziumok
többcélú intézmények (ált. műveltség és egyetemes kultúra közvetítése + speciális célkitűzések megvalósítása):
~ szakközépiskola
~ alapfokú művészetoktatási intézmény
szakképző iskolák (tankötelezettség megszűnése után az Országos Képzési Jegyzékben/OKJ/ szereplő szakképesítéseknek megfelelően szakmai vizsgára készít fel)
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények (testi, érzékszervi, értelemi, beszéd v. más fogyatékos gyermek számára speciális gondozást, pedagógiai ellátást biztosít)
kollégium (iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja tekintettel a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, ill. ha a szülő nem tudja biztosítani ezeket a feltételeket)
A közoktatás strukturális rendszere 3 alapvető alrendszerre tagolható:
nevelő, nevelő és oktató intézmények
~ óvoda
~ általános iskola
~ szakmunkásképző
~ szakiskola
~ gimnázium
~ szakközépiskola
~ alapfokú művészetoktatási intézmény
~ gyógypedagógiai iskolák
~ diákotthon, kollégium
pedagógiai szakszolgáltató intézmények
~ gyógypedagógiai tanácsadó
~ korai fejlesztő és gondozó központ
~ tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság
~ nevelési tanácsadó
~ beszédjavító intézet
~ továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó
~ konduktív pedagógiai intézmény
pedagógiai szakmai szolgáltatás
~ önkormányzati, országos intézmények
~ szakmai szolgáltató intézmények
~ pedagógiai értékelés, szaktanácsadás
~ peadgógiai tájékoztatás (tantervek, tankönyvek)
~ igazgatási, pedagógiai szolgáltatás
~ pedagógusok képzésének, továbbképzésének segítése, szervezése
~ tanulmányi, tehetség gondozó versenyek szervezése, lebonyolítása
9. Az iskola társadalmi funkciói. Az iskola, mint a társadalom reprodukciójának intézménye
Az iskola a család után a szocializáció legfontosabb színtere.
Az iskola funkciói:
- személyiségformálás, -fejlesztés
- oktatás, ismeretátadás
- problémafelismerés, diagnosztizálás
- családi szocializáció mulasztásainak korrekciója
- személyiségfejlődési, magatartási zavarokra irányuló korrekció
- családgondozás
A társadalmi környezet iskolával kapcsolatos szükségletét kétféle szempontból csoportosíthatjuk: az egyik szempont szerint vannak hivatalos és nem hivatalos szükségletek, a másik szempont szerint vannak teljesített és nem teljesített szükségletek.
Az iskola funkciói:
• Az iskola manifeszt funkcióinak nevezzük a hivatalosan megfogalmazódó igényeket, elvárásokat;
• Az iskola tényleges funkciói viszont mindazok a szükségletek, amelyeket az iskola kielégít;
• Az iskola látens funkcióinak szokás nevezni azokat a tevékenységeket, amelyekkel az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti.
• Még a nem teljesített szükségletek is árulkodnak az iskoláról, mert akár megfogalmazódtak hivatalosan, akár nem, mindenképpen a társadalmi környezet szívó hatását mutatják be, amelynek következtében az iskola tevékenységrendszere formálódik.
Hivatalos funkciók
Minden iskolát ugyanazok a legmagasabb szinten megfogalmazódó hivatalos szükségletek mozgatnak, és hasonló a szervezeti felépítésük is. Magas szinten általánosítja az iskola működését néhány nagy vonalakban csoportosított elvárás. Ezeket az elvárásokat még pontosítja néhány olyan dokumentum, amelyet az iskola számára fogalmaztak meg, illetve az iskola meg kell, hogy fogalmazzon önmaga számára. Végül pontosabbá teszi ezt az erőteret a helyben megfogalmazódó hivatalos szükségletrendszer.
Rejtett funkciók
A hivatalos funkciók mellett az iskola többé–kevésbé megpróbálja kielégíteni a környezetének nem hivatalos szükségleteit is (az iskolaépítés és –felújítás szervezése, sportpálya építése, stb.).
Az iskola nem azonosulhat a környezetének igényeivel. Nem adhat felmentést azoknak a követelményeknek a teljesítése alól, amelyeket a hivatalos dokumentumok előírtak a gyerekek számára.
10. A nevelés speciális esetei. Az átlagtól való eltérés kérdései
Vannak olyan gyerekek, akiknek állandó, vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi, vagy szocio-kulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési, oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz igazodó bánásmódot igényelnek az iskolában.
Típusai:
1, Speciális nevelési szükségletű gyerekek
- gyógypedagógia
- tanulásban akadályozottak
- hallás, látás károsultak
- beszédben akadályozottak
- autista gyerekek
2, Tanulási problémák
- tanulási nehézségekkel küszködő (szociális, nyelvi, kulturális hátrány; motiválatlan gyerek)
- tanulási zavarral küszködő (diszlexia, figyelemzavar)
3, Magatartás miatt problémás tanulók
- visszahúzódó (depresszióra hajlamos)
- ellenséges (agresszív)
4, Kivételes képességű tanulók, tehetségek
- intellektuális tehetség
- művészi tehetség
- pszicho-motoros (sport, tánc, pantomim, stb.)
- szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)
Az átlagtól való eltérés kérdései
„Átlag” gyermek:
- isk. tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik
- szociokulturális környezete rendezett
- elegendő motivációs báziasa van a tudás megszerzéséhez
Értelmi képességek tekintetében kétfél irányban lehet eltérni
Pozitív irányú eltérés Negatív irányú eltérés
> tehetségesség > értelmi fogyatékosság
Intelligencia:
értelmi képességek, ill. azok rendszere, struktúrája
egymástól eltérő képességek összessége:
~ verbális gondolkodás
~ matematikai gondolkodás
~ absztrakt-vizuális gondolkodás
~ rövid távú memória
Mérése: intelligencia hányados segítségével történik (IQ= mentális életkor/naptári életkor×100)
11. A nevelő személyisége, szerepe a nevelés folyamatában
A nevelő személyiségének fontos jellemzői:
- magas szintű szakmai műveltség és meggyőződés
- pedagógiai érzék (képes legyen észrevenni a tanulóban rejlő lehetőségeket, pozitív tulajdonságokat)
- kreativitás
- megértés
- tisztelet és felelősségérzet
- kiegyensúlyozottság
- humorérzék
- találékonyság
- tekintély
A nevelő szerepe:
- azonosulási mintát, modellt nyújt a gyermeknek
- emberformáló, nevelő szerep
- tanítás
- tanulási motiváció kialakítása
Ehhez szükséges:
- természetesség, tudja önmagát adni
- hitelesség
- tolerancia, elfogadás, megértés, amely alapot nyújt a fejlesztéshez
12. Reformpedagógiai iskolamodellek, alternativitás az oktatásban
Reformpedagógiai iskolamodellek
1. Szentlőrinci iskolamodell
- képességfejlesztő iskola
- célja:
~ kialakítsa a gyermekben a mindenirányú továbbfejlődés alaplehetőseit
~ társadalmilag tevékeny ember megalapozása
- módszere:
~ világkép egységének elvére épülő komplex tantárgyak
~ tankönyv helyett könyvtári feldolgozás, önálló munka, szimulációs játék, modellezés
2. Humanisztikus kooperatív tanulás
- módszer (jelenleg még nem iskolakoncepció)
- lényege:
~ a hagyományos tanulási folyamat átalakítása az időhatárok kitágításával
~ diákok maguk dolgozzák fel az anyagot, majd beszámolnak belőle
3. Waldorf-iskola
- 12 évfolyamos egységes iskola
- közösen, republikánus módon irányított (nincs igazgató)
- alapelve: gyermekek tevékenysége
- jellemzői:
~ otthonos atmoszféra
~ állandóság (8 éven keresztül egyetlen tanító)
~ legfőbb tanulási motívum a szeretet
~ nincs osztályozás, bukás
Alternativitás az oktatásban
- Alternatív iskolák pedagógiai programjának közös filozófiai alapja: minden ember egyszeri és egyéni bánásmódot igényel
- kiemelt feladat:
~ önálló tapasztalatszerzés
~ valóságmegváltoztató képesség kialakítása
~ aktív részvétel a tanári-tanulói munkában
- tanári/pedagógusi tevékenység:
~ a kultúraközvetítésen túl problémamegoldás, kutatás, cselekvés
- kezdeményezői: magán, alapítványi és felekezeti iskolák
- kihívása: állami iskolarendszerben is lehetővé váljon
- alternativitás = az a helyzet/folyamat, amely szélesebb spektrumban kínál fel választható utakat, módokat
Alternatív célok:
- tradicionális iskola modernizált v. nosztalgikus törekvései (pl. 6 v. 8 osztályos gimnázium)
- európai reformpedagógiai irányzatok (pl. Waldorf óvodák, iskolák)
- kettős kötésű, pragmatizmus elveire épülő iskola
- esélyegyenlőséget középpontba helyező iskola
- speciális igényeket kielégítő, részben tehetséggondozó, részben szakmai orientáltságú iskola
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése