HUMANIZMUS ÉS RENESZÁNSZ A MAGYAR IRODALOMBAN
- A magyar irodalom történetében a reneszánsz korszaka különleges fontosságú.
- A magyar kulturális és irodalmi élet ekkor kapcsolódott be szorosabban az európai kultúra vérkeringésébe, ez a korszak adta a magyar irodalomnak az első igazi nagy költőket, s ekkor vált uralkodóvá a latinnal szemben a nemzeti nyelv az irodalomban.
- Ez a korszak ugyanakkor a magyar történelem egyik legviharosabb időszaka, amikor a magyar nemzet élethalálharcát vívta a török hódítókkal.
- 1526-ban, a mohácsi csatában az ország katasztrofális vereséget szenvedett, s az addig hatalmas középkori magyar állam összeomlott, az ország három részre szakadt. A török néhány évtized alatt elfoglalta az ország középső részét a fővárossal együtt; az északnyugati rész a Habsburg-birodalom védelme alá kényszerült; a keleti részen pedig - a török hatalom árnyékában - létrejött az erdélyi fejedelemség. A három részre szakadt ország állandó hadszíntérré vált.
- A magyar reneszánsz így részint az ország történelmének legragyogóbb, részint pedig a legtragikusabb idejére esett; valósággal két külön szakaszra oszlott. Mégis, a humanizmus és a reneszánsz irodalma egységes folyamatot alkot Magyarországon, s ennek az irodalomnak nem csekély része volt abban, hogy a nagy történelmi katasztrófa ellenére is fennmaradt, sőt továbbfejlődött a magyar kultúra.
- Vitéz János váradi, majd esztergomi főpapi udvara volt az első magyar reneszánsz központ, ahol ókori szerzők műveiből híres könyvtárt gyűjtött, s kitűnő olasz reneszánsz művészeket foglalkoztatott.
- Számos magyar ifjút küldött az itáliai humanista iskolákba és egyetemekre, s így lehetővé tette egy egész humanista írógeneráció kinevelését.
- pártfogoltjai közül unokaöccse, humanista nevén Janus Pannonius (1434-1472) volt a legjelentősebb. Ez a zseniális fiatalember tizenegy évi itáliai tartózkodása során a görög és latin irodalom kiváló ismerőjévé lett, latin nyelvű ünnepelt költővé, a korabeli legnagyobb olasz humanisták (Guarino Veronese, Enea Silvio Piccolomini, Marsilio Ficino stb.) megbecsült barátjává.
- Személyében a magyar irodalom első jelentős költője lépett a színre. Igaz, hogy valamennyi művét latin nyelvén írta; (a latin volt ekkor még Magyarországon is a magas színvonalú irodalom nyelve).
- Különösen a szatirikus, és az erotikus epigrammáknak volt a mestere, ezekben üzent hadat az álszent erkölcsöknek, a barbárnak ítélt középkori műveltségnek.
- Mátyás egy középkori ország királyaként kezdett uralkodni, halálakor, 1490-ben azonban Magyarországon a reneszánsz műveltség már erős gyökerekkel rendelkezett.
- Igaz, hogy ez a virágzó ország néhány évtized múlva romba dőlt, de felbecsülhetetlen az erkölcsi és kulturális értéke annak a hagyománynak, amelyet a magyar humanizmus és reneszánsz első időszaka jelentett a három részre szakadt ország számára.
- A XVI. század magyar humanistáinak egy része ugyan kénytelen volt hosszabb-rövidebb ideig vagy végleg külföldön megtelepedni, a Mátyás-kori magyar humanizmus értékeivel azonban nem szűnt meg törődni.
- Oláh Miklós például, aki még a Mohácsnál elesett magyar királynak, II. Lajosnak az udvarában kezdte meg pályáját, Brüsszelben rögzítette Hungária címmel a pusztulás előtti Magyarország földrajzi, néprajzi, kulturális leírását.
- Mások a magyar humanizmus irodalmi alkotásainak a kinyomtatásáról, illetve újrakiadásáról, a Mátyás-kori írók szétszóródott műveinek összegyűjtéséről gondoskodtak.
- Egymás után jelentek meg Janus Pannonius versei, Bonfini magyar történetének egyes részei, és más humanista írók művei. A sajtó alá rendezők előszavaikban nem mulasztották el felhívni a figyelmet a nemzeti szempontokra, arra, hogy a romlás és pusztulás évtizedeiben elődeik műveinek kiadásával akarják bizonyítani a magyar kultúra érdemeit.
- Zsámboky János, aki élete nagy részét Bécsben élte le (humanista nevén Joannes Sambucus), a XVI. század második felében minden korábbinál teljesebb és jobb kiadásokban tette közzé a Mátyás-kori humanisták műveit.
- a magyar nyelv irodalmi használata az a nagy többlet, amellyel a XVI. század, minden történeti megpróbáltatás ellenére, gazdagította a magyar irodalmat. A nagy nemzeti királynak, Mátyásnak, s az ő körülötte létrejött irodalmi, kulturális virágzásnak a kultusza mellé ugyanis éppen a mohácsi katasztrófa utáni években társult a nemzeti nyelv iránti érdeklődés, a magyar nyelv védelme és fejlesztése.
- a magyar nyelvű irodalom kezdetei visszanyúlnak a XII. századig, a magyar nyelvű írásbeliség és irodalom azonban egészen a XVI. századig csak a latinnak a szerény társa, amolyan kisegítője maradt. A XVI. század előttről fennmaradt magyar nyelvű szövegek többnyire latinból való egyházi célú fordítások; eredeti alkotás kevés akad köztük.
- a humanisták voltak azok, akik felfigyeltek a magyar nyelvre, s akiknek köszönhető a magyar nyelv felfedezése irodalmi és tudományos szempontból egyaránt.
- Az úttörők közül különösen kettőt kell kiemelnünk: az egyik, Pesti Gábor, először azzal tette nevezetessé magát, hogy a budai Corvina Könyvtárból 1526-ban, mikor a török első ízben megszállta a fővárost, kimentette a Janus Pannonius epigrammáit tartalmazó kódexet, és Bécsbe vitte.
- A nagy latin humanista verseit megmentő fiatalember úgy érezte, hogy az ő feladata saját nemzete nyelvének a kiművelése, s ezért elkészített két (remekül sikerült) magyar fordítást. Az egyik a négy evangéliumot, a másik Ezópusz meséit tartalmazza. (Aiszóposz/Ezópusz i.e.:VII.sz. vége – i.e. VI. sz. közepe, görög író. Tanító célzatú állatmesék fűződnek a nevéhez)
- a még kiműveletlen magyar nyelven sikerült olyan irodalmi stílust létrehoznia, mely megközelíti a latin humanista stílus finomságait.
- 1536-ban megjelent Ezópusz fordításának bevezetésében nyíltan meg is hirdeti a magyar nyelv művelésének a programját. Figyelmeztet arra, hogy minden művelt nemzet törekszik nyelve fejlesztésére, s ezt elsősorban a latin remekművek anyanyelvre való fordítása útján valósítja meg.
- Pesti Gábor kortársa, Sylvester János még tovább ment; ő a magyar nyelvet már egyenesen a szent nyelvekkel (latin, görög, héber) egyenrangúnak tartja, olyan kincsnek, melyet eddig a magyarok rejtve hagytak, noha az egész világ előtt büszkélkedhetnek vele.
- Ennek-a túlzó nemzeti büszkeségnek az a felismerés az oka, hogy Sylvester rájött a magyar nyelv néhány különleges sajátságára, munka közben, s szinte véletlenül.
- Bibliafordítással kezdett foglalkozni: a teljes Újszövetség lefordításába fogott bele
- a munka érdekében igyekezett a magyar nyelv törvényszerűségeit megállapítani, ezért összehasonlította a latin és a magyar nyelv grammatikáját. Munkája eredményét közre is adta Grammatica Hungaro-latina című művében (1539). Szinte ujjongó lelkesedéssel mutat rá könyvében arra, hogy íme, a magyar nyelvnek is éppen úgy vannak szabályai, mint a szent nyelveknek;
- első teljes magyar Biblia-fordítása 1541-ben jelent meg nyomtatásban
- korábbi példát is lehetne arra mondani, hogy értékké vált a magyar nyelv használata a latinnal szemben: 1519-ben a kitűnő jogtudós, Werbőczy István (1458-1541) mint II. Lajos velencei követe, latin nyelvtudása ellenére is magyarul tartotta meg üdvözlő beszédét a dózse előtt.
3 fogalom: Reneszánsz, humanizmus, reformáció
- A reformációnak a reneszánszhoz való viszonya gyökeresen különbözik a humanizmusétól. Míg a humanizmus szerves, sőt talán legfontosabb része a reneszánsznak, addig a reformáció szinte az ellentéte mindkettőnek.
- A reneszánsz az élet újfajta szemléletével, a humanizmus pedig ideológiai tudatossággal, sőt tudományos megalapozottsággal a hagyományos vallási világkép ellen fordult.
- Igaz, hogy a reneszánsz összeférhet a vallásossággal, de annak egy elvilágiasodó, profanizálódó hedonisztikus, a valláson belül is az embert kereső humanizált változatával, vagy még inkább egy ilyen hanyatló vallásosság külső formáival.
- A reformáció éppen az ilyen, a reneszánsszal összeegyeztethető vallásossággal szállt szembe, ennek reformját követelte és hajtotta végre, megerősítve a vallás szerepét, s visszaállítva Istent és a túlvilágot arra a polcra, ahonnan a reneszánsz és humanizmus eltávolította.
- Mindezzel összefügg, hogy szemben áll a reneszánsz világi művészetével, sőt általában művészetellenes, mert a középkori művészetben bálványozást, a reneszánszéban pedig vallástalanságot lát. Az irodalomból is csak azt becsüli, ami a vallás, illetve a keresztény erkölcs szolgálatában áll.
- Mégis a humanizmus Biblia-kritikája nélkül a reformáció elképzelhetetlen lett volna, így bár a reformáció ellentétes a reneszánsszal és a humanizmussal, elválaszthatatlan tőlük.
- A reformáció minden országban elősegítője lett az anyanyelv használatának, s elősegítette a nemzeti nyelvek győzelmét a latin felett. Magyarországon és a magyar irodalomban a reformációnak ez a szerepe fokozatosan kidomborodott.
- Itt a reformáció nem felülről, állami elhatározással történt, mint Angliában vagy éppen Svédországban, hanem alulról, egy társadalmi-nemzeti mozgalom eredményeképpen.
- A reformáció magyarországi sikere jórészt annak volt köszönhető, hogy a reformátorok az ország bukásáért a katolikus, az ő szóhasználatuk szerint a „pápás" egyházat és az ország urait tették felelőssé. Az ő bűneikért büntette szerintük Isten a magyar népet a török hódítással; s ettől a csapástól a magyarok csak úgy menekülhetnek meg, ha megtérnek, s bűneiket megbánva elfordulnak a katolikus hittől, a „bálványozás-tól", és a reformáció elveit teszik magukévá.
- Két-három évtized alatt az ország többsége a reformáció híve lett. Sőt, egymást érték az újítások: először a lutheri reformáció terjedt el, majd a svájci reformátorok hívei kerekedtek felül, végül jelentékeny sikereket értek el különböző irányzatok , különösen az antitrinitáriusok.
- A vallási agitáció és a vallási viták így elárasztották az országot, nemcsak katolikusok és protestánsok között, de ez utóbbiak táborán belül is. Az így kialakult gazdag irodalom természetesen nem lehetett más, mint magyar nyelvű, hiszen a szemben álló felek nem a tudós szellemi elit megnyerésére és nevelésére, hanem a tömegek meggyőzésére törekedtek.
- Az 1550-es évektől fogva a reformáció magyar nyelvű írói egyre inkább törekedtek magas színvonalú irodalmi művek megírására.
- Bornemissza Péter (1535-1584) az egyik legtermékenyebb protestáns író, hat vaskos prédikációkötet alkotója és kiadója például az első magyar reneszánsz tragédia szerzője is egyúttal (Magyar Elektra).--------------
- 1558-ban írt drámájában Szophoklész tragédiáját dolgozta át a reformáció erkölcsi tanításának, illetve a magyarországi társadalmi viszonyoknak megfelelően.
- Kortársa, Heltai Gáspár (1574h), aki katolikus papból előbb lutheránus, majd kálvinista, s végül antitrinitárius prédikátor lett, német példák nyomán több elbeszélésgyűjteményt is írt, melyekkel a magyar novellairodalom megteremtője lett.
- Leghíresebb művei:
1. Dialogus (1552)
2. Száz fabula (1566): szépirodalmi alkotás, Ezópusz meséit ültette át magyarra
3. Háló (1570): egy spanyol író inkvizíció ellen írott vádiratát ültette át magyarra, részletesen kifejti, hogy az inkvizíció milyen módszerekkel „cserkészte be” áldozatait és milyen kínzásokkal faggatta ki őket.
4. Magyar Krónika (1575): Bonfini történeteit fordította le magyarra, könnyebbé, egyszerűbbé téve azokat.
- Korán megjelennek már teljesen világi, történeti tárgyú elbeszélő énekek is. Ilyenek pl. azok, melyek a magyar történelem egyes eseményeit, a török harcok epizódjait verselik meg, - pl. Tinódi Sebestyén.
- A reneszánsz költészet legfontosabb irányzata, tendenciája a petrarkizmus lett, s Petrarca vált szerelmi szonettjei révén - az ókori klasszikusokat is túlszárnyalva - a nemzeti nyelvű reneszánsz poézis nagy példaképévé.
- az olasz és a francia irodalomban annyira középponti szerepe lett a szerelmi témának, hogy ha egy kardinális költői babérokra pályázott, akkor csak szerelmi költemények írásával érhetett el sikert, amint azt, például Pietro Bembónak, az olasz petrarkizmus legnagyobb alakjának a példája is mutatja.
- Egyes irodalmakban a reformáció, a maga elmélyültebb vallásosságával és szigorúbb moráljával útját állta a szerelmi témájú irodalom kibontakozásának, s ezzel bizonyos mértékig lassította az illető irodalom fejlődését, amint az például a németeknél történt, ahol a XVII. század, a barokk korszak hozta csak meg a különböző világi irodalmi műfajok nagy fellendülését.
- A magyar irodalomban a XV. századi humanista előzményeknek, a Mátyás-kori reneszánsznak s Janus Pannoniusnak a hagyománya és kultusza olyan mélyen meggyökeresedett, hogy a reformáció csak átmenetileg lassította, de nem állította meg a reneszánsz irodalom fejlődését. Sőt azáltal, hogy a magyar nyelvet uralkodóvá tette az irodalmi gyakorlatban, nagymértékben elő is segítette, hogy a XVI. század utolsó harmadában a magyar reneszánsz irodalom elérje kiteljesedését, hogy a magyar irodalom immár nemcsak a nemzetközi latin nyelven, de magyarul is elérje teljes nagykorúságát.
- A szerelmi témájú elbeszélő költemények mellett, sőt azoknál is nagyobb mértékben, ez a teljesítmény elsősorban a lírában jelentkezett, mégpedig a század legnagyobb magyar költőjének, Balassi Bálintnak (1554-1594) az életművében.
- Balassi az ország egyik nagy hatalmú protestáns arisztokrata családjából származott; apja a török elleni harcok fontos szereplője volt. Ő maga is a harcokhoz közel, katonakörnyezetben élte gyermekéveit. Tanulmányait Nürnbergben, s talán Padovában folytatta. Életpályájának ezt a nyugodt indulását azonban rendkívül viharos életsors követte.
- Politikai okok miatt apja a Habsburg-uralkodó fogságába került, vagyona nagy részét elveszítette, apja halála után pedig rokonai szinte mindenéből kifosztották őt. Az ő életében ezután a felemelkedés és a bukás váltogatták egymást. Alkalma volt az erdélyi fejedelem, majd a lengyel király környezetében az udvar fényében sütkérezni, sokszor katonának szegődött el, s mint híres vitéz küzdött a török ellen, de volt úgy, hogy lovakkal kereskedett.
- Költeményeinek fő témája a szerelem, ő az, aki magas színvonalon megvalósította a petrarkizmus magyar változatát.
- Szerelmi versciklusai és pásztorjátéka teljes érettségben mutatják a magyar költői nyelvet, így méltán írhatta róla költőtanítványa Rimay János (1573-1631), hogy műveiben immár a magyar nyelv is az ékesszólás csúcsára emelkedett
- Könyvnyomtatás Magyarországon: Bár Magyarországon már 1473-ban létesült nyomda, a XVI. század elején pedig Budán már tucatnyi könyvkereskedő működött, a könyv tömegcikké éppen az ország politikai összeomlásának évtizedeiben vált.
- Egyrészt a Wittenbergben tanult magyarok szinte mind számos könyvvel tértek haza, s így az ország minden részébe eljutottak a reformáció teológiai alapművei, valamint az ókori klasszikus írók kiadásai. Kezdtek azonban egymás után létesülni és szaporodni a magyarországi nyomdák is.
- Ezek, eltérően a fejlettebb és szerencsésebb országok nyomdáitól, néhány kivétellel nem üzleti vállalkozások, hanem mecénások által fenntartott üzemek voltak.
- Egyes arisztokraták, illetve városok ezeket a nyomdákat a lutheri kultúrpolitika jegyében hozták létre, gondoskodni óhajtván a helyi szükségletek ellátásáról, vagyis a magyar nyelvű vallási könyvek, illetve a hazai iskolai oktatást szolgáló kézikönyvek íratásáról és kinyomtatásáról,
- így jött létre az ország egyik vezető politikusának, a humanista főúr Nádasdy Tamásnak a birtokán, Sárváron az a nevezetes nyomda, ahol a Nadasdy által ugyanott alapított iskola vezetője, Sylvester János megírta és kinyomtatta az első magyar nyelvtant, valamint lefordította és kiadta Erasmus szövege alapján a teljes Újszövetséget.
- Néhány évtizeddel később a teljes magyar Biblia kiadása is egy főúr, Rákóczi Zsigmond költségén jelent meg, az általa fenntartott nyomdában. Hasonlóképpen alapítottak nyomdákat egyes városok, így például a gazdag és népes Debrecen, melynek 1561-ben létesült nyomdája, ahol a XVI. század utolsó évtizedeiben a magyar nyelvű teológiai munkáknak, prédikációs köteteknek, gyülekezeti énekeskönyveknek, bibliafordításoknak és tankönyveknek hosszú sora jelent meg.
- A reformáció szolgálatában álló magyarországi nyomdák létesülése hatalmas lendületet adott a magyar nyelvű irodalom fejlődésének.
- talán ebben, a magyar nyelvű irodalom önállósodásában jelölhető meg a reformációval együtt járó kulturális változások legfontosabbika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése