Agresszió – Másokkal szemben megnyilvánuló ellenséges viselkedés.
Alul teljesítő – Olyan gyerek, aki a saját képességeihez mérten sokkal gyengébben teljesít az iskolában.
Bumeráng hatás – A meggyőzés a kívánt hatás ellenkezőjét éri el.
Büntetés – Valamely cselekvéssel, viselkedéssel kapcsolatos megtorlás, válasz, amely negatív tapasztalatot okoz, ezáltal ezt a helyzetet próbáljuk elkerülni.
Család – vérségi kapcsolatok alapján létrejövő, szoros kiscsoport, amely eredeti funkciója az utódok létrehozása és felnevelése.
Csoport – Olyan több személyből álló társaság, melynek tagjainak vannak közös céljaik, tevékenységeik, egymással kommunikálnak, különböző szerepeket vállalnak, így kölcsönösen függnek egymástól, illetve befolyásolják a másikat.
Csoportkohézió – A csoport összetartozást segítő folyamat.
Demokratikus nevelői stílus – Fontos kérdésekben a csoport vita után dönt, ezt a vezető segíti. A csoport tagjai szabadon választhatják meg, hogy kikkel dolgozzanak, a feladatok megosztásáról a csoport határoz.
Diszkrimináció – igazságtalan, hátrányos megkülönböztetésen alapuló kirekesztő magatartás.
Drog – azok az anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatnak, vagyis amelyek megváltoztatják a személy hangulatát, gondolkodását, illetve a módot ahogyan reagál.
Előítélet – egy személy vagy embercsoport viselkedésének értelmezésében a valóságos okok megkeresése nélküli kész elmarasztaló vélemény.
Empátia – beleélő, beleérző képesség. Valaki más érzelmi állapotának az átélése, átérzése, megélése. Ráhangolódás más ember lelkiállapotára, önmagunk beleképzelése helyzetébe, problémáiba, örömébe, bánatába.
Érdeklődés – érzelmileg színezett és aktív kíváncsiság. A tanulás egyik legfontosabb motiváló tényezője az érdeklődés.
Énkép – önmagunkkal kapcsolatos ismereteink, értékelésünk, érzelmeink összessége, vélekedésünk, felfogásunk, minősítésünk önmagunkról.
Frusztráció – valamely törekvés, vagy tevékenység meghiúsulása miatt érzett feszültség, kudarcérzet. A frusztráció az esetek többségében agressziót vált ki.
Gyermekvédelem, ifjúságvédelem – a családban történő elsődleges szocializációt ( a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítését), a személyiség fejlődését és az iskolai előmenetelt is negatívan befolyásolják, mind a hátrányos helyzet, mind a veszélyeztetettséget jelentő családon belüli és kívüli társas hatások.
Hallucináció – érzékcsalódás. Olyan dolog bármilyen módon történő észlelése (látás, hallás, szaglás, tapintás), ami ténylegesen nincs jelen.
Hatalom – A személyek vagy csoportok közötti befolyás-gyakorlás eszköze. Fajtái lehetnek: nyers (pl.: fizikai erő), törvényes (tanári státuszból eredő), kényszerítő (büntető), jutalmazó (szülői dicséretből eredő), szakértői (tudás) és referens.
Individualista – az individuum szerepének végleges hangsúlya, az elkülönülés, az egyéni, önös érdekek fölébe helyezése jellemzi a közösségi, kapcsolati rendszer rovására.
Intelligencia – az egyénnek az a képessége, amellyel alkalmazkodni tud az életben adódó problémákhoz, új helyzetekhez, vagyis képes a helyzeteken (vagy önmaga hozzáállásán) változtatni.
Jellem – az egyénre jellemző viszonylag állandó akarati tulajdonságok összessége, mely szilárd elveken alapuló erkölcsi nézetekben és magatartásban nyilvánul meg.
Kategória – tulajdonság-készlet, mellyel jellemezhetőnek tartunk tárgyak, személyen egy csoportját.
Kábítószer- a kábítószer kifejezést a köznyelv többnyire a drog szó helyett használja tévesen. A kábítószer, mint arra nevük is utal kábító hatásúak, ezzel szemben vannak olyan drogok is amelyek használata ezzel éppen ellentétes, vagyis élénkítő hatással jár.
Képesség – az egyén tulajdonsága, amely – genetikus adottságok alapján – valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki (tehát fejleszthető). Képességek például a gondolkodás, a beszéd, a kommunikáció, az intelligencia, a kreativitás, stb.
Kommunikáció – társas viselkedés érintkezési-közlési céllal, ahol az egyén a közlés kezdeményezője (az információ kibocsátója) és/vagy befogadója. Fajtái a verbális (írásban és szóban) és a nonverbális (a beszédet jelekkel helyettesítő), de lehet metakommunikáció is.
Konfliktus – lelkiállapot, mely kapcsolatainkban vagy belső késztetéseinkben jelentkezik, a egymással összeegyeztethetetlen motivációk egyidejű hatására alakul ki.
Lelki jelenségek – a Világ és benne önmagunk megismeréséhez vezető érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, gondolkodás, tanulás, alkalmazkodás és viselkedés.
Lélektan (pszichológia) - a tudományok rendszerében a társadalomtudományok, részint pedig a természettudományok határán álló tudomány, amely az életjelenségek egy meghatározott csoportjával, a lelki jelenségekkel, pszichés folyamatokkal foglalkozik.
Mentálhigiéné – lelki egészség, illetve ennek védelmére irányuló tevékenység, folyamat. Az egészség, így lelki egészség is viszonylagos egyensúlyi állapot, amely fenntartása folyamatos aktivitás, változó környezeti hatásokra (problémahelyzetekre, konfliktusokra) reagáló, személyiségünkkel egyenértékű válaszmódokat igényel.
Metakommunikáció – a kommunikáció azon formái, amelyek során az információt szavak nélkül, jelekből, szituációból, kontextusokból, szimbólumokból értjük meg.
Motiváció, motívum, motiválás – A motiváció a cselekvés belső indítóoka, mozgatója (célképzet, szükséglet, érték is lehet motívum). Főbb típusai: teljesítmény-, társulási- illetve hatalmi motiváció. A motiválás a motiváció pedagógiai eszközökkel történő felkeltése, amely az egyik leghatékonyabb módszer.
Norma – a csoport által kialakított szabályrendszer, amelynek megsértését a csoport szankcionálja.
Nyelvi kód – A kommunikáció és a tanulás során a jelenségek verbális kifejezésének, megnevezésének módja (a kód) lehet korlátozott vagy kidolgozott.
Oktatásközpontúság – az a felfogás, amely az iskola nevelőtevékenységének valamennyi feladatát megoldhatónak véli az oktatás keretein belül. Ez a nézet és ennek gyakorlata csökkenti a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésének esélyeit.
Önbecsülés, önértékelés – A motivációs és egyéb a szükségleteket tárgyaló személyiségelméletek szerint az embernek normális esetben szükséglete, hogy önértékelése pozitív legyen, az önmagával való megelégedettséget erősítse vagy legalábbis fenntartsa, elfogadottság- és hatékonyságérzetét növelje.
Önreflexió – Az ember saját viselkedésének, cselekedeteinek, gondolatainak, érzelmeinek az értelmezése, elemzése. A pedagógusok munkájának hatékonyságát megsokszorozza e tudatos elemzés.
Pozitív vonatkoztatási csoport – Ennek a vonatkoztatási csoportnak a normáit elfogadjuk, a csoportot vonzónak érezzük, azonosulunk vele, történéseit fontosnak tartjuk.
Prevenció – általában megelőzés, közbelépés, megelőző intézkedés (profilaxisnak is nevezik), szűkebben: a betegségek, önkárosító magatartásformák mérséklésére, megelőzésére irányuló tevékenység.
Referencia-hatalom – amennyiben a hatalom lehetséges forrása az, hogy a másik személy őt (a diák a tanárt) vonatkoztatási keretként, bizonyos szempontból modellként használja saját viselkedése értékelésére.
Relaxáció, relaxált állapot – különböző módszerekkel (pl: tréninggel) annak elérése, hogy az egyén külső ingerektől mentes, nyugodt, ellazult állapotba kerüljön.
Sikerorientáció – a sikerre való beállítódás (ellentéte a kudarckerülés). A teljesítményszint és az igényszint között kölcsönös viszony van. A feszültség abból ered, ha ezek között nagy a különbség, amely az énképet is veszélyezteti.
Szolidaritás – egy személlyel, vagy egy csoporttal való közösségvállalás, közös értékek vállalása.
Szociális kívánatosság – a másik személyről szóló negatív, szociálisan kevésbé kívánatos információk nagyobb súllyal számítódnak be az illető megítélésekor, mint a vele kapcsolatos pozitív tulajdonságok.
Szervezeti légkör – a szervezet belső környezeti és kapcsolati sajátosságainak a tagok viselkedésével, attitüdjeivel, érzéseivel összefüggésben használt fogalom. Szoros a kapcsolata a mentálhigiéné állapotával is.
Tolerancia – türelmesség mások viselkedésének, gondolkodásának, másságának az elfogadás. A tolerancia nem jelenti a mássággal, a másfajta gondolkodással való egyetértést vagy annak követését, pusztán annak az elfogadását, hogy másképp is lehet dolgokról gondolkozni, másképp is lehet a világot látni és abban élni, mint ahogy mi tesszük.
Törvényes hatalom – a hatalom egyik lehetséges forrása. A tanár befolyásoló hatalmát a diák pl. a tanár hivatalos szerepéből adódónak tekinti, diákszerepéből adódóan így kötelezettségként elfogadja, ezért követi a tanár utasításait.
Tömegjelenség – A tömegben lévő egyén fő jellemzője a tudatos személyiség beszűkülése, a tudattalan indítékok, ösztönök előtérbe kerülése, ezért az egyén idomul a többiekhez és ösztöngátlásai feloldódnak.
Újdonsági hatás – eszerint az ember másokra vonatkozó ítéleteit leginkább a vele kapcsolatos legújabb, vagyis az utolsó információ határozza meg.
V
Verbális átkódolás – a szöveges formájú ismereteket rendszerint saját szavainkkal átfogalmazva (átkódolva) és nem szó szerint jegyezzük meg.
Viselkedés – külsőleg megfigyelhető reakcióink összessége (beleértve az önmagunkról szóló közléseket is). A pszichológia egyik fő kutatási irányzata a viselkedés tanulmányozása. A pedagógus is a viselkedés megfigyeléséből következtet a gyerekek lelki tevékenységeire, azok fejlettségi állapotára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése