A pedagógia tárgya, feladata
A pedagógia tárgya:
A gyermek alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat során megtanítja:
- a gyermeket a valóság megismerésére, s ezáltal birtokbavételére
- annak alakítására a művelődés és közéletiség megvalósítása során (az iskola oktat és nevel)
- az emberek közötti kapcsolatok eszközeire, formáira és törvényeire (legelőnytelenebb oktatási forma mindenki a tanárra néz, viszont a társai hátát látja)
- bevezeti a gyermeket az értékek világába, orientálja az értékrendszer kialakulását
Tudományközi (interdiszciprinális) kapcsolatok (mi nélkül nem lehet a pedagógiát elképzelni, ezek nélkül nem tud létezni):
- pszichológia (lélek működését pl. egy tanárnak ismernie kell)
- filozófia (legősibb tudomány)
- biológia (emberi test működése)
- matematika (statisztika, számadatok)
- szociológia
A pedagógia felosztása:
- általános pedagógia
a nevelésnek, mint személyiségformálásnak a társadalommal való összefüggésével, céljával, lehetőségeivel, alapfogalmaival foglalkozik
- neveléselmélet
a nevelés folyamatát, tartalmát, elveit, módszereit, színtereit, eredményei vizsgálatának kérdéseit tárgyalja
- didaktika (oktatástan)
a tanítási-tanulási folyamat tartalmi, szervezeti, módszertani kérdéseit tárgyalja
- módszertanok
a tananyag feldolgozásával összefüggésben vizsgálják a nevelés, képzés, oktatás lehetőségeit, módjait
- neveléstörténet
a nevelési eszmények és intézmények, a nevelés-oktatás gyakorlatának, nevelés és oktatáspolitikai törekvéseinek alakulását kíséri végig a történelem különböző időszakaiban
- összehasonlító pedagógia
különböző országok oktatáspolitikai törekvéseit hasonlítja össze
- gyógypedagógia
a testileg, idegrendszerileg sérült, fogyatékos (akadályozott) gyerekek nevelési lehetőségeivel, annak speciális kérdéseivel foglalkozik
- iskola szervezettan
az iskolarendszer strukturális kérdéseit, közigazgatási problémáit tárgyalja
- életkorok pedagógiája
óvodapedagógia, iskolapedagógia, felsőoktatás pedagógiája, felnőttoktatás pedagógiája
- nevelési színterek pedagógiája
családi nevelés, bentlakásos intézmények, napközi otthonok, tömegkommunikáció pedagógiája
Nevelés fogalma:
Platón (Kr.e. 427 – 347): „Az idősebb nemzedék erkölcsének átadása az ifjabb nemzedék számára.”
Fináczy Ernő (1914): „A nevelés nagykorúaknak kiskorúakra való egyetemes és tervszerű ráhatása avégből, hogy a fiatal nemzedék majdan egyéni és társadalmi feladatainak egy erkölcsi cél mértéke szerint tudatossággal és szabadsággal megfelelhessen.”
egyetemes: egész személyiségre hat
tervszerű: célja van, hogy összejöttünk egy órán
szabadsággal: bármit megtehetek, amit úgy gondolunk, hogy jó
Nevelés, educatio:
- öntudatos személyiség kiformálására irányuló tevékenység
- az egyén a jót, a helyeset tudatosan és szabadon tegye meg
- nevelés az egyéniséget fokozza
Szoktatás szerepe – „idomító eljárás” – gyermek érdekében a nevelésben szükséges automatizmusok nem öncélúak, hanem lépcsőfokai egy magasabb, tudatosabb állapot létrejöttének.
Idomítás, dresszúra:
- tudatlanságnak az állapota
- az önállóság legcsekélyebb nyoma is eltűnjön
- tökéletes gép (-ként működő lényt kezelünk)
- erőszakos belenyúlás a természetbe
Művészet:
- a művész lelketlen anyagot formál
- anyagának természetét pontosan ismeri
- művész ideálja mindig a konkrétum körében mozog
- a művész a maga lelkét kell, hogy beleöntse művébe.
Nevelés:
- a nevelő lelkes lényt formál
- a nevelő gyermeki természetét – bármennyire tanulmányozza is – teljesen sohasem ismerheti meg
- a nevelő ideálja általános embereszmény
- a nevelőnek az a végső célja, hogy neveltje valamikor olyan személyiség legyen, mely a maga sajátos bélyegét viseli magán.
Tökéletes embereszmény:
- önuralom erénye
- igazságosság erénye
- szeretet erénye (beépüljön, teljesen megszilárduljon az egyénben, akit nevelünk)
A nevelés jellemzői:
- örök (elvek, normák)
- történeti (történelem során változó céloknak megfelelően)
- objektív
- szubjektív
- A nevelés társadalmi feltételek mellett bontakozik ki, a nevelés társadalmi keretek között folyik. (pl. a mai műsorok, az utca…)
- A társadalmi szükségletek határozzák meg a nevelés céljait. (pl.: muszáj óvodában már nyelvet tanulni, pedig nem biztos, hogy ez jó)
- A nevelés alapvető sajátossága és következménye a gyermek aktív részvétele saját nevelési folyamatába (pl. házi dolgozat, könyvtárba járás).
- A nevelés megalapozza az önnevelés indítékait, képességét.
A nevelés cél- és feladatrendszere
társadalmi szükséglet
ß
nevelési cél
ß
nevelés eszközrendszere nevelés feladatai
ß ß
módszerek, intézményrendszer testi, erkölcsi, értelmi,
tevékenységi formák esztétikai
Pl.: ókori Spárta
- Társadalmi szükséglet (katonaállam) nagyszámú jó harcos
- nevelési cél: jó harcosok, harcedzett személyek nevelése
- eszközrendszer: tábor (intézmény), torna, testedzés (tevékenységi forma), direkt (módszerek)
- nevelési feladatok: előtérben a testi nevelés
A nevelés szükségessége és lehetősége
- Biogenetikus elméletek (átöröklés elmélet)
- a gyermek személyiségének fejlődését döntően az öröklés determinálja
- az ember minden alapvető vonása öröklődik
- a személyiség biológiailag meghatározott, génjeinkben hordozzuk minden jellemző vonásunk alapján (genetikailag kódolva vagyunk, de nem biztos, hogy ez kiderül)
- Szociáldeterminizmus elmélete (a környezet meghatározó szerepe)
- mindenben a környezet szerepét hangsúlyozza
- az emberi személyiség az őt érő környezeti hatások eredménye
- minden ember olyan lesz, amit és ahogyan élete során átél, megtanul
- Konvergencia elmélet (kéttényezős elmélet)
- a gyermek személyiségének fejlődésében két tényező működik együtt: az átöröklés és a környezet
- a két tényezőből azonban az öröklés szerepe hangsúlyosabb 60:40%-os arányban
Allport elmélete:
Személyiség: öröklés x környezet
Emberformáló tényezők, folyamatok
A nevelés színterei
Enkultúráció: kulturális alapképességek elsajátítása | ||||||||
Szocializáció: társadalmivá válás | ||||||||
Nevelés: társadalmivá tétel | ||||||||
Oktatás: ennek tervszerű tanítás-tanulás keretében zajló részfolyamatai | ||||||||
Individualizáció = egyedi fénnyé, önmagunkká válás | ||||||||
Felső négy: külső ráhatás
Legalsó: „én” kibontakozása, kell hozzá egy érettség
Enkulturáció: az a folyamat, amelynek során az újszülött kultúrlénnyé válik egy olyan élőlénnyé, aki rendelkezik az emberre jellemző alapvető tulajdonságokkal és amelynek eredményeként alkalmassá válik a kultúrált életmód elsajátítására, továbbá képessé válik az éppen fennálló társadalomban történő beilleszkedésre.
Szocializációnál tágabb.
Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.
Nevelés: a kultúrlénnyé válás folyamatának tudatos és tervszerű folyamata.
Oktatás: a nevelő és a tanuló együttes közös munkája, melyben a nevelés célja által meghatározott, és a tanulók fejlettségéhez helyesen méretezett művelődési anyag feldolgozása történik, a tanulók számára lehetséges legmagasabb öntevékenységi szinten.
Individualizáció: individuális tartalmak kibontakoztatását jelenti.
Nevelés színterei (ahol a nevelés folyik):
1. Mikrotársadalom (család)
2. Mezotársadalom (iskola, óvoda, cserkészcsapat)
3. Exotársadalom (község, városrész, nagyobb intézmény)
4. Makrotársadalom (ország)
Mikrotársadalom
Tagok között személyes kapcsolat van. Sok közös élmény, tevékenység és tapasztalat köti össze a tagokat. Ez az első olyan szociális mező, amelyben megtapasztalja az egyén a kapcsolatokat, a viszonyokat és az érzelmeket.
Család: saját atmoszférával bír. Atmoszféra megteremtése: instrumentális vezetője van, az, aki kapcsolatot tart fenn a család és a társadalom között, gazdasági szempontból ő tartja fenn a mikrotársadalmat, expresszív-emotív vezető. Ő a harmóniáért, az érzelmi kiegyensúlyozottságért fele.
A család funkciói:
- a népesség utánpótlását biztosító biológiai, szexuális funkció
- gazdasági, gazdálkodási funkció (családi munkamegosztás)
- az érzelmi egyensúlyt, a pihenést, a felfrissülést, a regenerálódást biztosító funkció (egy hely, ahova jó hazatérni)
- gondozó, nevelő és szocializációs funkció
- a családtagok státuszát képező, azt meghatározó funkció
- a családtagok magatartását irányító, ellenőrző, a család vezetését ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító funkció
- kulturális családi értékek, normák kidolgozása és fenntartását biztosító funkció
- kulturális családi értékek, normák kidolgozása és fenntartását biztosító funkció
- betegek és öregek gondozását, ellátását biztosító funkció
- vallási funkció
- jogi funkció
Család 2 álláspontot képvisel a nevelés terén:
- megengedő
- nem megengedő
TEHETED | NEM TEHETED |
Az önbizalom és önértékelés erősödése | Az önbizalom és önértékelés gyengülése |
Pozitív énkép | Negatív énkép |
Belső kontrollra irányultság (külső kontroll: „a tanár pikkel rám” vagy „pechem volt”) | Külső kontrollra irányultság |
Felelősség vállalása | Felelősség áthárítása („a sors áldozata vagyok”) |
Önállóság (önmegvalósítás) | Függőség („majd az élet eldönti”) |
ÉNERŐS ember (akaraterős vagyok) | Éngyenge ember |
A kedvező családi légkör meghatározó jegyei:
- az egymás iránti figyelem, tapintat; a megszégyenítés tartós feszültséget okozhat a gyermeknél
- az őszinte, bizalmi légkör -> gyerek kevesebb félelmet él át, a titkolózás rosszabb, mint a szomorú igazság a gyermek számára
- a család életritmusa, megszokott napirendje biztonságot, kiegyensúlyozottságot nyújt a gyereknek, ez különböző szokások kialakításánál nélkülözhetetlen feltétele
- a rendszeretet a szülők határozott, de nem túlhajtott követelményei és ellenőrzései eredményeként alakul ki a gyerekben
- az elfogadott tekintély nem félelemből, hanem jelenlétből fakadjon
a tisztelet légköre feltételezi, hogy a szülők nem tesznek negatív megjegyzést barátaikra, az óvónőre, tanítónőre.
A támogató funkciók hatékonyságát növeli:
- a közös nyelv, a nyílt kommunikáció a családban
- a generációk között élő kapcsolat
- az egészséges interperszonális kapcsolat a családban (nem konfliktusmentes, hatékony konfliktuskezelés).
A család életében előfordulható problémák, problémaszintek:
- a családtagok egyéni pszichés problémái
- a családban már kialakult szerepstruktúrában és annak működésében lévő problémák
- aktuális interperszonális konfliktusok (ki nem mondott szó)
- a nukleáris család és a rokonság kapcsolatában rejlő zavar
- a család, a családtagok és a külső referenciacsoportok (vonatkozási csoport) közti feszültségek (összehasonlítás)
- makrostruktúrális döntések (társadalmi), intézkedések, folyamatok negatív hatásai a családi életre (pénz)
A családi nevelés típusai és azok hatásai a gyermek személyiségének alakulására
3 dimenzió mentén próbáljuk meg azt értékelni, hogy milyen nevelői hatást fejtünk ki:
- család érzelmi légköre
a) meleg: biztonságos, harmóniára épülő
b) hideg: taszító a család légköre
- nevelés rugalmassága
a) nyílt
b) zárt (tudok-e igazodni a gyermekhez)
- a követelmények határozottsága
a) erős
b) gyenge (mennyire követelek, engedek vagy nem engedek)
Nevelés típusok:
1. Harmónikus nevelés
(meleg érzelmileg, nyílt rugalmasságát tekintve, erős)
bizalmon alapuló, határozottság, következetesség, világos, értelmes korlátokat állít fel és igényeit a gyermekhez igazodva fogalmazza meg, legjobb nevelői attitűd
2. Liberális nevelés
(meleg-nyílt-gyenge)
bizalmon alapuló pozitív érzelmi légkör, a felállított követelményt nem tudja betartani
3. Ambiciózus vagy normatív nevelés
(meleg-zárt-erős)
pozitív érzelmi légkör, biztonság
mindenben kijelölt utak, merev irányítás
4. Túlvédő vagy túlgyámolító nevelés
(meleg-zárt-gyenge)
aggodalommal veszi körül a gyermeket, szinte mindent megcsinál helyette
kudarckerülővé teszi a gyereket
5. Autonóm vagy hideg, demokratikus nevelés
A szülő egyenrangú partnerként kezeli gyermekét, nyíltan, becsületesen, de megfelelő szeretet hiányában túlságosan racionálisan nevel.
6. Elhanyagoló vagy nemtörődöm nevelés
(hideg-nyílt-gyenge)
érzelmi oldalról hanyagolja el a gyermeket, azért buzdít önállóságra, hogy ne legyen a szülő terhére
7. Kemény nevelés
(hideg-zárt-erős)
a szülő vasfegyelemmel, gyermeke személyiségét figyelmen kívül hagyva nevel
a nevelés alapja a félelemkeltés, a parancs, a büntetés, a kényszerítés
8. Diszharmónikus nevelés
(hideg-zárt-gyenge)
a szülő érzelmi, erkölcsi szintje alacsony
képtelen a biztonságnyújtásra, fejlesztő hatások hullámoznak vagy hiányoznak, következetlen nevelés
erős
hideg | Demokratikus (nyílt) Kemény (zárt) | Harmónikus (nyílt) Ambiciózus (zárt) | meleg |
Diszharmónikus (zárt) Elhanyagoló (nyílt) | Túlvédő (zárt) Liberális (nyílt) |
Gyenge
Alapvető kultúrából adódó kedvező hatások:
- erőszakos eszközöket alkalmazó, túl szigorú nevelés
mellőzi a meggyőzést, gyakori megfélemlítés, büntetés
- engedékeny, kényeztető nevelés
túlzottan gyámolító nevelés, függő állapot fenntartása, megbénítja az aktivitást
- következetlen nevelés
hol dicsér, hol elmarasztal, kettős irányítás van jelen
- rendszeresség, fokozatosság hiánya
érdemtelenül kapott jutalom és büntetés
- elhanyagoló nevelés
legtöbb sérülést okozza, testi-lelki szükségletek nem tudnak kielégíteni
- traumatizáló nevelés
károsító családi szituáció, szülő kóros személyisége
Mezotársadalom (iskola, óvoda, cserkészcsapat)
Mikromiliők szerveződnek egy egységbe, ez alkotja a mezotársadalmat.
A nevelés színterei:
1. Bölcsődei nevelés
Gondozó-nevelő munka áll a középpontban
Feladata: a nevelés és szokáskialakítási folyamat pedagógiai, pszichológiai alapjait megteremtse (pl. szobatisztaságot)
(0,5 – 3 éves kor között)
- érzékszervek fejlesztése
- mozdulatok, test feletti uralom kifejlesztése
- tevékenykedtetés
- beszéd, gondolkozás, értelmi képességek fejlesztése
- érzelmi-akarati élet fejlesztése
2. Óvodai nevelés
ONP (óvodai nevelési program): meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit
a) óvoda funkciói
- óvó-védő
- szociális (közösségbe való beilleszkedés)
- nevelő-személyiségfejlesztő
b) cél:
- sokoldalú, harmonikus fejlesztés
- gyermeki személyiség kibontakoztatása
- életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele
- eltérő fejlődési ütem figyelembevétele
c) feladatok
- testi, lelki szükségletek kielégítése
- egészséges életmód kialakítása
- érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
3. Iskolai nevelés
Az iskola funkciói:
- a személyiség formálásában betöltendő fejlesztő funkció
- oktató, ismeretátadó funkció
- problémafelismerő, diagnosztizáló funkció
- a családi szocializáció mulasztásaiból következő korrekciós vagy terápiás funkció
- a gyermek személyiség fejlődési, magatartási zavaraira irányuló kompenzációs, korrekciós funkció
- családgondozó funkció.
Az iskola nevelési céljai:
A. Effektív célok (érzelmi viszonyulás, megnyilvánulás)
(képessé tenni jó és tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására)
- együttérzés
- összetartozás
B. Kognitív célok (megismerés)
(a szorosabb értelemben vett tanítás, a kultúrálódás, önművelés, a széles körű érdeklődés kialakítása és fejlesztése
- tudás
- aktivitás (önfejlesztő, alkotó tevékenységek megkedveltetése)
C. Morális célok (erkölcsi tökéletesítés)
- önálló, felelősségvállaló ember nevelése
- értékrend (értékkövető magatartás, megbízhatóság, becsületesség)
D. Életmóddal, életstílussal kapcsolatos célok
- egészséges életmód
- rugalmasság
E. Állampolgárságra és hivatásra nevelés
- állampolgári nevelés (előítéletektől mentes nyitott gondolkodás)
- hivatásra nevelés (vállalkozó kedv, ötletesség)
Exotársadalom
(község, városrész, nagyobb intézmény) mikro- és mezotársadalmak szerveződése hozza létre
Makrotársdalom
(ország)
A nevelés speciális esetei
A különleges bánásmódot igénylő gyermek
Fogalma: vannak olyan gyerekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyenként igazodó bánásmódot igényelnek az iskolában.
Típusai:
1. Speciális nevelési szükségletű gyermekek
- tanulásban akadályozottak
- értelmileg akadályozottak
- beszédben akadályozottak
- látássérültek
- mozgáskorlátozottak
- viselkedés- és teljesítményzavarral küzdő
- autista gyerekek
2. Tanulási problémákkal küzdő tanulók
- tanulási nehézséggel küzdő
lassú, motíválatlan gyermek, szociális, nyelvi, kulturális hátrány
- tanulási zavarral küzdők
diszlexia, diszgráfia, figyelemzavar, diszkalkulia
3. Magatartás miatt problémás tanulók
- visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű tanulók (félénk, csendes, visszahúzódó)
- ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, hiperaktív)
4. Kivételes képességű tanulók, tehetségek:
- intellektuális tehetség (tudományban kiemelkedő)
- művészi tehetség (képzőművészet, zene, irodalom stb.)
- pszichomotoros (sport, tánc, pantomin stb.)
- szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)
Weszely Ödön: A nevelés feladatai
A nevelés különböző tevékenységek összege, melyeket a cél: Az erkölcsi vagy kulturális tökéletesítés fűz egybe.
Testi nevelés | Szellemi nevelés | |
- test ápolása - testfejlesztés - testkultúra | Tanítás - alapismeretek - világnézet - tudományos kiművelés | Nevelés Szakképzés 1. tartalmi: - erkölcsi és vallási (fegyelem, jellem, magasabb rendű erkölcsi lét) - esztétikai (művészi technika, ízlés, esztétikai műveltség) - szociális (illem, állampolgárság, humanitás) 2. formális - szellemi képességek mechanikus gyakorlása - szellemi képességek harmonikus fejlesztése - szellemi képességek intuitív fejlesztése |
A nevelés feladatrendszere:
Erkölcsi nevelés
Értelmi nevelés
Esztétikai nevelés
Testi és egészséges életmódra nevelés
Környezeti nevelés
Az emberi élet célja: a boldogság
A boldogsághoz vezető út két végletes formája:
- „külső sikerek” (hedonozmus – USA, Európa; utilitaizmus - haszonelvűség)
- „belső eredmények” – Kelet-Ázsia
Arany középút a kettő között. Zsidó és keresztény felfogás (test, lélek, közösség). Cselekedetünk közvetlen célja nem a boldogság, hanem olyan cél és tartalom, amellyel elérhető a kielégülés és a boldogság.
Konkrét cél:
„ A saját tökéletesség, önmegvalósulás érdekében való munkálkodás és az embertársak, a mások boldogságáért való küzdelem”. (Kant)
Saját tökéletességünk elérése érdekében:
- ösztöneink, szenvedélyeink feletti uralom kialakítása
- hajlamaink, érzelmeink „nevelése”
- ész és akarat irányításának biztosítása
Megoldás: Homo ethicus
A boldogság magasabb rendű erkölcsös élettel érhető el.
Erkölcs: azoknak az elveknek, normáknak, szabályoknak az összessége, amelyek alapján a közvélemény az emberek magatartását, cselekedeteit jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek minősíti, s amelyek az embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát meghatározzák.
Erkölcsi nevelés:
Az ember fejlesztése azért, hogy képes legyen a pozitív értékek felismerésére, rangsorolására, értékítéletek alkotására (értékelés) és ezek alapján a társadalmi és természeti környezethez való humanista viszonyulásra. 2 fázisa: gyermek ismerje a jót, akarja is a jót.
Az erkölcstan tanításának célja:
- megértésre, szolidaritásra, szeretetre nevelés
- minden ember méltóságának tiszteletére nevelés
- szegények, elesettek, az öregek megsegítésére nevelés
- jelentőségteljes gyerekkori és felnőttkori szabadságra nevelés
- szilárd belső fegyelmezettségre nevelés
- a szeretet örömére, vidámságára nevelés
Az erkölcsi nevelés tényezői:
- a kötelességek ismerete –> a cselekvés elhatározása –> a cselekedet
- erkölcsi tanítás
- az erkölcsi érzés, a lelkiismeret fejlesztése
- a fegyelmezés (jutalmazás – büntetés)
- a cselekvés gyakorisága.
Esztétikai nevelés
Fő feladata:
- ízlés fejlesztése
Két feladatot foglal magába (hogyan alakítható ki az ízlés)
a) képessé tegyük a tanulót a szép megérzésére, felfogására és megértésére
b) képessé tegyük a tanulót a művészi kifejezésre, elsajátíttassuk a művészet nyelvét, azaz annyi technikai elemet, amennyi képessé teszi az embert lelki tartalmának ízléses kifejezésére.
Legfőbb nevelési eszköze:
- művészet
A művészet szükséges kiegészítője a valóság megismerésének. A művészet konkrét módon érzéki benyomások alapján élményeket, lelki szenzációkat élet át, s így érteti meg az embert és a világot, s így érezteti ezek értelmét. A művészi nevelés: ízlésnevelés, megértésre, megérzésre nevelés.
Ezen belül:
- költészet, irodalom
- képzőművészet
- zene
Az esztétikai szükségletek kialakulásának feltétele:
- pedagógus magatartásának sajátosságai (megjelenése, kommunikációs stílusa, milyen értékeket, normákat képvisel viselkedése, modora)
- tanulók tevékenységrendszerének tartalmi, terjedelmi és szervezeti jellemzői (ülésrend)
- alkalmazott nevelési módszerek (csak verbálisan adja át, vagy megtapasztaltatja azokat)
- tárgyi-környezeti feltételek (legtöbb iskolában hiányosság van).
Egészséges életmód:
Az egészség három területe:
- testi (szomatikus)
- lelki (pszichés)
- szociális, társas
Az egészségnevelés az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló nevelő tevékenység az egészség és a teljesítő képesség megtartása, fejlesztése, visszaszerzése érdekében.
Egészségkultúráltság:
- egészség
a) testi
b) pszichés
c) társas
- életmód
a) feltételek és lehetőségek
1. tárgyi: iskolázottság, jövedelem, lakóhely, foglalkozás
2. szellemi: erkölcsi normák, jogszabályok, szokások, divat
b) szükségletek, indítékok
c) életvitel: munka, pihenés, szabadidő, sport, szórakozás, táplálkozás
Az egészséges életmód iskolai feltételei:
1. Az iskola egészségügyi feltételrendszere:
- az iskola épülete (csendes, tágas, szellőztethető, világos, mesterséges, világítás, falak színe)
- az iskola berendezése: döntő az ülőhely mérete (egy osztályon belüli 2-3 féle nagyság természetes), a bútorzat tisztasága, tisztántarthatósága
- az iskola folyosója: funkció tárolás, mozgástér
- az udvar: az élénk, szabad mozgás színtere
- a tanító egészsége (testi, lelki oldalról)
2. Az oktató rendje és módja:
- a tantárgyak sorrendje (órarend)
- egyéni fejlődés figyelembe vétele
- egyenletes terhelésre való törekvés
3. A szabadidő tervezése – iskolán kívüli tevékenységek
4. Az egészséges életmódra nevelés színterei:
- az iskola szervezeti élete (minden, ami tanórán kívüli – szervezeti szinten)
- tanórák
- egészségtan órák
Környezeti nevelés
Környezettudatosság: az általános műveltség részét képezi, olyan pedagógiai folyamat, amely elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét:
- alakítja az érzelmi viszonyulást és az értékrendet
- képessé teszi az embert az együttműködésre
- felismerteti az élet különleges és ismételhetetlen jelentőségét
- élethosszig tartó folyamat.
Cél: a környezettudatosság magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése.
Színterei:
- család (környezetkultúra, életvitel)
- iskola (nehéz feladat)
a) tanórai keretek között
b) óraközi szünetekben
c) szakkörök formájában
d) személyes tapasztalás biztosítása (élmény)
e) felnőttek modellszerű viselkedése
- iskolán kívüli színterek
a) erdei iskolák
b) terepgyakorlatok
c) táborok
d) állatkertek, növénykertek, nemzeti parkok látogatása
Alkotóelemei:
- természethez való viszony
- fogyasztáshoz való viszony
- energiához való viszony
- hulladékhoz való viszony
- vízhez és levegőhöz való viszony
A környezeti nevelés személyiség -, magatartás és attitűdformálás, amely az egyént képessé teszi másokkal való együttműködésre.
Elemei:
- másokra figyelés képessége
- másság elfogadása
- empátiás képesség fejlődése
- segítő magatartása
- türelem és megértés mások iránt
- tolerancia
- a cselekvés kontrollálási képessége
Az értelmi nevelés
Az értelmi fejlettség jelenti:
1. a természetről, a társadalomról ismeretekkel rendelkezik
2. fejlett pszichikummal rendelkezik
3. korszerű az életmódja, szemléletmódja, világnézete
4. szellemi önállóság
5. a művelődés belső igénye
Értelmi nevelés célja:
- hogy kifejlessze az önálló tanulásnak, az ismeretszerzésnek, a felfedezésnek képességét
- hogy a műveltség alapjait lerakja.
Fő eszköze:
Az oktatás (tanítási-tanulási folyamat).
Értelmi nevelés:
- tárgyi, anyagi -> művelődési anyag feldolgozásával történik -> általános műveltség megszerzése
- alaki, formális -> figyelem (önkéntelen, szándékos) -> megértés (asszociatív, logikai), emlékezés (gyors, lassú, tartós), képzelet (reproduktív, produktív fantázia), gondolkodás (analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás)
eszköz = oktatás
Tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői:
Bemeneti tényezők -> pedagógiai transzformációk: tanulási-tanítási folyamat -> kimeneti eredmények
Bementi tényezők:
- társadalmi célok
- kliensek, civil szféra igényei
- pedagógiai program
- tantervek (Nemzeti Alaptanterv, Óvodai nevelés országos alapprogramja, helyi tantervek, helyi nevelési programok)
Tanítási-tanulási folyamat:
- a pedagógus személyisége
- a gyermek személyisége
- a pedagógus-gyerek viszony
- a tanítási tevékenység
- a tanulási tevékenység
- a rendelkezésre álló idő
- a folyamat intézményi infrastruktúrája (eszközrendszer)
- a közvetlen környezet attitűdje (családi)
Kimeneti eredmények:
- a gyermek objektíven mérhető tudása
- a gyermek személyiségének változása (világkép, jellem, értékrend)
- a pedagógus személyiségének változása
Az oktatás szervezeti keretei
1. osztály
- az oktatás alapvető, rugalmas szervezeti kerete (évfolyamok, tanév anyaga, továbblépés feltétele)
- tanítás-tanulás társas közege (halmazszerű állapotból szociális egység) ültetési rend, rejtett hálózat, osztályfőnök és alternatívái
- osztályba sorolás (tudástól függően, életkor szerint)
- koedukáció kérdése
- osztálylétszám és az eredményesség
2. szervezeti formák
- osztálybontás (félcsoportok)
- nívócsoportos oktatás
- teamoktatás (érdeklődés alapján pl.)
Az oktatás szervezeti formái:
1. Tanítási óra
- az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája (8600 tanóra / iskolakötelezettség)
- időtartam
- hátrányok (izoláció, témacentrikus gondolkodás)
- tanóra menete (Herbart világosság, asszociáció, módszer, rendszer)
Egyéb szervezeti formák:
- tanulmányi kirándulás
- múzeumlátogatás
- könyvtári foglalkozás
- erdei iskola
Oktatászervezés
1. Frontális munka
Az együtt tanuló diákok tanulási tevékenysége párhuzamosan, egy időben, gyakran azonos ütemben folyik a közös oktatási célok érdekében.
Jellemzői:
- egységesség illúziója
- nem mindenki vesz részt benne
- gyors és olcsó módszer
- módot ad a szereplésre (tanáréra)
Hatása a résztvevőkre:
- „kettős színpad”
szakadék van a tanár és a hallgatóság között
- a motivált tanulók számára hasznos
- a pedagógus számára megpróbáltatás
2. Egyéni munka
Egyes tanulók önállóan megoldandó feladatokat kapnak:
- tekintettel kell lenni az egyes tanulókra
- nagy az elakadás, a félreértés veszélye
- értékelés problémája
- a tanuló önmagával versenyez
Hatása a résztvevőkre:
- pozitív hatás csak akkor jelentkezik, ha a feladat megfelelő
- sok és nehéz előzetes tanári munka
3. Párban folyó tanulás
Két tanuló működik együtt egy feladat megoldásában.
Formái:
- páros munka (gyengébb, erősebb tanuló)
- tanulópár (egyformák a képességek)
Jellemzői:
- mindketten akarnak és tudnak együtt dolgozni
- jó, ha csekély a különbség tanulmányi szempontból
- egymás segítése nagy nevelési lehetőség.
Hatása a résztvevőkre:
- a tanuló tapasztalatokat szerezhet az együttműködésben
- a pedagógus új oldalról ismerheti meg diákjait.
4. Csoportmunka
(3-6 fő közösen old meg feladatot)
Jellemzői:
- a tagok kölcsönösen függési, felelősségi viszonyok jönnek létre
- alapkérdés a csoportok kialakulása
Hatása a résztvevőkre:
- a tanulók megtanulnak figyelni egymásra
a pedagógus elveszíti átlátását
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése